Horizont

Az elkövetkezendő hónapokban a szenvedélybetegségek kerülnek napirendre a Mentálhigiénés esték rendezvénysorozatában. Az első előadáson dr. Kassai-Farkas Ákos neurológus, pszichiáter, addiktológus főként az alkoholbetegségről beszélt a hallgatóságnak.

A Budapesten praktizáló orvos rávilágított, hogy jelentős ellentmondás van az alkoholellenes küzdelem és aközött, hogy az ország államháztartásába befolyó pénz 20 százaléka az alkohol üzletágból származik. Erre a jelenségre példa, hogy míg a 2009–2014-es időszakra szakemberek által kidolgozott alkoholstratégia ma is csak tervezet szinten van jelen, addig a 2008 decemberében hozott 73. törvény kimondta a Nemzeti Pálinka Tanács szükségességét, mely 2009. áprilisban már meg is alakult, augusztusban pedig 23 millió forintot kapott reklámcélra. De az egyéb, „felelős alkoholfogyasztásra felszólító” kampányok hátterében is szponzorként sörgyár található.

– Ha valaki veszi a fáradságot, és átszámolja a tömény és a kevesebb alkoholtartalmú italok viszonyított árát, akkor látszik, hogy az előbbi ital deciliterje olcsóbb, mint az úgynevezett „egészségesebbé”. De erről szinte sehol nem esik szó. – A doktor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár számos törvényi előírás van az alkoholfogyasztással és -árusítással kapcsolatban, ezek valójában a gyakorlatban betartatlanok.

Ezért a tervezet kitér olyan teendőkre, mint a valós információkhoz jutás joga, az adópolitika visszaszorító ereje, a hozzáférés és árusítási engedélyezés szabályozása, a marketing korlátozása, a betegek korai kezelésbevételének stratégiája, az alkoholjelentés fontossága, az alkoholügy politikai koordinációja, a megelőzés és a civil szereplők munkájának nagyobb hangsúlya.

– 1958 óta él Magyarországon a nulla tolerancia elv. Az utóbbi időben ezt csak egy ezrelékkel vették komolyabban, és máris jelentősen visszaszorult a halálos közlekedési balesetek száma. Ez egy jól mérhető, kézzelfogható eredmény a szigorúbb hozzáállás hatását illetően. Ezért sarkalatos kérdés: lehetne vele mit kezdeni? – mondta többek között dr. Kassai-Farkas Ákos.

Kellemes eseménnyel indult az ősz, ugyanis a Virágos Magyarországért környezetépítő mozgalom részeként Zalaegerszeg az idei évben az Országos Főkertész Szövetség szakmai különdíját kapta. Ezzel elismerték és jutalmazták azt a munkát, ami elsősorban a belvárosi rekonstrukciónak köszönhető – fogalmazott Nagy András, a VG Kft. ügyvezetője, amikor arról érdeklődtünk, hol tartanak az őszi munkákkal.

Hozzátette még, hogy a közgyűlés által elfogadott zöldterületek fejlesztési stratégiája által meghatározott célok és feladatok mentén végzik munkájukat. Kevés olyan város van, amelyek rendelkeznek ilyen programmal, pedig ezáltal tervezhető igazán a jövő és a jövőbeni költségek is a fenntartásra és fejlesztésre.

A “Környezeti jövőkép” rögzíti az elképzeléseket, melyek alapelveken nyugszanak. Ezek közül a legfontosabbak: a fenntarthatóság, a megelőzés, az elővigyázatosság, óvatosság, felelősség, partnerség és az ökológiai szemlélet. Nagyon fontos még a komfortérzet fokozása, a műemlékek táji értékeinek megőrzése.

– Az őszi munkák azok, melyek komoly összefogást igényelnek. A Kontakt Humán Kht.-val együttműködve, a területeket felosztva végezzük a lombgyűjtést, amelyhez mintegy háromszáz BIG-BAG egy köbméteres zsák áll rendelkezésre. A zsákokat folyamatosan cseréljük, naponta 38–50 műanyag zsákot adunk a lakosoknak.

A saját gyűjtésünkkel együtt közel 70 zsákot ürítünk naponta, plusz ehhez jön a lombszívó berendezésünk, ezzel is 20–30 köbméter levelet gyűjtünk össze. Ilyen intenzív lombgyűjtés nem volt még Zalaegerszegen – mondja Nagy András. – Elsősorban a frekventált helyekre koncentrálunk, ahol nagyon sok a fa, értelemszerűen rengeteg a lomb is.

Így a Platán sor, a Landorhegyi út, a Bíró Márton utca, a Deák tér környéke, a vizslaparki átjáró és néhány kertvárosi terület igényel nagyobb odafigyelést. Az összegyűjtött lomb a Zala-Depo Kft. által üzemeltetett komposztálóba kerül.

– Ilyenkor a fakivágások és a gallyazás is intenzívebbé válnak – folytatja Bakiné Rédei Tímea, a közterület-fenntartó ágazat vezetője. – Bejáráson figyeljük a fák állapotát, illetve lakossági kérésre is vizsgáljuk a növényeket. Egy hét alatt tizenkét helyszínen kell beavatkoznunk, ami többségében fakivágást jelent.

Az őszi virágosításról, a virágpalánták elültetéséről is beszámolnak a szakemberek. Arra törekedtek, hogy a kétnyári virágok különböző árnyalatúak legyenek, többféle színű kompozíció jöjjön létre.
– A tulipánok, nárciszok ültetése folyamatban van a belvárosban. Tavasszal a városlakók intenzívebb tavaszivirág-kompozíciókat látnak majd – teszi hozzá Bakiné Rédei Tímea.

Nagy András szólt még a novemberi ünnepek utáni temetői takarításokról, melyeket a tél beköszönte előtt szeretnének befejezni a város valamennyi köztemetőjében.