Gratulált a szakma is

EZÜSTÖS EGERSZEGI FIÚK

Városunk fiataljai bizonyították, hogy a röplabda nagyobb támogatást érdemelne Egerszegen. A fiúk egészen a döntőig meneteltek, és csak a fináléban szenvedtek vereséget Szolnok együttesétől 3:1-re, s ezzel ezüstérmesek lettek.
– Az ország legjobb hat együttese szerepelt a fináléban – értékelt Markó Gábor, a csapat edzője. – A rendezők két hármas csoportot alakítottak ki. Mi a Kazincbarcikával kerültünk egy csoportba. A borsodiak ’98-ban serdülőben országos döntőt játszottak. A másik csapat a Dunaferr volt, amely tavalyelőtt OIK-döntőt játszott, és meg is nyerte. Innen már a továbbjutásuk is bravúrnak számított. Első találkozónkon a Kazincbarcikát vertük 3:1-re, ahol a harmadik és negyedik játszmában két pont döntött a javunkra. A Dunaferr ellen 3:2-re sikerült nyernünk. Ellenük a döntő játszmában győztünk két ponttal. Csoportelsőként jutottunk az elődöntőbe, ahol Kecskemét együttesét több mint kétórás csatában 3:2-re legyőztük. A döntőben a Szolnok együttese várt ránk. A Tisza-partiakról tudni kell, hogy már több éve játszanak együtt és három játékost adnak az ifjúsági válogatottnak. A fináléban 3:1-re kikaptunk, de a döntőben is volt tartása a csapatnak, hiszen a negyedik játszmát 23:20-as vezetésünkről vesztettük el, így ezüstérmet szereztünk, ami mindenképpen nagy bravúrnak számít. 
– Mennyit ér ez az ezüstérem?
– A felnőttektől mindenképpen el kell vonatkoztatnunk, hiszen mi már akkor is OIK-döntőt játszottunk, amikor az első csapat még NB I-es volt. Az utánpótlásunkról elmondhatom, extra ligás szintű, ha nem a felnőttekkel kellene párhuzamosan játszani, akkor biztos az említett osztályban szerepelnénk. 
– Mennyire játszott bele a sikerbe, hogy az ifjúsági csapatból többen a felnőtt együttesben is szerepelnek?
– Biztos sokat jelentett, hiszen négyen játszanak a felnőttek között. Engem nagyon meglepett a csapat játéka a tornán. A döntőt leszámítva a fiúk nagyon jó teljesítményt produkáltak. 
– Milyen volt a szakmai visszhang?
– Ennyi gratulációt életemben még nem kaptam. A szakma nagyra értékelte sikerünket, jó lenne, ha Egerszegen is felfigyelnének ránk. Tőlünk nem várták ezt a remek szereplést. Bár meg kell említenem, hogy rendkívül kiegyenlített volt a mezőny. A Dunaferr úgy lett 6. (utolsó), hogy négyszer 3:2-re, egyszer pedig 3:1-re kapott ki. A fiúk kiélezett helyzetekben remekül koncentráltak, ennek köszönhetjük a sikerünket. Az ezüstérmünk további lökést ad számunkra. Remélem, az NB II-es bajnokságban folytatódik a sikersorozatunk, mert ennek a társaságnak helye van az NB I-ben. 
– Kik tették a legtöbbet a második helyért?
– Nem szeretnék senkit kiemelni. Mind a tíz játékos mindent megtett a jó szereplés érdekében. Örvendetes volt, hogy Mózer Zoltán lett a torna legjobb játékosa, de a fináléban nyújtott teljesítménye alapján meghívták az ifjúsági válogatottba Horváth Tamást is. Így Zolival együtt már ketten szerepelnek a magyar válogatottban. 
– Hatalmas sikernek tartom ezüstérmünket, hiszen a másik öt csapat az Extra Ligában szerepel – értékelt Horváth Tamás. – Kár, hogy nem sikerült aranyérmet szereznünk, mert a csapatban benne volt ennek a lehetősége is. A mi csapatunk ereje az egységben rejlik, négy-öt éve már együtt játszunk, ismerjük egymást. Ez a tény is hozzájárult a sikerünkhöz. A többi csapatnál már az is előfordult, hogy vásárolt játékosok szerepelnek. Ilyen a Dunaferr együttese. A pénz már az utánpótlás korosztályba is betört. Meglepett, hogy meghívtak az ifjúsági válogatottba, de örülök neki, nagyon jó társaságba kerültem. Az egy dolog, hogy meghívtak, de szeretnék ottragadni a keretben. Az eddigi sikereimet szeretném megköszönni nevelő edzőmnek, Kovács Józsefnek is, aki több csapattársammal és vele is megszeretette a röplabdát az egykori Kilián, a mai Liszt Ferenc Általános Iskolában.

(Az ezüstérmes csapat tagjai voltak: Mózer Zoltán, Horváth Tamás, Tóth Péter, Kormos Péter, Gerencsér Gábor, Fiedrich András, Rumpler Gábor, Pékó László, Targya Péter, Bokor László.)

Búcsú a Magyar Kupától

A Zala Volán női együttese hazai pályán fogadta a BSE ESMA csapatát. A kék-sárgák bajnoki mérkőzésen legyőzték a fővárosiakat, így a mintegy száz néző bizakodott, hogy a kupában is sikerrel veszi az akadályt a közlekedési gárda. Az optimistáknak csalódniuk kellett. A Zala Volán gyengén, erőtlenül játszva súlyos vereséget szenvedett hazai pályán. A BSE közepes játékkal is 91-66 (52-30)-ra nyert, és biztosan jutott tovább.
A férfiaknál két találkozón dőlt el a továbbjutás. A Flextronics ZTE, a Marc Körmend csapatával mérkőzött. Az egerszegi együttes az első összecsapáson a vasi kisvárosban 81-65-re kikapott, és csak a nagyon optimista szurkolók bíztak a továbbjutásban. Bár a visszavágón javarészt a ZTE vezetett, a Körmend továbbjutása egy percig sem forgott veszélyben. Igaz a kék-fehérek 64-62-re nyertek, de összesítésben 143-129-es kosárkülönbséggel a Körmend jutott a Magyar Kupában a legjobb nyolc közé. Az egerszegi mérkőzésen egy sajnálatos sérülés is történt, egy rossz mozdulatot követően – az első diagnózis szerint – Sejo Bukva, a Flextronics ZTE centere térdszalagszakadást szenvedett. A kiváló játékos sérülése érzékenyen érintheti Heinrich Róbert együttesét. Bár az átigazolási szezon február 25-ig tart, anyagi okok miatt új játékos igazolására nem gondolhat a ZTE.

* * *

Az elmúlt héten személyi kérdésekben is döntött a ZTE KK Rt igazgatótanácsa. A vezetés tagjai úgy határoztak, hogy főállásban töltik be az ügyvezető igazgatói posztot. A feladatkör ellátásával Rózsás Gábort, a csapat egykori játékosát bízták meg, aki már régebben dolgozott a ZTE-nél.

Közgyűlés a tájfutóknál

ÉLNEK ÉS MŰKÖDNEK

Az elmúlt év végén tartották közgyűlésüket a tájfutók. Városunkban már több mint nyolc éve működik önállóan a szakosztály. A Zalaegerszegi TC közgyűlésén minden korosztály képviseltette magát. Vajda László elnök szakmailag tartalmasnak ítélte az 1999-es évet, s megjegyezte, hogy a klub ha szerény körülmények között is, de működik, ami manapság nem semmi.
Fehér Ferenc edző szakmai értékelése, főleg a statisztikai adatokra támaszkodott. Az elmúlt évben 30 hazai és 2 külföldi versenyen szerepeltek a tájfutók. Harmincöten álltak rajthoz az esztendő során. A szakvezető szerint zártak már sikeresebb évet, de az ideire sem lehet panasz. A visszaesés okai között megemlítette, hogy többen korosztályt váltottak, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenki a munka és a tanulás mellett sportol a ZTC-nél. Főállású alkalmazottja nincs a klubnak. A tájfutók mintegy 1,5 millió forintból gazdálkodtak. Ez a pénz a gondmentes működéshez kevés, de még így is sikerült egy kis tartalékkal kezdeni a 2000-es évet. Ezt úgy érték el, hogy a versenyekre utazó sportolók gyakran önellátóak. A ZTC vezetőit egy cél vezeti 2000-ben, biztosítani a talponmaradást. Ezért csekély mértékben emelik a tagdíjat. A diákok idén havonta 100, a felnőttek pedig 200 forintot fizetnek.
 A közgyűlés végén megjutalmazták az elmúlt évben jól szerepelt sportolókat, és megválasztották az 1999-es év legjobb női és férfi versenyzőjét. A hölgyeknél Sárecz Éva, az erősebb nemnél pedig Fehér Ferenc bizonyult a legjobbnak. 

Kitüntetett sportemberek

Negyedszázad a teke vonzásában

Major Mihályné, a ZTE ZÁÉV szuper ligás női tekecsapatának edzője 25 éve készíti fel versenyzőit a bajnoki és az egyéb kupa- küzdelmekre. A tekeberkekben csak Böbének nevezett szakvezetőnek elévülhetetlen érdemei vannak, hogy városunkban meghonosodott, és még a mai napig is él a sportág. Manapság pedig egyre jobb eredményeket érnek el a tekézők. Így a jeles edző nagyon megérdemelte az Esterházy Miksa emlékérmet, amit még az elmúlt év decemberében vehetett át Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztertől. 
– A sportban ezen belül a tekében eltöltött 25 éves eredményes munkámért kaptam a kitüntetést – fogalmaz tömören Major Mihályné. – A negyedszázados edzői munkálkodásom alatt hatan lettek felnőtt válogatottak Egerszegről. 
A kiváló edző nem számított az elismerésre, nagy meglepetést jelentett számára. Bár megemlíti, sohasem az vezérelte az évek során, hogy majd egyszer országosan is elismerik a munkáját. A teke nem a reflektorfényben lévő sportágak közé tartozik, így Major Mihályné úgy érte el a sikereit a sportban, hogy munkahelyén a ZÁÉV Rt.-nél is példásan dolgozott. Az egykori vállalattól, a mai részvénytársaságtól is több hölgy dolgozót csábított le a tekepályára. Elég, ha csak az egykori válogatott Deli Editet említjük. 
– Nagyon meglepett, amikor Budapestről megkaptam Deutsch Tamás levelét, de nagyon jól esett az elismerés – folytatta Major Mihályné. Egy kitűntetés kapcsán az ember számot vet, visszanéz a múltra. Újabb 25 évet már biztosan nem edzősködöm. Az utóbbi években már abba akartam hagyni, de a közeg, ahol sok szép sikert értem el, mindig maradásra bírt. Szeretném még elérni, hogy Miklós Nóri felnőtt világbajnokságon képviselje a város és a ZTE ZÁÉV színeit, és ott az eredményhirdetés során a dobogóra állhasson. Jó lenne, ha a csapat a Szuper Ligában egyszer a dobogón végezne. Ha sikerülne még egy nagyon jó képességű játékost igazolni, akkor ez az álmom is megvalósulna. Akkor szívesen átadnám a stafétabotot.
Azért reménykedünk, Böbe még késlelteti a búcsút, és még sok hasznos tanáccsal látja el a lányokat az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt. Munkahelyén is többen gratuláltak az edzőnek, s a további folytatásra biztatták. Major Mihályné már tervezi a lányok számára a tavaszt. Bizakodik, hogy az őszi sikeres szereplést követően a folytatásban sem teljesítenek rosszul a játékosok, s akkor fennállásának eddigi legjobb eredményét érhetné el a csapat, ami az 5. helyet jelentené.

A munkatársak is segítették

Horváth Jenő, a Zala Volán TE ügyvezető elnöke már nagyon régóta elkötelezte magát a sporttal, még aktív korban kosárlabdázott, dolgozott a ZTE-nél is, de igazi sikereit a kék-sárga egyesületnél, a Zala Volánnál érte el. Mindenki Jenő bácsija nagyon megérdemelte a Magyar Sportért kitüntető címet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában vehetett át Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztertől. – Amikor megérkezett számomra a meghívó, nagyon meglepődtem – így Horváth Jenő. – Nem is tudtam róla, hogy milyen kitüntetést kapok. Szerényebbre számítottam. Elsőként arra gondoltam, hogy az elismerés nemcsak nekem, hanem a munkatársaimnak, a Zala Volán Rt.-nek, szélesebb értelemben pedig Zalaegerszeg polgárainak szól. A felsoroltak segítsége nélkül nem kaphattam volna meg ezt a kitüntetést. – Számított az elismerésre?– Abszolút nem, de nagyon jól esett, mivel országos szinten még soha nem ismerték el a munkámat, kisebb kitüntetésben azonban már részesültem. A Magyar Sportért címet, úgy érzem, főleg a sportvezetői munkámért kaptam. – Az elismerés mire ösztönzi, van-e még terv, amit Horváth Jenő meg akar valósítani?– Nagyra vágyó terveim már nincsenek, de szeretném megköszönni a Zala Volán Rt. vezetésének, hogy az egyesületnél dolgozhatok. Nyugdíjasként is a sportban élhetem ki magam. Tevékenyen részt veszek mindenféle megmozdulásban. A női kosárlabdázók, a sakkozók és a tömegsportolók igényeit, kívánságait a lehetőségekhez mérten igyekszem teljesíteni. Úgy vélem, a két minőségi szakosztály (kosárlabdázók, sakkozók) méltóképpen képviselik a várost és a Zala Volán Rt.-t a különböző bajnokságokban. Nagyon jól esett, hogy amint szűkebb környezetem megtudta, hogy kitüntetést kapok, gratuláltak és további sikereket kívántak. A Magyar Sportért díj további munkára ösztönöz. Szeretném még megvalósítani, hogy minél több fiatal kedvelje meg a sportot a Zala Volánnál. Töltse el a szabadidejét a sportban, s ha nem is válik belőle élversenyző, hanem egészséges mozgást kedvelő polgár lesz, már megérte a fáradtságot. Remélem, egészségem megengedi, hogy a sportban még hosszú ideig dolgozhatok, mert aki ezen a területen munkálkodik, az nyugdíjasként is fiatal marad.

Az öregfiúk is jeleskedtek

  Az év birkózójának választott Berzicza Tamás mellett az öregfiúk is jeleskedtek az elmúlt évben. Évbúcsúztatóként Dunaszerdahelyen rendezték meg a szlovák Grand Prixt, amelyen négy ország veterán birkózói szabadfogásban mérték össze tudásukat. A viadalon az egerszegi öregfiúk közül Henczi Kálmán 130 kilóban első lett. A 76 kilósok mezőnyében Czvetkó István szintén aranyérmet szerzett. A magyar veterán válogatott és az egerszegi öregfiúk is remek évet zártak. Az elmúlt esztendőben az országos bajnokságon kötöttfogásban Szanati László, Czvetkó István, Henczi Kálmán első helyen végzett. Szabadfogásban Henczi Kálmán, Kaszás József arany-, míg Czvetkó István bronzérmet szerzett. A szabadfogású mesterek veterán VB-jén Henczi Kálmán az ötödik, míg Czvetkó István az 5–8. helyen végzett.   
Az új esztendőben is szeretnének eredményesen szerepelni az egerszegi öregfiúk. Január végén a Magyar Nagydíjon mindenképpen elindulnak. A külföldi versenyeken való részvétel pedig az anyagi lehetőségeiktől függ. Bizakodnak, hogy szponzori segítséggel több világversenyen öregbíthetik városunk hírnevét.

Cvetkó István (balról) és Henczi Kálmán a szlovák versenyen nyert díjakkal

vissza az elejére