Krónika

A jogi lehetőségek tisztázása után hivatalosan is használják Zalaegerszeg Ebergény városrészének dokumentumain azt a címeres pecsétet, melyet a közelmúltban adományozott a településrészi önkormányzatnak Magyar Sándor helyi lakos, aki hobbiból kutatja a helytörténetet, s a hiteles források alapján elkészítette a címernyomatot.

– B. K. –

Az Ebergényi (Telekesi) család Zala vármegye egyik legrégebbi adományos birtokú családja. A család nevét adó Ebergény pusztát már 14. századi határjárásról szóló hiteles okmány is említi. (A családot vérségi kötelék fűzi a később kihalt Thelekessy családhoz, egyes okmányokban felváltva használják a két család nevét.) A 17. században két ágra szakadt az Ebergényi család. III. János Sopron megye főszolgabírája lett, s három házasságából születtek leszármazottai.

A másik ág, IV. Istvántól indul, akinek unokája, László hadi pályán jeleskedett, tábornok, altábornagy majd tábornagy rangot viselt, s bárói címre emelkedett (fiú örökös ezen az oldalon nem volt, így a bárói cím is kihalt 1724-ben). Az ő birtokában volt többek között Alsó- és Felső-Ebergény, SzentLászló, Zompács, Bollahida, Petri, Kis-Kökényes, Topos-háza, Dobron, Pór-Ságod, Csáford. Illetve van a családnak egy erdélyi ága is, melyet pontosan leszármaztatni nem lehet.

A család ősi címerében kék pajzsudvarban zöld réten áll egy oszlop, melyre két kígyó tekeredik. Az oszlopon korona, melyben pelikán áll, feje fölött fehér rózsa (a rózsa nem minden ábrázolásban maradt fent). Felette nyitott, pántos sisak, sisakdíszként ismét pelikán. A foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. (A bárósági címer ennek kibővített változata, négy részre osztott pajzs udvarral, benne kettős farkú, koronás oroszlán, pelikán, levágott török fej, középen piros rózsa.) Az ebergényi településrész okiratain ezután a család ősi címeréről mintázott pecsétnyomat lesz látható.

Címer egyébként lehet családi, nemzetiségi, testületi, társulati, felvett, örökségi vagy engedményes, nemesi vagy polgári. Anno ősi eredettel (szokásjog) vagy adományozás révén lehetett hozzájutni. Meghatározott alapelvek szerint megszerkesztett jelkép, pajzsba foglalva, meghatározott színek használatával. Eredetileg fegyvereken (pajzs) használták, a keresztes hadjáratok idején, a 11–12. században terjedt el. Majd a lovagi tornák során nőtt tovább a használat.

Magyarországon Zsigmond király (1387–1437) idejében kezdett elterjedni. Az ősi magyar címerekre az egyszerűség és naturisztikusság jellemző. A későbbi korokban a közigazgatás és törvénykezés fejlődésével egyre több nemes kezdett pecsétet használni (akik saját zászló, és így saját címer alatti sereget nem tudtak egyébként felmutatni anyagi okokból). Mátyás idejében válnak egyre díszesebbé a címerek, s a 17. századtól kezdődik a hanyatlás kora, míg az ezredfordulótól ismét egyre nagyobb figyelmet kapnak eme jelképek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtókonferenciát rendezett a közelmúltban a megyékben dolgozó újságírók számára, melynek a célja az volt, hogy a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január elsejével életbe lépő változásokról beszámoljanak.

– V. Zs. –

Navracsics Tibor miniszter köszöntőjében a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában döntő lesz a következő év. Utalt az 1983-ban megszüntetett „talán a legnagyobb hagyománnyal rendelkező közigazgatás szerveire” a járásokra, melyek most újra indulnak, de nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt. A miniszter fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, ne kelljen egész napokat utazni, vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez.

Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Mint mondta, az elmúlt húsz év átmeneti időszakként telt el, ami kevés volt arra, hogy az állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A területi közigazgatás ezt a bizalmat építeni szeretné a kormányablakok országos rendszerének kialakításával, amely a jövő év végére fejeződhet be. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság.

Több mint kétezer jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban dolgoznak. Múlt év elején 29 ügykörrel indultak, ma már 62-vel működnek. Elhangzott: a tervek szerint 2013. év végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből már 2763 településsel megállapodtak az átveendő feladatokról, ingatlanokról az átveendő köztisztviselőkről.

Magyarországon 175 járási hivatal kezdi meg működését. A kormányhivatalok járási hivatalainak tehát a legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szintén intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Fontos tudni, hogy a polgármesteri hivatalok jegyzőinél maradnak mindazok az ügyek, amelyeknél elsősorban helyi ismeretek szükségek, illetve helyi mérlegelésre van lehetőség. Például birtokvédelem, hagyatéki ügyek, anyakönyvi eljárás, adóigazgatás és -végrehajtás, egyes építésügyek, kereskedelmi engedélyezés, helyi önkormányzati rendelethez kötött szociális ellátások, gyermekvédelmi támogatások, helyi állattartási szabályok. Az állampolgároknak fontos tudni – hangzott el –, hogy mi az állami és önkormányzati hatáskör. Ne keveredjenek a feladatok.

Az előadásokat követően a megyéket érintő regionális szekcióbeszélgetésekre került sor. Rigó Csaba kormánymegbízott megerősítette: Zalában hat járás kialakítására került, és a jövő év végéig tíz kormányablakban folyik majd az ügyintézés, és mintegy 60 ügysegéd áll majd – a településeken – az állampolgárok rendelkezésére. A legnagyobb járás, a zalaegerszegi lesz, mintegy 80 településsel. Ami a létszámot illeti, a hivatal 179 fővel dolgozik majd, 89-en az önkormányzattól kerülnek át.
Lapunk érdeklődésére elmondta: a járási hivatalok vezetőinek kinevezésére decemberben kerül sor. Annyit elárult, hogy Zalában a felterjesztett hat vezető közül öten jogászok.

Kisebb javításokra és nagyobb beruházásokra is sor került idén a belvárosi 3. számú választókerületben. Dékány Endre, a körzet önkormányzati képviselője elmondta: eleinte némi terepszemlére is szüksége volt, hiszen az előző választások előtt módosultak a körzethatárok, így a kerület háromnegyed része új volt számára.

A nagyobb fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: tavaly télen készült el több éves munka után a Göcseji út járdája, mely az evangélikus templomtól egészen a Köztársaság úti kereszteződésig tart. Ez a nyomvonal idén kerékpársávval is bővül. Most épülnek ugyanis azok a belvárosi kerékpárutak, melyek összekapcsolódnak a már meglévő úthálózattal.

A választókerület nagy részében – a szűkös anyagi források miatt – idén elsősorban kisebb javításokra, járda- és parkolófelújításokra, valamint zöldfelület-fejlesztésre került sor. Megújult például az OTP-székház mögötti terület. A játszóteret és a parkolót egy 1,6 millió forintos beruházás keretében átépítették. A Kisfaludy úton pedig most is zajlik a járdaépítés és a zöldfelületek rendezése.

Lakossági kérésre megszépült a Takarék köz is. Új közlekedési táblákat, virágládákat helyeztek ki, s parkolósávokat festettek fel. További tervek között szerepel a Petőfi út felöli szakasz teljes útburkolatának átalakítása is, ez körülbelül egy 25–30 méteres részt jelent. A munkálatok jövőre kezdődnek. Szintén új virágládák és örökzöldek kerültek a Tüttössy utcába, a Dísz tér fái új szegélyt kaptak, a Biró Márton–Petőfi utca kereszteződésében pedig gyalogos átkelőhelyet alakítottak ki. Rendezték továbbá a patika előtti parkolási problémákat is; új helyek létesítésével.

Az intézményfelújításokkal kapcsolatban a képviselő elmondta: 12 millió forintos összegből megújult a Petőfi úti Cseperedő-bölcsőde villamos hálózata, melegítőkonyhája, és akadálymentessé vált a bejárat. További 1,5 millió forintot fordítottak az óvoda udvarának parkosítására. Sor került a Petőfi-iskola udvarának rendbetételére is, jövőre pedig itt is akadálymentessé válik a bejárat.

Dékány Endre kiemelte: mivel ezen a részen iskolaidőben kaotikus a közlekedés, a következő évben a Petőfi-óvoda és a tízemeletes ház közötti nyomvonalon továbbépítik az utat, melyet kivezetnek a Kosztolányi utcára. Az intézmények így körbejárhatóvá válnak, könnyítve a közlekedést.

A 3. számú választókörzet jó részét érinti a belváros-rehabilitáció is. Ennek első ütemeként hamarosan befejeződik a Csipke-passzás átépítése. Folyamatban van a Kossuth utca végleges lezárásának tervezése is, csakúgy, mint a belváros közlekedési rendjének átszervezése. Ezek azonban hosszú előkészítést igényelnek, s még közgyűlési döntés sem született az átépítésekkel kapcsolatban.