| Minden gyermek más és más | Nyílt nap az egyetemen | Múzeumok szakmai találkozója | Forgalomcsillapítás |
|
|
| Balaicz Zoltán és Herold József |
60 éves a szeliánszky márta általános iskola, készségfejlesztő
iskola, szakiskola és gyógypedagógiai módszertani intézmény
Az egykori Békeligeti-iskola idén szeptemberben búcsúzott el régi nevétől és vette fel Szeliánszky Márta iskolaalapító gyógypedagógus nevét. Önálló intézményként az 1964/65-ös tanévet kezdte és 1976-ban költözött a jelenlegi épületbe. Fennállásának 60. évfordulóját a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben ünnepelte, ahol köszöntötték az egykori pedagógusokat, az ott végzett diákokat és a más társintézményből érkező kollégákat is.
Az
intézmény születésnapi ünnepségén Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében
hangsúlyozta: hálával és köszönettel tartoznak az iskola közösségének,
munkájuknak megvan a maga szépsége és kihívása. Minden gyermek más és más, az a
feladat pedig, amit a pedagógusok itt végeznek, elismerésre méltó.
– A tehetséggel megáldott gyerekekből is igyekeznek a pedagógusok kihozni a
legtöbbet, de amikor olyan gyerekekkel kell foglalkozni, akiket nem csak
tanítani, hanem nevelni is kell, mert ők egy kicsit másképpen állnak a világhoz,
mások a lehetőségeik, nos, ez a munka tiszteletre méltó – fogalmazott a
polgármester. Hozzátette: az itt dolgozó pedagógusoknak nagy a felelősségük,
mert nehezebb helyzetben tudnak elérni eredményeket, sikereket. Köszöntötte az
ünneplőket a Zalaegerszegi Tankerületi Központ szakmai vezetője, Varga István
is, aki az intézmény és a tankerület kapcsolatáról szólt, elismerését és
köszönetét fejezte ki az ott végzett munkáért. Érdeklődésünkre Herold József, az
iskola igazgatója elmondta: az intézmény életében mérföldkő a 60 év, hiszen több
generáció nőtt fel az iskola falai között. Dicsérte a gyógypedagógiai munkát.
Mint fogalmazott, minden társadalomban fontos mérce, hogyan bánik egy társadalom
a sérült gyerekekkel, fiatalokkal. Zalaegerszeg önkormányzata mindig támogatta a
gyógypedagógia ügyét, és különböző fejlesztéseket is köszönhetünk a városnak.
Jelenleg 160 diákunk van, ez a szám szinte állandó évről évre. A város
környékéről is mintegy 25 kilométeres körzetből jönnek hozzánk gyerekek – mondta
az igazgató. A szakképzés részeként szakmát is elsajátíthatnak: a fiúk
parkgondozói, a lányok divatszabó képesítést szerezhetnek. A következő tanévtől
pedig bevezetik a számítógépes adatrögzítés tanítását. Az ünnepségen az iskola
diákjai adtak színes kulturális műsort.
Egyre jobban felértékelődnek az intézményi többletpontok
A felvételi előtt álló középiskolás diákokat várták a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ nyílt napjára. Az egész délelőttöt átölelő program célja a Pannon Egyetem Zalaegerszegen elérhető képzéseinek bemutatása volt.
Az Innovációs és Tudásközpont földszinti előadójában Decsi Péter főigazgató köszöntötte a középiskolásokat és szüleiket, akik szinte teljesen megtöltötték a termet. A fiatalok tájékoztatást kaptak az Egyetemi Központ képzéseiről, úgymint a gazdasági, műszaki és informatikai területekről. A gazdasági képzéseket dr. Palányi Ildikó, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg dékánja mutatta be, míg a műszaki képzésekről Decsi Péter, főigazgató, a gazdaságinformatikus képzésről pedig Németh Krisztián, a Műszaki Informatikai Kar alá tartozó Informatikai Rendszerek és Alkalmazásai Tanszék munkatársa beszélt. A fiatalok bővebb információt kaptak a diákhitel lehetőségéről, a kollégiumról, valamint – ami kiemelten fontos számukra – a felvételi változásokról és az intézményi többletpont-lehetőségekről. Dr. Joó István, a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg oktatási dékánhelyettese előadásában kiemelte: egyre jobban felértékelődnek az intézményi többletpontok, hiszen 2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat. Továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de az egyetemek dönthetnek arról, hogy mely szakokhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak. A képzési bemutatót követően a résztvevők a duális képzésről beszélgethettek a jelen lévő cégek képviselőivel, valamint két duális hallgató is megosztotta tapasztalatait a képzési formáról. Az épület első emeletén a három képzési terület oktatói és munkatársai várták a leendő hallgatókat interaktív bemutatókkal és beszélgetésekkel. A műszaki standon mikrovezérlő-programozással, robotkarvezérléssel és hőkamerás eszközökkel készültek a diákok számára; az informatikai standon virtuális valósággal ismerkedhettek meg az érdeklődők játékos formában; míg az egyik teremben a gazdasági képzésekkel kapcsolatos kérdéseiket tehették fel a diákok. A program zárásaként kampusztúrán ismerkedhettek meg a fiatalok a Zalaegerszegi Egyetemi Központtal.
Közösségfejlesztő jó gyakorlatokról értekeztek
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága módszertani szakmai napot tartott „Múzeumok és közösségeik” címmel.
A Göcseji Múzeumban rendezett találkozón a zalai és Veszprém vármegyei múzeumokból, valamint a Szentendréről érkezett szakemberek megismerkedhettek többek között a MOKK aktuális programjaival, képzéseivel és kiadványaival. A résztvevőket Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója köszöntötte, aki a rendezvény elején érdeklődésünkre elmondta: a zalai múzeumok már hoszszú évek óta jó kapcsolatot ápolnak a MOKK-kal. A szentendrei szervezetnek minden vármegyében vannak partnerintézményei, múzeumi koordinátorai (Zalában a Göcseji Múzeum és a keszthelyi Georgikon Majormúzeum) és a cél, hogy évente legalább kétszer találkozzanak egy-egy módszertani nap keretében. A MOKK-nak annak idején az volt a célja a hálózatépítéssel, hogy egy olyan országos kapcsolati rendszer jöjjön létre, amelynek segítségével fel tudják hívni a figyelmet az új képzésekre, illetve a legújabb kiadványokra és módszertani fejlesztésekre. A mostani zalaegerszegi találkozó a folytatása és egyben lezárása a februári – szintén Zala megyében rendezett – szakmai napak, melyen horvát kollégák is részt vettek. Akkor is a közösségi múzeum volt a fő téma. Már ott megfogalmazódott a gondolat, hogy ne csak a mai Zala vármegye területén működő intézményeket, hanem a történeti Zala vármegye múzeumait is vonják be a programba, hiszen közülük is sokan foglalkoznak a meghirdetett témával. Így megoszthatják egymással, hogy például milyen jó gyakorlatok valósultak meg Sümegen vagy Tapolcán a közösségépítés terén, milyen múzeumi feladatokba tudják ott bevonni a helyi közösségeket. Havasi Bálint hozzátette: a mostani találkozóra meghívást kapott a Nemzeti Művelődési Intézet Zalai Vármegyei Igazgatósága is, mivel ők is rengeteg közösségi tevékenységet valósítanak meg, melyek akár a múzeumok programjaihoz is kapcsolódni tudnak. Vagy éppen fordítva. Az igazgató azt reméli, hogy a múzeumok egymástól is sokat tanulnak, illetve hogy a Nemzeti Művelődési Intézet felé erősödik a kapcsolatuk.
A radnóti-óvoda környezetében
A reggeli és délutáni órákban a megnövekvő gyalogosforgalmat nagyon zavarta az intenzív gépjárműforgalom. Többször állt elő balesetveszélyes helyzet. Az útszakaszon már korábban bevezették a 30 kilométeres sebességkorlátozást, azonban ezt az autósok gyakran figyelmen kívül hagyták.
Gecse Péter, a településrész önkormányzati képviselője és Biró Veronika, az óvoda vezetője a helyszínen tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az önkormányzat célja a forgalomtechnikai korszerűsítéssel az intézmény környezetének biztonságosabbá tétele. Mint elhangzott, a projekt keretében a járdakapcsolatok átépültek. A korábbi rossz állapotú aszfaltos járdák helyett térburkolat készült. Az óvoda környezetében a Bíró Márton és Juhász Gyula utcában a lassító harántcsíkok újrafestése mellett, „hóekézhető” burkolati prizmák elhelyezésével kényszerülnek sebességcsökkentésre, lassúbb közlekedésre a gépkocsivezetők.
