Címlap

Ünnepi megemlékezéssel, három napos programmal tisztelgett Hévíz várossá avatásának kilencedik évfordulója előtt.A Galéria átriumában tartott megnyitó ünnepségen Vértes Árpád polgármester üdvözölte a hévízieket, illetve a szép számban megjelent, a városban tartózkodó vendégeket.

Köszöntőjében elmondta: Hévíz méltó a város névhez. A dinamikus fejlődés, amely mind a lakosságnak, mind a már két ciklusban tevékenykedő képviselő-testület munkájának köszönhető, töretlen, és ezt a fejlődést Hévíz a további években is meg akarja őrizni, tovább szeretné vinni.
A polgármester rámutatott: már a várossá válás óta folyamatos a küzdelem annak érdekében, hogy Hévíz tavával együtt fejlődjön. Ennek szükségessége az elmúlt évek során nyilvánvalóvá vált. Sajnos, az önkormányzat máig nem szólhat bele a fürdő fejlődésébe, az ezzel kapcsolatos problémákkal azonban minden esetben az önkormányzatot keresik fel, teszik felelőssé. A polgármester megerősítette: a képviselő-testület továbbra is küzdeni fog azért, hogy a város kezelői jogot szerezzen a tó felett. A tavalyi évben 120 millió forintot különítettek el fürdőfejlesztésre, s a célok között a téli fürdő felújításának feladata a legsürgetőbb. A tó nemcsak a város, nemcsak a kórház, de az egész nemzet kincse – mutatott rá Vértes Árpád –, éppen emiatt fontos minden ezzel összefüggő kérdés.
A köszöntőt követően Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára tartott ünnepi beszédet. Ebben – amellett, hogy osztotta a városnak a tóval kapcsolatos aggodalmait, értékelte azokat az immár évszázadok óta folyó törekvéseket, amelyekkel a település naggyá tételén dolgoztak sokan. Az államtitkár rámutatott: bár Hévíz nevét valóban csak kilenc éve jegyzik a városok között, a fejlődés a római korban lerakott biztos alapokra épülhetett. Az itt fakadó, páratlan értékű gyógyvíz lehetőségeinek kiaknázásához mindig is megfelelő szervezettség kellett. Ez az összefogó munka igazán az önkormányzat működése óta valósult meg a már említett alapokra építve, az itt élők és dolgozók munkájával támogatva. A városnak azonban a természeti kincsen kívül is van mit felmutatnia: kulturális, művészeti életével ugyancsak beírta magát a leggyakrabban emlegetett településnevek közé.
A köszöntőt követően Manninger Jenő számára Vértes Árpád maradandó emléket adott át: Osváth Miklós akvarellista Hévíz természeti értékét ábrázoló alkotását.

Az elmúlt év december 27-én indított eljárást a Zala Megyei Önkormányzat Keszthely önkormányzata ellen 14 millió forint és járulékai megfizetéséért.

Az előzmény ismert: 2000. július 1-jével Keszthely átadta a megyei önkormányzatnak három intézményét, a Közgazdasági Szakközépiskolát, a Vajda János Gimnáziumot, és a Zöldmező utcai iskolát. A követelést a megye arra alapította, hogy meglátása szerint a 2000. július 3-án esedékes béreket és az ahhoz kapcsolódó járulékokat még Keszthelynek kellett volna kifizetnie. A városnak azonban az álláspontja más volt, ugyanis meglátásuk szerint 6 havi kiadáshoz hat havi állami normatíva jár. A második félév során az állami normatívákat Keszthely átutalta, egy esetben azonban, augusztus 1-jén levonásba helyezte közel 14 millió forint összegben azt a pénzösszeget, ami 2000. július végén a TÁKISZ reá terhelt. Első fokon a Zala Megyei Bíróság tárgyalta az ügyet, mivel 10 millió forintnál magasabb volt a per tárgyának értéke. A második tárgyalásra 2001. április 25-én került sor, s az ítélet szerint Keszthelynek adva igazat, elutasította a Zala Megyei Önkormányzat követelését, s kötelezte a perköltség megfizetésére. Az írásba foglalástól számított 15 napon belül áll jogában a megyének a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtania a fellebbezését. A keszthelyi álláspontot igazolták a szakértői állásfoglalások, s a Belügyminisztérium állásfoglalása is a keszthelyi, pénzforgalmi szemléletű elszámolást támasztotta alá.

A hagyományokhoz híven a város napján került sor azoknak a kitüntetéseknek az átadására, amelyekkel Hévíz a településért legtöbbet dolgozók munkáját ismeri el.

A képviselő-testület döntése alapján a Pro Urbe-díjat idén dr. Horváth Béláné dr. Horváth Anna, a Szent András kórház orvos-igazgatója vehette át a reumatológia területén végzett tudományos munkájáért, Hévíz fürdő és város hírnevének öregbítéséért. Pro Kultúra Hévíz-díjban tizenhatan részesültek. Kitüntetést vehetett át Bakál Ferencné, a SZOT volt üdültetési igazgatója, aki tevékenységével meghatározójává vált a város életének. Balázs Antal rákóczifalvi képzőművész az Évszázadok öröksége címmel létrehozott magángyűjteményéért, melyet Hévíz rendelkezésére bocsátott. Balázsy Mária Éva közművelődési referens, az Egységes Művelődési Intézmény megbízott vezetője a város kulturális életében évek óta végzett színvonalas munkájáért. Bertók Miklós, Hévíz sportéletében végzett aktív közreműködéséért. Dr. Dósa Jenőné, a Móricz Zsigmond könyvtár vezető könyvtárosa lelkiismeretes tevékenységéért, az olvasókör szélesítéséért. Korosa Istvánné, a Honvéd utca utcabizalmija a lakosság összefogásáért, az utcaszépítő mozgalomban való aktív részvételért. Lázár László a sportéletben kifejtett szervező tevékenységéért. Lengyel Kálmánné, a kórház főigazgatói titkárságának vezetője Hévíz társadalmi életében végzett szerepéért. Az „Év Rendőre”: Tóth Károly.

Németh Ferenc, a Kodály utca utcabizalmija a lakosság széleskörű összefogásáért, az utcaszépítő munkák koordinálásáért. Nyári Elek, a Magyar Csárda Népi Zenekara vezetője Hévíz hírnevének határokon túli népszerűsítéséért. Pál Gyuláné, az egészségügyi alapellátásban végzett munkájáért. Ponyicsányi Ágnes, a kézilabda szakosztályban végzett kimagasló munkájáért. Szarka László, az Illyés-iskola igazgatója a város kulturális életében, illetve az alapfokú oktatásban végzett színvonalas tevékenységéért. Tekler Irén, a Szobakiadók Szövetségének titkára, alapító tagja a szövetség által alapított vándorserleg elnyeréséért, odaadó munkájáért. Varga Endre, a Musica Antiqua együttes vezetője az együttes nemzetközi hírnevének öregbítéséért, kiemelkedő szerepléseiért. Nemes Norbert, a hévízi televízió szerkesztője a helyi közéletben végzett szerepéért.
A megnyitó ünnepségen adták át az Év Rendőre címet is, amit ezúttal Tóth Károly alezredes, a hévízi rendőrőrs parancsnoka vehetett át a város közbiztonságának megteremtésében végzett kiemelkedő munkája jutalmaként. Oklevélben és pénzjutalomban részesült Gyenes István, Györei Zsolt, Kun Gábor főtörzsőrmester és Hegedűs Csaba törzsőrmester Hévíz közbiztonsága megteremtésében játszott szerepéért.

Nem a szokványos megyeszékhelyi helyszínek egyikén, hanem ezúttal Hévízen tartotta soros gyűlését a Megyei Önkormányza-tok Országos Szövetsége.

A városházi kétnapos találkozó első napján Vértes Árpád köszöntötte az ország megyéiből érkezetteket. A házigazda rövid tájékoztatót adott a település fejlődéséről, idegenforgalmi lehetőségeiről, illetve a városnak a Hévízi-tó kezelésével kapcsolatos, évek óta tartó küzdelméről. Utóbbi eredményessé válásához a jelenlévő vezetők elvi támogatását is kérte. A köszöntő után rövid belvárosi sétára invitálta a vendégeket, akik elismerően szóltak Hévíz fejlődéséről.Az ezt követő ülésen – mely ebben a ciklusban első alkalommal gyűlt össze a Dunántúl egyik városában – az önkormányzati rendszer helyi ügyeiről esett szó. Kiemelt témaként kezelték az önkormányzati rendszer továbbfejlődési lehetőségeinek vizsgálatát. A vita alapjául a Belügyminisztérium által februárban elkészített munkaanyag szolgált. (Az anyagot a megyei vezetők már korábban is tárgyalták, véleményezték.) Tárgyaltak az elmúlt év önkormányzati pénzügyi gazdálkodásáról, és meghallgatták a szövetség szakmai szervezetének, a főjegyzői kollégiumnak az elmúlt év munkáiról szóló beszámolóját.
A munkaülés során készültek fel a megyék első emberei az idei év június 30-ára Ópusztaszerre tervezett ünnepi országos gyűlésre is, melyen közös ünnepi nyilatkozatot adnak majd ki. E nyilatkozat elfogadását a mostani ülésen készítették elő.
A munkaülés második napján dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára volt a szövetség vendége. Az államtitkár a már említett BM-anyag elkészítésének előzményeiről és fontosságáról szólt.
Hangsúlyozta: az önkormányzati törvények – hasonlóan más előírásokhoz – nem örök érvényűek, azok folytonos felülvizsgálata, bővítése, módosítása szükséges feladat. Különösen szükséges a fennállásuknak immár 11. évfordulóját ünneplő önkormányzatokra vonatkozó törvények felülvizsgálata. A megyei vezetőkkel folytatott minisztériumi beszélgetések, egyeztetések során világossá vált, hogy az önkormányzatoknak nagyobb önállóságra volna szükségük, s erre azok fel is készültek. Kara Pál kiemelte: a változások nagy része a középszintű önkormányzatiság megreformálására kell, hogy irányuljon. Kérdés azonban, hogy ehhez elegendő-e a jelenlegi önkormányzati törvény módosítása, vagy abban nagyobb változtatások szükségesek. Fontos azonban – mutatott rá -, hogy minden egyes módosítás széles konszenzuson alapuljon. Ugyancsak lényeges annak megerősítése, hogy a megyei önkormányzat nemcsak városi, hanem kisvárosi és falusi önkormányzatokból áll. Igazi megyei önkormányzatról csak ezek együttes működését látva lehet beszélni. Emiatt is tartotta jelentős előrelépésnek az államtitkár a tanácskozás helyszínválasztását, hiszen azzal a szövetség a fent említett cél megvalósulásához tette meg az egyik legfontosabb lépést.