Panoráma

A turisztikai szemle során elsősorban az a cél, hogy a városba vezető utak mentén olyan állapotokat lehessen teremteni, amelyek az ide érkező látogatók első benyomását jó irányba befolyásolják, azaz, a látvány ne váltson ki negatív érzelmeket.– Évek óta ezek a szemlék Fenékpusztán kezdődnek – mondja Vargáné Várkonyi Erzsébet, a bizottság elnöke. – Sajnos Fenékpuszta állapota mára túl van a tragikusnak nevezhetőn. Harmadik éve nem történt semmi, nem lehet megközelíteni az erődöt a térdig érő fűtől, a szétszakadt kerítés, a lógó ajtaja, s az egész látvány már olyan szégyen, ami nem csak a térségre van negatív hatással. A látogató nem tudhatja, hogy Fenékpuszta állami tulajdonban van, tehát nem Keszthely felel az ottani állapotokért. Egy ilyen keresett turisztikai látványosságot államilag is illene rendben tartani, s nem megvárni, amíg ilyen tragikus állapotba kerül. Pozitív volt a vélemény a városba vezető utakkal kapcsolatban, hiszen a jó időnek is köszönhetően elkezdődtek az útszéli fűnyírások, s folyamatosan szépülnek a bevezető utak.
Az elmúlt téli időjárásnak is köszönhető részben, hogy a kiültetett árvácskák színpompás látványt nyújtanak, s a Balaton part rendezettsége a korábbi évekhez képest már látványában is szép. Ha a MAHART Rt. tartja az ígéretét, és megcsináltatja a mólót, akkor teljes lesz az összkép a parton. Negatívum viszont, hogy a padok állapota kirí az pozitív összképből, ezért a turizmus és külkapcsolatok bizottsága a saját rendelkezésére álló keretből öt padot lecserél. A Bazársor vállalkozói sem zárkóznak el attól, hogy egy-egy padot saját költségükön kicseréljenek, s a bizottság elnöke keresni fogja a lehetőséget, hogy akár egyéni, akár más formában megtalálják a támogatások révén a forráslehetőséget az összes pad lecserélésére. A közmunkaprogrammal megoldható a partszakaszon a kövek között felgyülemlett szemét és hulladék eltávolítása, s intézkedés történik a kövek rendberakására is.A szemle során ismét felvetődött a téglagyár környékének állapota, amellyel szemben szinte tehetetlen a város. A kiültetett növényekkel való elkerítés nem lehet eredményes, mert feltételezhetően a fák is eltűnnének rövidesen, ezért a fallal való körülvétel lehetne a járható út. Ugyancsak jelentős probléma elsősorban látványában a konténertelep, amely a Gyenesdiás felé kivezető út mellett díszlik. Keresik a megoldást, akár területcsere felajánlásával is, de abban a térségben, amely egyre inkább egy rendezett üzleti terület, nem illik bele az égig magasodó konténerek tömege.
– Az intézkedési terv határidőket szabott meg, s ezek között szerepelt a közlekedés lehetséges biztosítása a szezonban. Mára egy komoly iszapbirkózás az, amit a bizottság folytat az egyirányúsítások okozta problémákkal. A hivatal szakértőkkel bizonygatja, hogy ez így jó ahogy van, de abban már megegyeztünk, hogy az útbaigazító táblákkal kell egyértelművé tenni a gyalogosok és az autósok számára is a tájékozódást – folytatja Vargáné Várkonyi Erzsébet. – A Vásár téri lámpáknál kell jobbra irányítani az autós turistákat, s beirányítani a Sopron utcai parkolóba, ahol egy nagyméretű térképről tudni fogják, hogy már szinte a belvárosban vannak, s nem kell egy-két percnél többet gyalogolni a sétáló utcáig. A másik irányban a Rákóczi utca felé bedugul a város.
A belvárosban már érvényesülnie kellett volna az önkormányzat területhasználatról szóló rendeletének, ám még mindig nem a portékák bemutatására, hanem árusításra használják sokan a bérelt területet. Mivel eléggé bürokratikus ennek az ellenőrzése, és a büntetési módszere, most a vállalkozókon múlik, hogy betartják-e a rendeletben előírtakat, vagy a testület megtiltja a kipakolást. Ugyancsak felvetődött, hogy miért van szükség a sétáló utca kastély felőli végén a két felfestett parkolóhelyre, hiszen az itt várakozó kisebb teherautók teljesen tönkreteszik a kastély felé a rálátást. A szemlét követő 14 napon belül sort kerít a bizottság arra, hogy a hivatal érintett osztálya beszámolhasson, mit kívánnak tenni azért, hogy a felmerült súlyos problémákat elhárítsák, hogy a város működőképes maradjon, hiszen a szezon előtt már nem sok idő van arra, hogy elfogadható legyen a rend Keszthelyen.

„Magyar királyok reliefeken és grafikákon” címmel nyílt kiállítás a Helikon Kastélymúzeumban Görgöy Zsófia grafikus-, és Jakubecz György szobrászművész munkáiból. A képzőművészek rajzokon és fa domborműveken ábrázolták negyvenhat királyunk arcképét a Hunok királyától, Attilától kezdve az 1918-ig uralkodó IV.Károlyig, aki az utolsó magyar uralkodó volt.

A tárlatot dr. Czoma László a kastélymúzeum igazgatója nyitotta meg, aki elmondta: a bemutatóval a keresztény magyar államiság ezer éve, illetve a Kárpát-medencében való letelepedésünk ezeregyszáz éve előtt tisztelgünk, valamint azok előtt, akik tettek valamit a magyarság helyben maradásáért, azért, hogy az a sajátos magyar kultúra kialakulhasson, ami aztán az európai kultúrát gazdagította. Ezek után Jakubecz György szobrászművészt kérdeztük, többek között arról, mióta foglalkozik fafaragással?

– A ‘70-es évek legelejétől kezdve, azt megelőzően pirografikával és grafikával foglalkoztam. A különböző faragási technikák közül a reliefet tanultam meg. Leginkább cseresznye, vadcseresznye, dió, vaddió, gyertyán és égerfa az alapanyag.
– Kellett ehhez valamilyen végzettség?
– Először autodidakta módon álltam neki, mint említettem, grafikai munkákkal. Legjobban az emberi test, illetve fej érdekelt, ezért gondosan áttanulmányoztam a művészeti anatómiát.
– Hogyan sikerült ilyen jól elsajátítani?
– Először a jugoszláv Mestrovics munkáját tanulmányoztam, aki az egyiptomi domborművek technikáját használta, utána az erdélyi Szerváciusz Jenő alkotásaival ismerkedtem, majd átnéztem a római kori domborműveket, és ebből kigyúrtam egy sajátos relief technikát.
– Miért éppen a magyar királyokat választotta?
– Ezt a sorozatot eddig még senki sem készítette el. Nekem tizenkét évembe került összegyűjteni és kifaragni az összes magyar király képét.
– Van-e valami jelentősége, hogy Keszthelyen van a kiállítás?
– Egy vándorkiállításról van szó. Először Mohácson, majd a Magyarok Világszövetsége székházában, utána Sátoraljaújhelyen láthatták munkáinkat.

Emlékezzünk

Megemlékezés, de ezúttal nem egy híres személyről, művészről, sportolóról vagy éppen politikusról, hanem bolygónkról, a Földről. Április 22-e ugyanis a Naprendszer Naptól számított harmadik tagjának ünnepe. A Föld Napjáról a világon harminc, Magyarországon pedig tizenegy éve emlékeznek meg. Ahogy mondani szokták, a Földet unokáinktól kaptuk kölcsön, tehát nekik illene visszaadni. Majd, annak idején. Csak persze nem így, hanem olyan állapotban, ahogy ők adták. A mai, jelenlegi állapot azonban korántsem olyan. Ennek több oka is van: túlnépesedés, túlzott mértékű városiasodás, környezeti katasztrófák, és persze az ezek mögött meghúzódó emberi felelőtlenség és kapzsiság... Lehetne még sorolni. Unalomig ismert, s ennél fogva elcsépelt dolgok ezek, – mondhatja bárki. Akkor hát miért nem változtatunk rajtuk? Közhely ugyan, de igaz, hogy az ember – az ókori görögök azon felismeréséből következően, mely szerint minden élőlény között a leghatalmasabb – egyre jobban uralma alá akarja hajtani a természetet, s azt hiszi, mindent birtokolhat.
Ezen a napon hallottam éppen Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert, s amit mondott, nagyon elgondolkodtató volt: „Az év 365 napjából csak ezen az egyen gondolunk környezetünkre. Ilyenkor egy napra mindenki „zöld”, s aztán az egész el van felejtve. Holott az év minden napján vigyázni kéne rá, és akkor április 22-e valódi ünnepnap lehetne.” S hogy ez miért időszerű? Erre egy indián törzsfőnök adta meg a legfrappánsabb választ: „Ha majd az utolsó fát is kivágtátok, Ha majd az utolsó folyót is kiszárítottátok, Ha majd az utolsó halat is kifogtátok, Akkor jöttök csak rá, hogy a pénzt megenni nem lehet!” Tisztelt honfitársak, ezt tartsuk szem előtt – mindenekelőtt.

Nagy Gábor

Dr. Czoma László a Festeticsekről szólt.

A tanácskozáson megjelent irodalomtörténészeket, muzeológusokat, irodalomkutatókat és diákokat dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója köszöntötte, s mint mondta, a művészetek soha nem nélkülözhették a támogatókat, s erre az egyik legjobb hazai példa a Festetics család tevékenysége. Ezért sem lehetne méltóbb helyen megrendezni e tanácskozást, mint a Festeticsek egykori otthonában, hiszen az általuk alapított könyvtár, az iskolák, a Georgikon, mind-mind számtalan példa az arisztokrácia kultúrát és művészeteket pártoló tevékenységére.
A történelem során számtalan példa található a nemesség patrónusi tevékenységére, s egy ilyen konferencia kitűnő alkalom arra, hogy a felelevenített példák üzenetét átadja a mai kor „arisztokratáinak”. Erre a jelen korban ismét egyre nagyobb szükség van, hiszen az elgépiesedő, vállalkozáscentrikus világban kevesebb figyelem jut az ember alkotói tevékenységére. Mint az igazgató elmondta, az eddigi tanácskozásokon elhangzott mintegy ötven előadás anyagát a kastélymúzeum kiadvány formájában fogja megjelentetni, s a jövő évi konferencián vehetik azt kézbe az olvasók.
A tanácskozás során előadások hangzottak el a színházak támogatóiról, a hallgatóság megtudhatta, mecénás volt-e Zsigmond király, de a történetírás, a múzeumok, a könyvtárak, s a tudományok arisztokrata mecénásairól is több előadás hangzott el. A kétnapos rendezvény során, az esti programban fellépett a Helikon Kórus is.

Sikeresnek ítélte Hévíz idegenforgalmi bizottsága a nemrégiben megrendezett Utazás 2001 belföldi kiállítás és vásár hévízi részvételét. A város 15 négyzetméter alapterületű önálló standon jelent meg, s az önkormányzat mellett itt mutatkozott be a Szobakiadók Szövetsége és a Hévíz Tourist is. A standnál hatalmas érdeklődés mutatkozott a gyógyfürdőhely irányában.

A közelmúltban a kastély főbejáratától nem messze Keszthelyen, a Sétáló és a Georgikon utca saroképületében – a Kossuth Lajos u. 1. sz. alatt – új étterem nyílt. Ifjú üzemeltetőjét és tulajdonosát, Balogh Zsoltot kérdezem a megnyitásról és arról, hogy mit kínál a leendő vendégeinek.– Kezdeti kínálataink: hamburger menük, amerikai hot-dog, sült pulyka, hal, üdítők nagy választékban, röviditalok, sörök, borok, pezsgő. De be lehet térni egy forró kávéra, capuccinóra, is. Az étterem 45-50 fő befogadóképességű. Ez a hely kiválóan alkalmas különböző rendezvények, osztálytalálkozók, bankettek, baráti összejövetelek, családi ünnepek megrendezésére is. A hét minden napján nyitva tartunk, hétköznap és ünnepnap éjjel-nappal várjuk vendégeinket. Asztalfoglalás: 06-20/9105-029. Ha a nap bármely időszakában megéhezel, vagy csak egyszerűen jól akarod érezni magad, akkor gyere az Eldorádó gyorsétterembe!