Kultúra

Közel ötszáz trófeát láthat majd a nagyközönség a Helikon Kastélymúzeum közeljövőben megnyíló kiállításán. Három neves vadász hagyatéka lesz látható a kiállítótermekben. Az anyag magját a 272 darabos Windischgraetz Ferenc József herceg trófeagyűjteménye alkotja, amely 1986-ban került először kiállításra.

Ugyancsak jelentős anyag kerül bemutatásra a családfáját a híres parasztvezérig visszavezető Dózsa György, Angliában élő vadász gyűjteményéből, aki az Ázsiából hozott, s igazán trófea-gyűjteményekben ritkaságnak számító anyaggal, s Amerikából származó, világranglistán szereplő trófeáival gazdagítja a kastélyban látható gyűjteményt. Harmadikként az Angliában élt Hídvégi Béla – egykori keszthelyi egyetemista – gyűjteménye kínál maradandó élményt, hiszen a teljes alakos afrikai vadállatok csoportja, az oroszlántól a krokodilig, egy egzotikus látványosságot kínál a látogatók számára.
– Sokat várunk ettől a kiállítástól – mondja dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója –, hiszen az installációk az elejtési hely természeti környezetét is bemutatják, s a szöveges információk a latin meghatározáson túl még három nyelven lesznek olvashatóak. Életképeket is bemutat majd az állandó kiállítás.
A négy földrész élővilágának trófeáit bemutató gyűjtemény Európából hangsúlyozottan a Kárpát-medencéből származó trófeákat mutatja be. Afrikai eredetű a trófeák többsége, Ázsiából részben Indiából, részben a Kaukázus vidékéről származó látnivalók kerülnek kiállításra, s Amerikából, a Jeges-tenger vidékének élővilágából is ízelítőt kap majd a látogató. A kiállítás hivatalos megnyitására még májusban, az idegenforgalmi szezon előtt sor kerül majd.

„Én Keszthelyben egy magyar Weimart óhajtok látni”Berzsenyi Dániel e szavait választották a rendezők a Keszthelyről induló barokk útvonal köré szervezett program vezérmotívumául. A hét kiválasztott magyarországi barokk útvonal egyikének központja Keszthely, s ennek jegyében került megrendezésre jelentős országos, megyei és helyi támogatással a három napos „A barokk korszak az ezer éves Magyar állam történetében” című rendezvény.

Az Európa Tanács 1987-ben hirdette meg az Európai Kulturális Utak programját, felhívandó mindannyiunk figyelmét a földrész kulturális örökségének egységes egészére. Mint Tóth Istvánnétól, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége rendezvényirodájának igazgatójától megtudtuk, Európában már mintegy 100 tematikus útvonal van, ebből 21 elnyerte az Európa Tanács hivatalos útvonala címet. A magyar barokk útjának létrehozását a MTESZ kezdeményezte 1998-ban, s ezt követően készült el az a projekt, amely egy másfél éves rendezvénysorozat megvalósítását tűzte ki céljául. Az elmúlt év februárjában kezdődő sorozat eddigi állomásai voltak Vác, Székesfehérvár, Kolozsvár, Győr, Kecskemét, s most Keszthely. Ezt követően kerül megrendezésre Egerben, majd Budapesten a program, s az utóbbi a zárórendezvénye lesz az egész sorozatnak. Az esemény egyik legfőbb támogatója az Európa Tanács.
Diákok mérték össze tudásukat.

A keszthelyi rendezvény a „Játék a kastélyban” című programmal kezdődött, amelyen a Balaton térségének középiskolásai mérték össze tudásukat egyebek mellett a tudomány és a technika, a művészetek barokk kori emlékeiről, az európai kulturális és konferencia-turizmushoz való kapcsolódási pontok ismeretéből. A 15 résztvevő csapat nemes vetélkedésében jelentős hazai siker született – holott, itt nem jelentett előnyt a hazai pálya. Első helyen a hévízi Bíbó István Gimnázium csapata végzett, s némi kellemes meglepetésre a Műszaki Szakmunkásképző Intézet csapata lett a második. A Vajda Gimnázium egyik csapata dobogós lett, s a másik is jól szerepelt. Ugyancsak nem vallott szégyent a VSZK és a Közgazdasági Szakközépiskola csapata sem. A csapatok és a felkészítő tanárok értékes jutalmakat vehettek át a rendezőktől, dr. Szabó Imrétől, Keszthely polgármesterétől és az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjának igazgatójától, Pappné Farkas Klárától. Az első helyezett ezen kívül meghívást kapott a varazsdi útra és a budapesti döntőre is.
A rendezvény második napján a konferencia keretében előadások hangzottak el az európai kulturális utak jelentőségéről, a Balaton környéki barokk emlékekről, Zala megye barokk évszázadáról, a természettudományok, a technika és a közlekedés barokk kori történetéről, s a kulturális turizmus jelentőségéről. Dr. Czoma László a keszthelyi barokk kastély múltját és jelenét vázolta, dr. Marton István, az FVM főosztályvezetője a Festeticsek korszerű uradalmi gazdálkodásáról és annak oktatásáról tartott előadást. A nap két, más jellegű színfoltja volt a barokk ebéd, s az esti koncert, amelyen a Festetics György Zeneiskola diákjai és tanárai idézték fel a kor zenei remekműveit. A rendezvény zárónapja az utazásé volt, a barokk barangolás Keszthelytől, Balatonszentgyörgyön, Nagykanizsán, Letenyén, Csáktornyán át egészen Varazsdig vezetett.
A szervezők részéről több esetben elhangzott, hogy az eddigi rendezvények sorában Keszthely minden elismerést megérdemel. A házigazda Festetics-kastély, a város és az érintett intézményei egységesen álltak a program mellé, felismerve az európai utak sorába való bekerülés idegenforgalmi jelentőségét.

A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Hévízen, a Hotel Európa Fit szállóban tartotta soros közgyűlését, melyre a Zala megye idegenforgalmában érintetteket várták a szervezők.

A jelentős számú résztvevőt Vargáné Várkonyi Erzsébet, a MATUR Zala Megyei Tagozatának megbízott elnöke köszöntötte. Bevezetőjében elmondta: az idegenforgalomban, hasonlóan a közélet és a politikai élet területeihez, szükség van az együttműködés megvalósítására. A szakemberek találkozásai során olyan kapcsolatrendszerek alakulnak ki, amelyekkel lehetővé válik az idegenforgalomban érdekeltek együttműködésének szorosabbra fűzése. Hozzátette: a kapcsolatalakítás helyi szinten megfelelően működik, jó példa erre a Hévíz-Keszthely város-páros létrehozása és munkálkodása. De ugyanilyen fontos, hogy a hasonló kapcsolatok megyei szinten is megvalósuljanak és életképesen működjenek. Emiatt tartja fontosnak a megyei elnökség a szakemberek széleskörű eszmecseréjének biztosítását.
A köszöntőt követően dr. Lengyel Márton, a MATUR elnöke vázolta az egyesület idei évi feladatait. Ezek között kiemelte a turizmus ágazatának erőteljes fejlesztését. Hangsúlyozta: a MATUR egyik legfontosabb célja, hogy a kormányzati szervekkel elismertesse: az állami költségvetésből kell és érdemes áldozni a turizmusra. A MATUR eredményes közreműködésének köszönhető – húzta alá az elnök – hogy a nemrégiben indított Széchenyi Terv-programban a kormány 25 milliárd forintot biztosított turizmusfejlesztési célokra és elképzelésekre. A MATUR feladata többek között, hogy elősegítse a rendelkezésre álló összeg sikeres felhasználását úgy, hogy azzal a további fejlesztéseket is megalapozza.
Lengyel Márton szerint a közelgő választási évben ugyanolyan fontos cél, hogy a politikai pártok beépítsék programjukba az idegenforgalom prioritását, támogatását.
Az elnököt követően dr. Oláh Péter, a Hotel Európa igazgatója, a MATUR alelnöke a turisztikai összefogás Zala megyei szükségességéről szólt. Kiemelte: a MATUR 1993-as megalakulása óta eltelt évek rávilágítanak arra, mely területeken szükséges a továbblépés, miként lehetséges a hatékonyabb munkálkodás e területen. A Zala megyei tagozat legfontosabb céljaként az alelnök a tagozat bővítését jelölte meg. Megyénk számos idegenforgalmi vonzerőben, kínálatban bővelkedik – húzta alá -, éppen emiatt fontos, hogy e kínálat együttesen, régiós szinten is megjelenjen. E feladat megvalósítása a tagozatra vár.

Már beszámoltunk arról, hogy Hévíz önkormányzata a várost bemutató idegenforgalmi prospektus elkészítésére kiírt pályázatok elbírálásával az idegenforgalmi bizottságot bízta meg. Szabó Zoltán idegenforgalmi referens elmondta: a beadott húsz pályázat között – több más bizottság véleményét is figyelembe véve – a keszthelyi RGB Stúdió ajánlatát tartották a legjobbnak. A stúdió által beadott, illetve átdolgozott anyag már nagyobb figyelmet fordít az addig hiányosságként felemlített hévízi gyógyászati lehetőségek bemutatására, valamint a gasztronómia, vendéglátás megjelenítésére.
A tizenhat oldalas kiadvány hamarosan a nyomdákba kerül, így a nyári forgalom beindulása előtt már az idegenforgalmi területek képviselőinél is helyet kaphat. A gazdag képanyaggal ellátott prospektus magyar, német és angol nyelven tartalmazza a legfontosabb ismereteket Hévízről. A példányokat nagyobb számban az őszi idegenforgalmi vásárok és kiállítások időpontjára kívánják kinyomtatni.

Vége a húsvéti böjt időszakának, s az ezt követő első vasárnap kezdődtek hajdan a lányséták, s ekkor fogadtak maguknak komát – komatállal, tojáscsokkantással –, azaz életre szóló szövetséget, vagy erősítették meg a korábban választott komaságot.

Dr. Szabó Imre felköti a szalagot az iskola zászlajára.

A fehérvasárnap, vagy komavasárnap a Kárpát-medence számos településén él még ma is, s ekkor kerül sor a határkerülés szertartására, amely a húsvéti feltámadás kapcsán az élet megújulásához kötődik, s e serkentő szokásnak a települések apraja-nagyja részese lehet.
Ezt az ősi, ám számos helyen ma is élő szokást elevenítette fel a Család Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, diákjaival s tanáraival közösen. Az intézmény néptáncegyüttesei erre az alkalomra saját kezűleg készítették el zászlóikat, amely alatt a népes sereg megkezdte a határkerülést. A református templom elől induló Szivárvány táncegyüttest, s annak zászlóját megáldotta Kuti Géza lelkész, s a csoport innen a Kis Szent Teréz plébániához vonult, ahol a Nagyváthy Néptáncegyüttes köszöntötte az érkezőket. Innen László atya áldásával indult tovább a táncoló, jókedvű sereg, s a sétáló utcán a Pacsirta Néptáncegyüttes zalai tavaszköszöntő játékfűzést táncolt, az időközben meglehetősen kibővült nézősereg előtt. Az egyre duzzadó csoport a zalaegerszegi I. Császár huszárokkal az élen a sétáló utcán át érkezett a polgármesteri hivatal elé, ahol Keszey Tivadar és a táncosok dr. Szabó Imre polgármesternek átnyújtották a tavasz jelképeit. A polgármester szalagot kötött az iskola zászlajára, majd köszöntötte a több száz főre duzzadt határkerülő csoportot, s mint mondta, Keszthely ismét gazdagabb lett a felelevenített népi hagyomány által, amely nem csak a benne résztvevőknek öröm, de egy újabb idegenforgalmi látványossággá is kinőheti magát. A határkerülőket – akikhez csatlakozott a polgármester is – a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom előtt a Georgikon Néptáncegyüttes köszöntötte, majd dr. Léber Mihály kanonok megáldotta a zászlókat és a menetet. Búcsúzásként a részvevő együttesek – Bokréta, Georgikon, Nagyváthy, Pacsirta, Rozmaring, Szivárvány – közös körtánccal zárták a határkerülést.