Aktuális

A közelmúltban jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter, hogy a Széchenyi-terv termál-, illetve gyógyfürdők fejlesztésére kiírt pályázatán ez alkalommal két újabb zalai pályázat is támogatásban részesült. Az egyik a Horváth-Ép Közmű és Mélyépítő Kft. 1,28 milliárd forintos kehidakustányi termálfürdő fejlesztése, amely 640 millió forint támogatást nyert a II. és a III. üteme keretében kialakítandó fedett gyógy– és élményfürdő beruházásához, valamint a gyógyászat és a rekreáció feltételeinek kialakításához.

– Az I. ütemhez az elmúlt évben kaptunk 150 millió forint támogatást, a kis- és középvállalkozásokat támogató szállásférőhely bővítési program keretén belül. Ez a 700 millióra tervezett beruházás 20 százaléka volt – mondja Horváth Tihamér. – A valóságban ez az ütem 960 millió forintba kerül majd. Reményeim szerint a II. ütem jobban igazodik majd a valósághoz. Ehhez 640 millió forintot nyertünk a Széchenyi-terv pályázatán.
Az I. ütem az infrastruktúrán kívül a szükséges szolgáltatásokat tartalmazza, az épületen belül 600 fős öltöző, a tetőtérben 64 négycsillagos kereskedelmi szállásférőhely kap helyet. A tetőtérben 120 férőhelyes konferenciaterem kerül kialakításra, s ez teszi lehetővé, hogy a további ütemek elkészültéig is teljeskörű szolgáltatással működjön az épület, amelynek az átadására augusztus 4-én kerül sor. Az önkiszolgáló étterem már üzemel, s egészen október végéig, a fürdő nyitva tartásáig várja a vendégeket. Jövő év májusában kerül átadásra a további két ütem, amelyben már épületen belül lesz fedett-, élmény– és gyógyászati fürdő is, de lesz itt négy orvosi rendelő, cukrászda, szépségszalonok és a belső fürdőhöz tartozó étterem, valamint a vízben lévő medencebár is.
– Az épület fő profilja lesz az élményfürdő, s mi elsősorban a hazai turistákat célozzuk meg, szeretnénk minden feltételt megteremteni a családi nyaraláshoz, ahol minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő lehetőségeket. Az elképzeléseink szerint évente 3-500 ezer vendég fordul majd meg itt, s bár örülünk a betévedő külföldieknek, de a magyar vendégnél jobb vendég nem létezik.
Az élményfürdő vízfelülete 750 négyzetméter lesz, s a csúszda 19 méter magasságból indulva 97 méternyi út megtétele után ér be az elkülönített medencébe.
A másik nyertes a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt., amely az élményfürdő fejlesztését, bővítését tervezi. Az 1,1 milliárdos beruházáshoz 175 milliós támogatást nyertek a pályázaton.
– A beruházást 50 százalékos állami támogatással terveztük, ezzel szemben 175 millió forint támogatást kapott a gyógyfürdő. Mivel a támogatás elmaradt az elvárttól, ezért a fejlesztési programot újra kell gondolni – mondja a polgármester.
– Friss a bejelentés, ezért először meg kell ismerjük a bíráló bizottság szándékát, hogy mire és milyen tartalommal adták ezt az összeget – kapcsolódik a beszélgetésbe Horváth Vencel, a Gránit Gyógyfürdő Rt. igazgatója. – A pályázatban részmegoldásokra is van lehetőség, s az indoklás alapján ezeket kell majd figyelembe vennünk. A gyógyászat fejlesztésére egyébként az elmúlt télen több mint 250 millió forintot fordítottunk, s terveink között szerepel a családi üdülés feltételeinek kialakítása is.
Horváth Tihamér elmondta, hogy a pályázati összegek elnyerése ellenére nagyon nehéz a beruházások finanszírozása, mert ezek mindegyike utófinanszírozott állami támogatás. Így csak akkor jut a pályázó a pénzéhez, ha saját erőből megvalósítja a beruházást, azaz, ha már egyszer kifizette a teljes összeget. Ez különösen nehéz akkor, amikor erre sem a vállalkozók, sem a magyar bankrendszer nincs felkészülve. A beruházásokat egy év alatt meg kell valósítani, viszont az állami támogatás összegéhez csak ezt követően, 90 nap után jutnak hozzá.

Soron kívüli alapítói ülést tartott a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás Gyenesdiáson, a községháza tanácstermében. Az egész napos program során délelőtt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács által a közelmúltban Keszthelyen aláírt együttműködési megállapodásból következően, átfogó munkamegbeszélést tartottak a Nyugat-Balaton együttműködését összefogó társulások vezetőivel.

– A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének egy kihelyezett dolgozója itt tevékenykedik a térségünkben – mondja Szalóky Jenő, a rendező kistérségi társulás elnöke. – Egy hosszú előkészítő munkával sikerült elérni, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat a Siófokon lévő BFT központ és a Balaton másik vége között. Ez a távolság eddig gondokat okozott, ezen próbált segíteni a BFT az ide kihelyezett dolgozójával, aki azonnal elkezdte a tevékenységét az élőbb kapcsolat kiépítésére.
A munkamegbeszélés lényeges témája volt, hogyan lehet az együttműködési megállapodást élővé tenni, hogy ennek a térségnek is legyen ebből haszna. A két megállapodást kötő tanács munkaszervezetein kívül részt vettek a megbeszélésen a régió turizmusát kezelő, összefogó munkaszervezet vezetői is. A tanácskozáson az együttműködések lehetőségeit, a szakmaiságot és a párhuzamosságok elkerülése végett szükséges témaköröket tekintették át. Szóba kerültek a kistérségek gondjai, s ezek kezelhetőségének lehetőségei, így könnyebbé válhat az egyes területek fejlesztési projektjeinek befogadása. A cselekvési programok elkészítésével – ki-ki a saját területén rangsorolva azokat – kezelhetővé, értékelhetővé válnak a fejlesztési projektek, s így felgyorsulhat a megvalósítás lehetősége. Megegyezés született, hogy a jövő évi pályázati kiírásoknál már előre egyeztet a két régió.
– E téren itt speciális helyzetben vagyunk, ez a térség egy kicsit más, mint a Balaton egyéb területei – mondja Szalóky Jenő. – Egyediek a fenékpusztai adottságok, a nagymezői kirándulóhely kérdése, a zalaszántói erdei iskola, a balatonedericsi cseppkőbarlang láthatóvá tétele, a Kis-Balaton kérdésköre, hogy csak néhányat említsek. Ezek az adottságok csak itt vannak, s egy pályázati kiírásnál – a saját lehetőségeink figyelembevételével – lehet ezeket figyelembe venni.
A délután során, az alapítói ülést követően Péterffy Ilona, a BFT Integrációs Kht. regionális vezetője mutatta be a június 1-jétől Keszthelyen működő képviseletet, s tájékoztatást adott a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatainak lehetőségeiről. Az érintetteken kívül Veszprém és Somogy megyékből is voltak jelen résztvevők, akik ezt követően meghallgatták Főző Jánosnak, a Balaton főépítészének előadását egyebek mellett arról, hogy az önkormányzatok a hatályos rendeletek függvényében kell átdolgozzák a települések rendezési terveit, amely a pályázatok elbírálásánál is létfontossággal bír. Ezt követően előadás hangzott el a BFT pályázatairól.

Június végén 7. állomására, Keszthelyre érkezett a Police road show. A május közepén Heves megyében kezdődött országjáró körút célja sokoldalú, hiszen az ifjúság figyelmét kívánják felkelteni a rendőrség tevékenysége iránt, s ennek egyik legjobb módszere, hogy ismert zenekarok fellépései közben esik szó mindarról, ami fontos e korosztály védelmében.

Kovács Zoltán Tamás, az ORFK Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa, a road show szervezője elmondta, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottsággal közösen elsődleges céljuk a rendőrség munkájának megismertetése, csökkentve ezáltal azt a távolságot, amely az elmúlt 10 évben kialakult az állampolgárok és a rendőrség között. A legkisebbeknek a jövő biztonságáért című projektet népszerűsítették, ennek keretében különbőző bűn-, és balasetmegelőzési ismereteket szerezhettek a gyermekek játékos formában. A nagyobbaknak a Zala megyei bűnmegelőzési szolgálat segítségével a drog hatásait ismertették meg, s a drogfogysztással járó antiszociális magatartásformákat is bemutatták. Mindez egy szórakoztató program keretében, amelyben mindenki megtalálhatta a maga érdeklődésének megfelelő műfajt. A gyermekek százai töltöttek ki bűn- és balesetmegelőzési tesztlapokat, amelynek célja, hogy az ismeretek függvényében elkerüljék az áldozattá válást. A másik tesztlap segítségével regisztrációt nyernek a fiatalok – eddig már több mint 100 ezren – egy Internetes havi játék és egy párhuzamosan futó havi lap közös játékához. A program kapcsán nem igazán mérhető ennek hatásfoka, ám a szervezők ezt egy hosszú távú befektetésnek szánják, remélve, hogy ez a felnövő nemzedék a rendőrségben nem a hatóságot látja majd, hanem a szolgáltató, segítőkész partnert, akihez szükség esetén bizalommal fordulhatnak.
A nap során a Zala Megyei Rendőrfőkapitányság munkatársai techikai bemutatókkal tarkították a programot.

Gyenesdiási Bornapok

Az elmúlt évben hagyományteremtő szándékkal hívták életre Gyenesdiáson a Bornapok rendezvénysorozatát, s ezen a héten csütörtöktől vasárnapig immár a második alkalommal rendezik meg azt. Csütörtökön délután a Nyugat-balatoni borfesztiválok ünnepélyes nyitányával kezdődik a rendezvény, s a fesztivál programjában minden megtalálható, ami a vidámságot, a jó hangulatot biztosítja. A rendezvényt dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a Da bibere zalai borlovagrend elnöke indítja útjára.

A közelmúltban ünnepélyes keretek között avatták fel Keszthelyen, a Malom utcában a Lángőr ‘94 Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Kft. új épületét. Az eseményen jelen volt Manfred Kinder, az Osztrák Kéményseprő Szövetség elnöke, az Európai Kéményseprő Mesterek Szövetségének alelnöke, valamint Kocsis Attila, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke is.

Az avatás során Szabó Tibor, a kft. ügyvezetője elmondta, hogy két évvel ezelőtt kezdték tervezni saját területre a beruházást, a konkrét tervezés az elmúlt évben készült el, s augusztus elején kezdődött az építkezés. A jelentős banki segítséggel megvalósított kirendeltségi épület összköltsége mintegy 25 millió forint volt. A városképi környezetbe beleillő épületben biztosítottak a feltételek a kultúrált munkavégzéshez, hiszen a keszthelyi kirendeltség régiós feladatokat lát el. A cég 1998-óta az építési engedélyek kéményseprőipari egyeztetését is ellátja, s az új épületben kialakított munkakörülmények már ennek a feladatnak is messze megfelelnek. A tetőtérben 3 apartmant alakítottak ki, részben gazdasági okokból, részben a hazai és külföldi kollégák csereüdültetésének biztosítása céljából.
Dr. Szabó Imre polgármester avató beszédében arról szólt, hogy egy város életében mindig örömteli esemény egy új létesítmény születése. A cég tevékenységéről szólva értékelte azt, hogy a kéményseprők munkájuk során az emberi életekre is vigyáznak azzal, hogy megelőzik a bajt. Végezetül jókívánságként elmondta, hogy a kéményseprők az európai színvonalú létesítmény nyújtotta körülmények között is őrizzék tovább azt a lángot, amely a tenniakarásukkal és a hivatástudatukkal függ össze.