Kaleidoszkóp

Évente több ezer fiatal fejezi be főiskolai, vagy egyetemi tanulmányait, ám a friss diplomások közül csak igen csekély százaléknak sikerül azonnal elhelyezkedni a szakmájában. Megfelelő állás hiányában sokan úgy határoznak, hogy újabb diploma megszerzésével javítanak esélyeiken, de abban mindannyian egyetértenek, manapság még felsőfokú végzettséggel is roppant nehéz az elhelyezkedés.

Dormán Szilvia egészségbiztosítási szakon végzett az egészségügyi főiskolán, munkát azonban még nem sikerült találnia.
– Mindenképpen szeretnék elhelyezkedni, de pillanatnyilag ezen a területen kevés álláslehetőség kínálkozik. Akad olyan hely, ahol túl kevés ez a végzettség, máshol viszont már sok is – így a 24 éves friss diplomás Dormán Szilvia. – Az egészségbiztosítás egy elég speciális terület, s eléggé beszűkültek a lehetőségek. Úgy érzem, ennek a szakterületnek lesz jövője, csak idő kell hozzá, hogy mindez kialakuljon. Végre a saját lábamra kívánok állni, ezért szeretnék egy biztos munkahelyet. A főiskola alatt szereztem egy OKJ-s marketing- és reklámmenedzser végzettséget, de ezzel is nehéz az elhelyezkedés. Meglátásom szerint nagyobb esélyem lesz az elhelyezkedésre, ha újabb diplomát szerzek. Ezt szem előtt tartva, már be is adtam a jelentkezésemet gazdálkodási szakra. Így talán könnyebben tudok majd állást találni.
– Sok fiatal a diploma megszerzése után külföldön próbál szerencsét. Hogyan vélekedik erről?
– Pár csoporttársam felvetette ezt a lehetőséget, ám én egyelőre nem szeretnék külföldön dolgozni. Több, frissen végzett ismerősömnek hasonlóan nehéz az elhelyezkedés, hiszen kevés az álláslehetőség. Nem az a baj, hogy fiatalok vagyunk, hanem, hogy nincs hely. Sokan nem is gondolják, hogy az iskola befejezés után jönnek a nehézségek, hiszen manapság roppant nehéz megfelelő állást találni. A közeljövőben szeretnék egy olyan munkahelyet találni, ahol a munkámat mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülik.
Németh Enikő idén államvizsgázott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán, ahol tanítóként végzett. Az évfolyamukon összesen ötvenen kaptak diplomát, s közülük csupán néhányuknak sikerült elhelyezkedni.
– Pillanatnyilag Zalaegerszegen egyáltalán nincs igény tanítóra, pedig nagyon szívesen dolgoznék a szakmában, mert szeretem a gyerekeket és szeretek tanítani is. Ahol a gyakorlatomat töltöttem, ott már korábban jelezték, hogy nem tudnak majd alkalmazni és bizony mindenhol telítettek az iskolák. Manapság az ország minden pontján tanintézményeket zárnak be és vonnak össze, évről évre csökken a gyereklétszám, ezek a viszonyok pedig nem igazán kedveznek a fiatal diplomás pedagógusoknak. Napköziben és valamelyik vidéki iskolában is nagyon szívesen tanítanék, de jelenleg nincs szóba jöhető álláslehetőség.
– Mi lehet a megoldás?
– Mindenképpen tovább fogok tanulni. Úgy döntöttem, hogy informatikát tanulok, mert ennek van jövője. Viszonylag speciálisabb terület, s ennek köszönhetően talán több lehetőség adódik a jövőben. Aki nyelv és informatika szakosként végez, annak talán kicsivel nagyobb az esélye az elhelyezkedésre. Az ugyancsak nehezíti a frissen végzettek helyzetét, hogy nagyon sok a diplomás. Kicsit szigorítani kellene a felsőoktatásba kerülés feltételeit, s akkor kevesebb, de felkészültebb szakemberek kerülnének ki a főiskolákról, egyetemekről.
– Külföldi munkavállalás szóba sem jöhet?
– Néhány csoporttársam vállalt munkát Németországban, ahol németet tanítottak. Külföldön felsőfokú végzettséggel talán kicsivel könnyebb állást találni, de én inkább itthon szeretnék dolgozni.
Tuboly Eszter tavaly környezetmérnökként végzett a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, de a szakmájában egyelőre neki sem sikerült elhelyezkedni.
– Amikor átvettem a diplomám, szinte azonnal elkezdtem munkát keresni. Először Pécsett szerettem volna dolgozni és minden olyan helyre elküldtem az önéletrajzomat, ahol igény mutatkozhat környezetmérnökre. Az első visszajelzést körülbelül egy hónap után kaptam meg, amelyben azt közölték, hogy a cégnek most nem áll módjában alkalmazni. Ezt követően itthon, Zalaegerszegen próbáltam állást keresni, de nem sok sikerrel jártam. Sajnos, nagyon telített ez a szakma. Magyarországon 15–20 éve indult a környezetmérnökök képzése, s a legtöbb cég már alkalmazott ilyen szakembert.
A friss diplomás hölgy úgy látja, rengeteget számít, hogy ki milyen végzettséget szerez, hiszen egyes szakmákra nagyobb igény mutatkozik. Az országban sok a diplomás, az elhelyezkedésre viszont kevés az esély.
– Immár négy hónapja dolgozom, igaz nem a szakmámban. Abban bízom, hogy hazánk európai uniós csatlakozása új lehetőségeket hoz számomra, és megnő a kereset a környezetmérnökök iránt. Gondolkodom azon, hogy 1–2 év múlva újra elkezdek valami iskolát levelező tagozaton, mert talán ez is megkönnyítheti az elhelyezkedést.

Az elmúlt héten ünnepelte 100. születésnapját a pózvai szociális otthonban élő Dezső Józsefné, akit e jeles alkalomból dr. Gyimesi Endre is felköszöntött. Az ünnepségen megjelentek az idős hölgy hozzátartozói, a szociális otthon vezetői, dolgozói, valamint a lakótársak is.

Mária néni tudja, hogy mi a hosszú élet titka.

Dezső Józsefné – akit mindenki csak Mária néninek hív az otthonban – 1904. június 16-án egy kilencgyermekes család harmadik gyermekeként Dorogon látta meg a napvilágot. Győrben és Dobán élt hosszabb ideig, 1996-tól pedig a pózvai szociális otthon lakója. A ma is jó szellemi frissességnek örvendő nénit a zalaegerszegi unokája és dédunokája szinte naponta felkeresik, s a Pápán élő lánya is gyakran megfordul Pózván.
Mária néni elmondta, az otthonban remekül érzi magát, sok barátra tett szert és az itt dolgozókat is nagyon megkedvelte. Dr. Gyimesi Endrének már rögtön a találkozásukkor megemlítette, hogy az itteni nővérek és szakácsok rengeteget dolgoznak, ezért megérdemelnének egy kis fizetésemelést.
Az otthon lakóinak ünnepélyes köszöntője után a polgármester sok boldogságot, további jó egészséget és szellemi frissességet kívánt az idős asszonynak.
Mária néni szerint – akit a 100. születésnapja alkalmából Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntött – a hosszú élet titka, hogy sok folyadékot fogyasszunk, ami viszont roppant fontos, a bor helyett mindig vizet igyunk. A helyes étrend ugyancsak a hosszú életkor egyik alapköve, s a néni emellett mindenkinek azt ajánlja, hogy tartózkodjon az alkoholos italok és a cigaretta fogyasztásától.

Niccoló Machiavelli: Mandragóra című komédiájának bemutatójával kezdődik az idei évad az Erdei Színházban. A Konter László rendezésében színpadra állított kortalan vígjátékot a Zalai Nyári Színházak Kht. és a békéscsabai Jókai Színház közösen mutatja be. Az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka sűrűn szerepel a színházak repertoárjában. A felszarvazás klasszikus esete játszódik le a nézők szeme láttára. Machiavelli kíméletlenül, de magában kacagva leplezi le az álszent, városiasan romlott világot, vidám perceket okozva a közönségnek. A darabot első ízben június 21-én láthatják az Erdei Színházba látogatók.

Igazán erdőbe való darab a július 1-jétől játszott Amphitryon. Peter Hacks komédiáját a kecskeméti Katona József Színházzal együttműködve mutatja be a Zalai Nyári Színházak Kht. Az ismert mitológiai témát Bodolay Géza viszi színpadra. Zeusz felhasználva Amphitryon távollétét, felölti annak képmását, s együtt hál asszonyával, Alcmenevel. A szerepcsere mulatságos és keserű jelenetek sorát indítja el.
Két bemutatóval várja a közönséget az Egervári Várszínház is. Július 12-én egy operettet láthatnak az érdeklődők a Blaha Lujza Színház vendégjátékában. Jacobi Viktor: Sybill című operettje a cári Oroszország egyik városának pazarul berendezett szállodájában kezdődik, ahová egymás után érkeznek a vendégek. Köztük van a szökésben lévő rendőrtiszt, a kormányzó és Sybill is. A darabban rengeteg félreértés és konfliktus követi egymást, mígnem végül mindenki elnyeri méltó párját.
Az évadot a már jól ismert Caragiale: Farsang című komédiája zárja Egerváron. Immár harmadik Caragiale-darabját rendezi Merő Béla, ám ezúttal politikamentes történetet választott. A nevetésre a várszínházban is a megcsalt kedvesek adják az okot.
Összesen 22 előadással várja a színházbarátokat a nyár folyamán a Zalai Nyári Színházak Kht., számolt be a programismertető alkalmával dr. Merő Béla művészeti igazgató. Kitért arra is, hogy a mintegy 40 millió forintos költségeket ezúttal is állami, önkormányzati és szponzori segítséggel tudják finanszírozni. Zalaegerszeg önkormányzata 6,5, a megye 6 millió forinttal járult hozzá az évad sikeréhez, a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán pedig 1,8 millió forintot nyert a kht. Nehezíti a társaság gazdálkodását, hogy az áfatörvény változása értelmében idén a forgalmi adónak mindössze egy részét igényelhetik vissza. Bár egymillió forintos kompenzációt kaptak az államtól, így is mintegy négymillió forinttól esnek el 2004-ben. Szerencsére a helyi és környékbeli színházbarát vállalkozók ezúttal is segítségére siettek a Zalai Nyári Színházak Kht.-nek. Támogatásukkal készülhetett el a nyári színházak műsorfüzete is.
Az érdeklődés továbbra is nagy a nyári előadások iránt, tájékoztatott Bősze Katalin, a kht. menedzserigazgatója. Az elmúlt évadban 13 ezer 450-en voltak kíváncsiak a színpadra állított darabokra, s idén is sikerült már értékesíteni a rendelkezésre álló jegyek egyharmadát. Az árak nem változtak az elmúlt évhez képest. A felnőttek 1200 forintért tekinthetik meg az erdei és a várszínház előadásait. Húsz fő feletti társaságok személyenként 800 forintért válthatnak jegyet, míg az Egerszeg-kártya tulajdonosait 20 százalékos kedvezmény illeti meg.

Az idei évben kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli az Apáczai ÁMK Szent Iván éjjelét. Az immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő vigalom ezúttal is június 24-én várja a sportolni, játszani, szórakozni vágyó felnőtteket és gyerekeket. A hagyományos programok mellett ezúttal több újdonságot is felvonultatnak a szervezők, melyekről sajtótájékoztató keretében adtak hírt.

Wohner Csaba művelődésszervező emlékeztetett a gyermeknap alkalmából megrendezett homokvárépítő kezdeményezésükre, melyet – a nagy sikerre való tekintettel – szeretnének továbbgöngyölíteni. Az intézmény udvarán maradt homokot felhasználva tengerparti hangulatot varázsolnak a Kertvárosba, június 24-én kora délután megnyitja kapuit a miniplázs. A „homokos tengerpart” kitűnő lehetőséget kínál a napozásra, önfeledt szórakozásra. A strandolóknak zuhanyozási lehetőséget is biztosítanak az udvaron.
Míg a felnőttek napoznak, a gyerekek játszóházakban foglalhatják el magukat. Szerepel a programok között testfestés, termésmandala-, és karibi virágkoszorú-készítés, Dluhopolszky László portrékarikaturista pedig árnyképekkel ajándékozza meg az érdeklődőket.
Tengerparti hangulatot idéz majd június 24-én este a W. Beni Jazz Band műsora, valamint a Dunántúl flair mixerbajnoka, Kiki is, aki coctailshowval csalogatja a látogatókat az Apáczai ÁMK udvarára. Még mindig a miniplázshoz kapcsolódóan, 21 órától brazil, mezítlábas futballbajnokságra várják a homokba a sportolni vágyókat.
A programok pénteken folytatódnak. Ekkor rendezik meg az immár hagyományos gulyásfőző versenyt, amely iránt idén is óriási az érdeklődés. Ezúttal is baráti társaságok és munkahelyi közösségek versengenek majd a szakértő zsűri kegyeiért, és természetesen a vándorfakanálért.
Szent Iván királyai a koronáért szállhatnak harcba. Erőnléti, ügyességi és elméleti feladatok várnak a jelentkezőkre. Ugyancsak a pénteki program részét képezi aurafotózás, MA-URI masszázsbemutató, este pedig kulturális műsor szórakoztatja a közönséget. Fellépnek az Apáczai ÁMK hastáncklubjának növendékei, Polgár Odett, a IV. könnyűzenei dalverseny első helyezettje, műsort ad Maksa Zoltán humorista, valamint Kövi Szabolcs, a meditációs zene hazai képviselője. A rendezvénysorozatot éjszaka bál zárja.
Kelemen Gyula művelődésszervezőtől megtudtuk, hogy a két nap mintegy 400 ezer forintjába kerül az ÁMK-nak. A költségek egy részét pályázat útján az önkormányzattól nyerték, míg a fennmaradó részt önerőből finanszírozzák.