Grund, szövegelés, örök kíváncsiság Harminc év blues Helyijárattal a város körül Önirónia és odamondogatás

Grund, szövegelés, örök kíváncsiság

Geszti péter a páholyban

n Nagypapa, pipilni kell! – ezzel a mondattal indult karrierje a hetvenes évek elején. Volt gyermekszínész, szinkronszínész, televíziós műsorvezető. Legnagyobb sikereit aztán énekes-dalszövegíróként, na és közismert reklámszakemberként érte el.

– pánczélPetra –

Az Egerszegi Páholy legutóbbi vendége Geszti Péter volt, akivel Buza Beáta, az est háziasszonya beszélgetett. Az estet zenés bejátszások és filmrészletek színesítették. A több mint kétórás rendezvényen sok minden kiderült Gesztiről. Például, hogy – sok más hírességhez hasonlóan – Zalaegerszegen volt katona (túl jó emlékei nincsenek erről), és hogy egy véletlennek köszönheti pályafutását. A fenti „nagypapás” mondatot még gyerekkorában mondta el egy rádiós reklámban. Édesapja a Magyar Televíziónál és a Rádiónál volt szerkesztő, dramaturg, az érintett napon pedig nem volt, aki vigyázzon Petire, így az apuka magával vitte a rádióba. Az a gyerekszínész, aki eredetileg felmondta volna a reklámszöveget lebetegedett, a kis Geszti meg beugrott helyette.
Aztán sorra kapta a szerepeket. Ő volt Lúdas Matyi és Mézga Aladár hangja, de hallhattuk az Ötödik elem című filmben is. Végül mégsem lett színész, és magyar–történelem szakos tanár sem. Egy retinaleválást követő szemműtét miatt váratlan fordulatot vett az élete: a kórházi ágyon fekve, unalmában szövegeket írogatott, s odaadta őket egyik barátjának, Berkes Gábornak (Első Emelet). Gyorsan kiderült: kiváló érzéke van a magyar nyelvhez és a szövegíráshoz. Persze, mint mondja, ezt is meg kellett azért tanulni. Legnagyobb sikerének – az Első Emelet szövegein és a Rapülők együttesen túl – A dzsungel könyve című musicalt tartja, melynek zenéjét Dés László zeneszerzővel és Békés Pál íróval közösen alkotta. (Déssel azóta is több produkcióban dolgoznak együtt.) A „Dzsungelt” 1996 óta játsszák országszerte. Szerinte nemcsak a zene és a látványos rendezés miatt szeretik sokan, hanem mert Maugli alakjában a kelet-európai sorstragédia is benne van, némi humorral fűszerezve. Hasonlóan sikeres a Vígszínházban lassan két éve futó A Pál utcai fiúk című zenés játék is (Dés–Geszti–Grecsó szerzeménye). Ennek kapcsán a Páholyon sikerült kicsit rácáfolni Geszti Péter azon nézetére, mely szerint a dalszöveg és a vers két külön műfaj. A musical népszerű – és a Youtube-on jelenleg 3 millió 800 ezer megtekintésnél járó – videoklipjének, a Mi vagyunk a grundnak a szövegét versként is hallhatta a közönség. Ugyanolyan hatásos, sőt talán súlyosabb is, hiszen a zene ad egyfajta lendületet, fiatalos könnyedséget a dalnak. A szerző úgy érzi, maga a szöveg áthallásos, hiszen rengeteg közéleti aktualitása van, de mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Büszke az 1999 óta futó Arc plakátkiállításra is, ami civil véleményformálás fontos terepévé nőtte ki magát. Ami a kudarcokat illeti: beszélt például a Nemzeti vágtáról, mely az első évben nagyjából 100 millió forintos veszteséget hozott, mert nem sikerült megvalósítani. A következő évtől aztán sikeres lett a rendezvény, akkor meg mindenki utálta érte. Végül (nem emiatt) ki is szállt a produkcióból. Tisztában van azzal is, hogy megosztó személyiség: van, aki nem szereti, irigyli, mások meg csodálják. Ez azért is van, mert sok mindennel foglalkozik, és ebből sok minden sikeres is lett. De nem minden! És ezt fontos hangsúlyozni. Úgy látja, hogy a hazai művészeti és médiavilág olyan, hogy „amig kifutófiú vagy szeretnek, ha meg már befutó vagy, akkor nem”. A kudarcokon azonban túl kell lépni. Ebben segít az örök kíváncsiság és a kísérletezés iránti vágy. Neki is volt depressziós időszaka, de szerencsére nagyobbik lánya, egyik rajzával (melyen Apa volt az esőt hozó felhő, ami pszichológiailag nem túl kecsegtető) kirángatta belőle. Az esten szó volt a csajokról is. A szövegíró nem tagadja: nagyjából harmincéves koráig falta a nőket (sőt döglött utánuk). Nemcsak fizikai értelemben vonzódik a nőkhöz, hanem érzelmileg is, mert nagyon tiszteli toleranciájukat, érzékenységüket. Szerinte a nőktől ugyanazt kell elvárni és ugyanazt kell megadni nekik, mint a férfiaknak. Az országra általánosan jellemző macsóságot nem bírja, és úgy látja, hogy sok nő szenved ettől. Őt az sem zavarja, ha a felesége (Ditz Edit marketingszakember) adott esetben többet keres nála. Ez nem lehet presztízskérdés! Geszti nagyjából egy évtizede motivációs trénerként is dolgozik; az üzleti életben és a reklámszakmában szerzett tapasztalatairól (mi hozott sikert, mi bukást, és hogyan lehet talpra állni) tart előadásokat cégeknél. Amúgy abban hisz: Soha nincs késő! Nem az életkor számít az újrakezdésnél. A kíváncsiság pedig mindig valami jó dologhoz viszi el az embert, amiből újra és újra erőt lehet meríteni.

 

 

 

 

vissza az elejére


Harminc év blues

Dupla ünnep jubileumi koncerttel

n Két évfordulót is ünnepel az Egerszeg Fesztiválon Kránitz Tóni, a Shabby Blues Band frontembere. Idén tavasszal éppen harminc éve zenél, hamarosan pedig 55 esztendős lesz.

– pet –

A dupla jubileum alkalmából „30 év blues” címmel egy nagyszabású koncertre kerül sor június 10-én, a Harmadik Színpadon (zsinagóga melletti parkoló). A bulin az összes fontos zenész fellép, akivel Tóni az elmúlt évtizedekben együtt dolgozott.
– 1988. április 29-én álltam először szájharmonikásként színpadra a Blues Experiment formációval az SZMK-ban. Azóta sok minden történt és változott; de a blues és a szájharmonika megmaradt – mesélte lapunknak.
Hozzátette: 1991 szeptemberében alakult meg a Shabby Blues Band együttes, mely immár huszonhét éve töretlenül működik. Hét lemezt adtak ki az azóta eltelt időben, melyek saját számokat és feldolgozásokat egyaránt tartalmaznak.
– A harminc év alatt körülbelül ezerszer koncerteztem, és negyven zenésszel dolgoztam együtt. A mostani jubileumi bulin azok lépnek fel, akikkel a lemezeinket is felvettük. Több korszak is megelevenedik majd a színpadon. Tulajdonképpen a pályafutásom keresztmetszete lesz látható és hallható. A Blues Experiment, a Blues Mission és a Shabby Blues Band zenekarok repertoárjából egyaránt játszunk dalokat. A kétórás koncerten huszonhat szám kerül terítékre, és összesen tizenöt zenész játszik majd. Persze egymást váltva. Tóni úgy érzi, az a feladata, hogy életben tartsa a bluest, mint műfajt.
– Ahogy Hobo is mondja: „Nyomjuk a bluest, és majd lesz valahogy.” Hát, én erre tettem fel az életemet! Annál is inkább, mert manapság kihalóban van ez a stílus, amolyan rétegzene lett megint. Az 1980-as évek végén, ’90-es évek idején volt egy felfutása a műfajnak, divat lett bluest hallgatni és blues-zenekarokat alapítani. Köszönhetően talán a Kopaszkutya című filmnek. Aztán a divat lecsengett, s ma már nagyon kevés olyan zenekar van, melynek tagjai ezt az irányzatot képviselik. Női blues-énekes például nincs is a környéken, pedig régen voltak nagy tehetségek. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem könnyű elénekelni. A zenész tisztában van azzal, hogy csodát ő sem tud tenni, és nem is országos viszonylatban gondolkodik (szerencsére Hobo és Deák Bill Gyula még aktívak. Bár ez utóbbi zenész életkora és betegsége miatt már kevesebbszer lép fel). Inkább itt a régióban szeretné ápolni a blues-os hagyományokat. Mint meséli: a koncertszervezés tulajdonképpen egy menedzseri szakma, ennek is ki kellett tanulni a fortélyait. Pláne, mert sokszor nehéz összehozni egy-egy bulira a zenészeket, hiszen amatőrökről van szó, és mindenkinek megvan a saját privát élete, foglalkozása.
– A júniusi jubileumi koncert egy igazi blues-ünnep lesz. Nagyon boldog vagyok, hogy mindenki vállalta a fellépést, és az azt megelőző próbafolyamatot. Örülök, hogy ilyen sok jó zenésszel állhatok ismét színpadra, és remélem, a közönség is jól érzi majd magát.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Helyijárattal a város körül

Játékos városismertető kiadvány készül

n Helyijárat címmel egy várostörténeti kalandjáték- és színezőkönyv készül gyerekeknek, az Ady-iskola diákjainak jóvoltából. A kiadványt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzeti Tehetség Programja támogatja.

Szommer Judit, az iskola művészeti tagozatának vezetője elmondta: az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és AMI Képzőművészeti Támogatási Alapítványa évek óta részt vesz a tehetséggondozó programon. A cél a kiemelkedő képességű gyerekek felkarolása, illetve, hogy a diákok a pályázat segítségével valamilyen tárgyiasult, kézzel fogható alkotást tudjanak létrehozni. Melyet aztán az intézményen belül, vagy akár az iskola falain kívül is bemutathatnak, népszerűsíthetnek. Idén a 90 órás tehetséggondozó program keretében egy játékos, színes, várostörténeti színezőkönyv készül, mely társasjátékként is funkcionál – mondta Tóth Norbert képzőművész. A füzet tulajdonképpen az iskolát, a diákokat és a várost is képviseli. Lényeges volt, hogy ne a hagyományos módon kommunikáljanak a városlakókkal, és a pályázathoz kötődő feladatokat se a szokásos, tanórai keretek között oldják meg a gyerekek. Annál is inkább, mert a munka során a vizuális kommunikációra és a városmarketingre is nagy hangsúlyt fektettek. Ez utóbbi kapcsán a Tourinform-irodától is sok segítséget kaptak. Az alsós diákokat például egy városismertető sétára vitték. A gyerekek ezután különböző rajzokat készítettek az épületekről, szobrokról és egyéb látnivalókról. Ez adja a kiadvány grafikai „magját”. Az iskola gimnazistáinak aztán az a feladat jutott, hogy a kicsik rajzait a füzetbe szerkesszék. Kialakítva így a kötet sajátos arculatát. A nagyobbak ugyanis a projekt kapcsán arculati elemekről, brandingről, marketingről is hallhattak egy előadást. A színezőkönyv több – a város épületeihez és fontosabb helyszíneihez kötődő – tematikai egységből áll. Tartalmaz képregényt, játékos „út- és épületkereső” feladatokat, társasjátékot. Nagy Szilvia tanár elárulta: a kiadvány címe azért Helyijárat lett, mert olyan, mintha egy képzeletbeli járgánnyal utaznánk körbe a várost. Sőt, van egy ilyen busz-útvonal-tervező feladat is a füzetben. A kötethez egy másik projektelem is kapcsolódik: hamarosan elkészül egy reklámfilm, amivel majd házon belül népszerűsítik az elkészült „művet”. A tehetséggondozó program során gyakorlatilag egy egész kiadványszerkesztési folyamattal ismerkedhettek meg a gyerekek: az első skiccektől kezdve, a szerkesztésen, tervezésen át egészen a reklámozásig.
Az 1,5 millió forintos pályázati keretből megvalósuló kötet a tervek szerint 1000 példányban jelenik meg, a bemutatóra június elején kerül sor az iskolában.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Önirónia és odamondogatás

Újabb verseskötettel jelentkezik az énekes

n A napokban jelenik meg Dolgos Péter Dodó negyedik verseskötete Pegazus a tollak hegyén címmel. A dalszerző, énekes háromévente jelentkezik egy-egy újabb könyvvel – ám mint mondja, ez egyáltalán nem tudatos.

– pet –

Sokkal inkább spontán dolog az egész versírás folyamata. Van, hogy hónapokig nem jön az ihlet, aztán meg rövid idő alatt több vers is születik. A mostani kötet címe is nagyjából erre utal: a Pegazus az irodalomban a költői ihlet, a szárnyalás jelképe; ami jó, ha velünk van, ha tollat ragadunk. A mostani kötetbe harmincnyolc vers került, a hozzájuk illeszkedő tizenkét grafikát az eddigiekhez hasonlóan Kalmár János keszthelyi grafikus, tetoválóművész készítette. Dodó úgy érzi, a versek tematikája, stílusa nem nagyon változott az évek alatt. Poénok, önirónia, egy kis szerelem, kevés politikai utalás, meg némi „odamondogatás” egyaránt van a költeményekben. Melyek alapját részben személyes élmények adják, de fiktív szituációkra is épít.
A kiadványt – mely június első hetében kerül bemutatásra – támogatta az önkormányzat, valamint a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány is. A szerző, akit a nagyközönség főleg a Bazooka zenekar frontembereként ismerhet, nem mond le a zenélésről sem. Mostanában a Körzeti Stúdió formációval játszik, főleg modern hangzású, saját számokat, melyeket Sipos Zsolt dalszerzővel írnak. Jelenleg épp egy próbafolyamat közepén van a csapat, mert készülnek az őszi belvárosi fesztiválra.

 

 

 

 

 

vissza az elejére