Vállalkozók Klubja

A tisztaság közügy, s az erről való szóváltás néha ugyan szélmalomharcnak tűnik, de ennek fontosságát nem árt minden korosztály számára tudatossá tenni. Süte Lajos, a vállalkozói klub elnöke bevezető szavaiban elsősorban az idegenforgalom okán említette, hogy a rendetlen környezet negatív hatással lehet, és van is a lényegesen tisztább mikro– és makrokörnyezetből hozzánk érkező turistákra. Szóvá tette, hogy a VÜZ Kft. nem minden területen látja el megfelelően azt a feladatát, ami a tisztaság, a rend fenntartásából reá hárul. A tisztaságnak önmagában is van vonzereje, s egy rendezett, tiszta város jobban vonzza a vendégeket. Az elnök véleménye szerint a kurtaxa bevételeket célirányosan lehetne visszaforgatni a köztisztaság fenntartására. Ez a felvetés némileg összecseng a város vezetésének elképzeléseivel, ebből a bevételből lehetne célirányosan meghatározni a konkrét feladatok elvégzését, természetesen fontossági sorrendet felállítva. Ez a megoldás a kurtaxa bevétel emelkedését is jelenthetné, hiszen a vendéglátók szívesebben fizetik be az amúgy is kötelező tarifát, ha tudják konkrétan, hogy az állami kétforintokkal kiegészített kurtaxát mire, mely terület rendbetételére fordítja a város. Az elnök szólt arról, hogy növelni kellene a városban a hulladéktároló edények számát, s a helyi gazdaság erősítése okán nem más városból kellene beszerezni ezt az edényzetet.
Ugyancsak fontos lenne felülvizsgálni a tárolóedények bérlőinek a számát, mert nem mindenki fizet azok használatáért, itt elsősorban az üzletek és gazdasági vállalkozások esetében állhat fenn ez a helyzet.Vincze Józsefné dr. jegyzőasszony kifejtette, hogy nagyon örül annak a lehetőségnek, hogy a tisztaság témája ebben a körben ennyire fontos, hiszen számos rendezvény volt már, amelyen csupán 4-5 embert érdekelt a téma. Szavaiból úgy tűnt, hogy ebben a körben ez a téma megoldhatóvá válik. Mint elmondta, nagyon pozitív változások vannak már e területen, több a kiültetett virág, mint korábban, s rendezettebb a város összképe, mint a korábbi időszakokban, s ez a VÜZ Kft. érdeme. A városnak kevés az erre a területre szánt pénze, s a kft-nek az ehhez szükséges összeget saját magának kell kigazdálkodnia. Az önkormányzat nem tud és nem is akar erre a területre több pénzt biztosítani, mert számos más területre is szűkösen jut a költségvetésből. Mint mondta, a sajtó negatívan kezeli a témát, hiszen mindig csak a negatívumokról szól, s nem igazán tér ki a pozitívumokra.
Fontos volna a figyelemfelkeltés a buzdítás a városlakók felé. (Ha csupán arról ír a sajtó, hogy szépen virágosítottak a város egyes területei, attól még az idegen – aki nem is olvassa a helyi lapokat – látja a rendetlen környezetet is!) Eddig 50 ellenőrzést hajtottak végre, s 20 kereskedő már megkötötte a szerződést a VÜZ Kft-vel a hulladéktároló edények használatára. Az ellenőrzések folytatódnak, s az önkormányzat segítséget nyújt a kft-nek, mivel annak nincs hatósági jogköre. Az illegális szemétlerakókkal szemben jelentős, 50-100 ezer forintos bírságokat fog alkalmazni. Mint mondta, sajnos nincs lehetősége a nevesítésre a renitenskedőket illetően, mert ez személyiségi jogokat sértene, holott talán ez lenne a legjobb visszatartó erő. A közterületek tisztaságáért pedig akciókat kellene szervezni a civil szervezetekkel karöltve. Ez utóbbival kapcsolatban a vállalkozóknak az a véleménye, hogy a köztisztaságot biztosítani kell az adófizető polgárok befizetéseiből, s az esetleges akciók inkább a közösség összetartó erejét kell, hogy erősítsék. Ha mindenki söpörni fog a saját háza táján – jelképesen is – akkor egy idő után egész utcasorok válnak rendezetté, tisztává. A közhelyek pufogtatásával pedig nem lehet elterelni a figyelmet a saját feladataink felületes végrehajtásáról.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért. Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

Végh Szilárd, a Vüz Kft. ügyvezetője elmondta, hogy igaz, hogy ebben az évben az önkormányzat 15 millió forinttal többet biztosított a zöldterületek fenntartására, de ez összességében még mindig elmarad más települések hasonló feladatra szánt keretétől. Elindult egy tematikus folyamat a város rendbetétele irányában, s ezt kívánják folytatni még az anyagilag korlátozott lehetőségeik között is. Látható jelei vannak e tevékenységnek, a munka végkifejlete az későbbre várható, de már elindultak azok az előkészítő munkák, amelyeknek az eredménye pozitív hatással lesz a város megítélésére. Saját erőből valósítják meg a virágosítást, ehhez saját komposzttelepet is létesítettek, s számos hasonló munka kell még, hogy önerőből meg tudják valósítani a számukra kiszabott feladatokat, s teljesítsék az elvárásokat. A tisztaságra való igényt, s a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítását már a legkisebb korosztálynál kell elkezdeni, ezért két pedagógus alkalmazásával ez a folyamat is elkezdődött.
A hozzászólások során dr. Rédeky László szerint a kihelyezett utcai szemétgyűjtők számát kellene szaporítani, hiszen egyes rendezvényekkor látható, hogy a megtelt edényzet körülre dobálják el az emberek a szemetet, tehát megvan az igényesség, s ha lenne elég, s azok ilyen esetben többször lennének ürítve, akkor ezzel közelíteni lehetne a megoldáshoz. Őszy Béla a városkörnyék tisztaságáról, a téglagyár környékének tarthatatlan állapotáról szólt, s az autókra naponta többször is elhelyezett szórólapokról, amelyet az autósok ma már egyszerűen eldobnak, mivel belefáradtak, hogy azt a szemetes edényekbe dobálják. Szigorítani, vagy tiltani kéne ezeknek a szórólapoknak az elhelyezését.
Áchel Elemér a pozitívumokat emelte ki, s a sétáló utca egyes szakaszain a galambok okozta tarthatatlan helyzetet. Pál Károly a külterületeken való szemételhelyezésről szólva felvetette, ha ilyen jellegű hulladékokat ingyen lehetne a szeméttelepen lerakni, akkor jelentősen csökkenhetne az illegális szemétlerakók száma. Ezek eltakarítása többe kerül, így kifizetődő lenne ennek az engedélyezése.
Horváth Tihamér végszóként a vállalkozói tisztasági akciók folytatásáról szólt, hiszen ezeknek jelentős példaadó hatása is van. Ezúttal is felajánlotta a Horváth Ép. gépparkjának segítségét, s végül a vállalkozói döntés szerint a tisztasági napot május 5-ére tűzték ki. Az akciót a Városüzemeltető Kft-vel közösen szervezik meg, s a városkörnyék valamelyik bevezető útszakaszáról gyűjtik össze a lerakott szemetet, s juttatják el a megfelelő helyre.

Gondolatok félidő táján

Immár a harmadik ciklusban figyelhető meg a keszthelyi képviselő-testület munkájában, hogy a működésének félidejét követően mintha elaprózná saját munkáját, s a lényeg, a város irányítása és működtetése csupán másodrangú szerepet töltene be a feladatai közt. Természetesen ez nem általánosítható minden képviselő munkájára, ám az összbenyomás mégis ez. Miben nyilvánul meg a kívülállók számára ez az érzés?
A félidő táján mintha a hivatal kezdené irányítani a testület munkáját, a kellően elő nem készített anyagokkal döntések sora odázódik el, vagy kerül többszörösen vissza a testület elé – újratárgyalásra. De a város, vagy egy-egy intézmény szempontjából fontos döntések is váratnak magukra, s igazán nem lehet tudni, hogy miért. Csak érzés, hogy ezek mögött a jelenségek mögött már az egyre közelebb kerülő választások előtti pozícióharcok egymásnak feszülő indulatai húzódnak. Politikai feszültségek egy kisvárosban, ahol az önkormányzatok munkájába nem lenne szabad megjelennie az országos politikának, mert ettől a város élete lelassul, pozíciókat veszít, s gazdasági téren is hátrányos helyzetbe kerül. Keszthely ma csupán az idegenforgalomból számíthat megfelelő bevételekre, s a város adottságaival ezt maximálisan ki is lehetne használni. Hogyan? Elsősorban jó és hatékony önkormányzati döntésekkel, s azok maradéktalan végrehajtásával. Természetesen az ezirányú jószándékot még a képviselő-testülettel szemben sem kérdőjelezheti meg senki, csak valahogy mégsem úgy fejlődött az elmúlt tíz évben a város, ahogy az az adottságai okán elvárható lett volna. A miértre igazán nem kaphatunk választ, mert ahhoz ismerni kéne a belső erőviszonyokat, s az azokat mozgató érdekeket is. Csupán azokat a dolgokat érzékelik a polgárok, amelyek inkább a helybenjárásra utalnak. Mert miért nincs vajon hónapok óta igazgatója a keszthelyi kórháznak, holott már eddig két pályázat is lezajlott. A helyi egészségügy minden szintjén, s a civil szervezetek által is támogatott jelölt vajon miért nem nyerte el a képviselők bizalmát? Talán a mostani pályázat már eredményes lesz, de ezt sem lehetne előre borítékolni. Vagy milyen indokok alapján született meg egy olyan közlekedési változtatás, amelyről a képviselők maguk is tudják, – s többször hangoztatták is – hogy már az előszezonban hatalmas közlekedési dugók fogják lezárni a város központját. S ehhez milliókért kellett egyirányúsítani a Szalasztó utcát kelet felé, s a kétoldalon kiépített, s virágkruppokkal díszített parkolókkal még szlalomozásra is kényszeríteni az autósokat. Érthetelen döntés az, amiről mindenki tudja, hogy rossz, de mégis elfogadják.
Mára jelentősen lelassult a döntési mechanizmusa a testületnek, bár az idei költségvetés elfogadásánál némi összhang volt tapasztalható a két oldal között. Együtt vállalták fel a kockázatokkal járó, ám jelentős hitelekkel kikövezett gazdálkodási ciklus végigvitelét, amiben azóta is következetesség tapasztalható. Sajnos ez a szegénység következetessége, ami arra jó, hogy tovább ne romolhasson a város helyzete. Sebaj, van elfogadott, s levédetett jelmondata a városnak: Keszthely a Balaton fővárosa! A jelmondat ugyan marketing célokat szolgál elsősorban, ám mégis a két háború közötti, Mikszáth által oly jellegzetes realitással megrajzolt világot idézi fel. Az elszegényedő dzsentri-világot, amiben a titulus, a rang hangzatossága mindennél fontosabb volt. Az optimuzmus azért azt sugallja, hogy még megállítható, sőt megfordítható ez a folyamat. Emberileg és gazdaságilag is.

– Ez a megkeresés egyenes folytatása annak, hogy a klub tagjai szívesen segítenek indokolt esetekben, főleg az egészségügy területén – mondja Trombitás Zoltán. – Ám, ha segítünk, akkor elsősorban itt a keszthelyi térségben, hiszen itt élünk. Miután a kérést a saját 20 ezer forintos felajánlásommal a klub tagjai elé terjesztettem, abban maradtunk, hogy a keszthelyi kórház gyermekosztályát támogatjuk az említett, a csecsemőhalál megelőzését is segítő készülék megvásárlásában. A pénz természetesen összejött – több is mint kellett volna –, s jeleztem az alapítványnak, hogy megvan a támogatás összege, jöhet a készülék.
Eddig minden világos, ám innen kezdve vett fordulatot az ügy. Egy kollégát kért meg Trombitás Zoltán, hogy Budapesten járva adja át a pénzt, s hozza el a készüléket. Az alapítvány az átvett összegről szabályszerű elismervényt adott. A készülék is átvétetett, ám kiderült, hogy az nem lesz sem a támogatók, sem a keszthelyi kórház tulajdona, csupán használatra lett átadva, s a gyermekosztály főorvosa időről időre igazoló jelentést kell küldjön annak használatáról, mikor melyik családnak lett kiadva szükség esetén, nehogy egy elfekvő műszer szerepét töltse be a támogatók hite szerint megvásárolt készülék. Tehát tisztázatlan, hogy ha erkölcsileg megvásárolták, akkor jogilag is megvásárolták-e a befizetett 70 ezer forintért a készüléket?
Erre találták ki a telefont, pár perc és tisztázódik, hogy a készülék az alapítványé marad. Mindezt a pénzszerzőt követő ember, az alapítvány sajtóreferense közli. Tehát a 70 ezer forintért csupán a készülék használatához jutott hozzá a jótékonykodók révén a keszthelyi kórház gyermekosztálya. A készülék dobozán szerencsére ott van a gyártó cég, a Medicor Elektronikai Rt. neve mellett a telefonszáma is, s Trombitás Zoltán kíváncsi ember. Újbóli telefon a gyártó céghez, s most jön a meglepetés. A készülék ára áfával együtt mindössze 35 ezer forint! S ezért a pénzért saját tulajdonba kerül. Tehát a támogatás összegéért két készüléket is vásárolhattak volna.
Hová kerül akkor a befizetett 70 ezer forint, illetve a készülék árán felüli 35 ezer forint? Milyen jogi magyarázatot tud erre adni a jóhangzású névvel, debreceni székhellyel és budapesti működési hellyel rendelkező alapítvány, amely a támogatók jóhiszeműségével visszaélve tevékenykedik? Mert ki ne adna akár csak kis összegeket is, hogy kevesebb legyen ez által a csecsemőhalandóság hazánkban?
Ilyen célra még a kis pénzből élők is összeadnák a filléreiket, nem hogy olyanok, akik érzékenyen figyelnek arra, miben segíthetik környezetüket. Tudjuk, hogy ez a jelenség nem általánosítható, de megkérdőjelezheti az összes jó szándékú és segíteni akaró alapítvány tevékenységét.

A stúdió a Liszt Ferenc utca 1. szám alatt lesz, s itt építik ki az ehhez szükséges technikai helyiségeket, valamint az irodát is. A rádiót kettős céllal hozták létre, egyrészt egy sikeres üzleti vállalkozást kívánnak elindítani, s hitük szerint ez megvalósítható, hiszen az alapítók között is sikeres vállalkozók vannak. Másrészt Keszthely üzleti életét kívánják fellendíteni, a helyi közélet kapcsán egyre több információt kívánnak eljuttatni a térségben élő mintegy 34 ezer emberhez. Jelen pillanatban 7 éves szerződése van a Helikon Rádió Kft-nek az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT).
A stáb már összeállt, szerződést kötöttek a Pulzus Bt-vel, mint szolgáltatóval, s már összeállt a legalább négy fős műsorvezetői csapat is, hogy folyamatosan lehessen az adásokat készíteni. A megfelelő anyagi háttér is biztosított, s május végén már hallható lesz az adás. Az antenna az egyetem kollégiumának tetejére lesz elhelyezve, s ide kerül a mikro-átjátszó rendszer is. A Helikon Rádió Kft-t egyébként 15 magánszemély alapította, 10,2 millió forint alaptőkével, bízva abban, hogy az elkövetkezendő hét év nem a hét szűk esztendő lesz majd, hanem a maguk módján hozzájárulhatnak a térség gazdasági életének fellendüléséhez is.