Kultúra

1956 októberében és novemberében sorsdöntő események határozták meg Budapest és az egész ország – így Keszthely – lakosságának életét. Azonban nagyon sokáig még csak beszélni sem lehetett az akkor történtekről – nem hogy megemlékezni –, csupán bő harminc év elteltével... Aztán a rendszerváltás évében ez is megváltozott. Szerencsére. Ma már lehet és kell is azzal foglalkozni, hogy milyen eseményeken át vezetett az út az egykori kommunista diktatúra és megtorlás időszakához...

A hetvenkettedik Ünnepi Könyvhét harmadik, s egyben befejező könyvtári rendezvénye Györffy László: Aki megszökött a halál elől című történelmi regényének bemutatója volt. A mű a keszthelyi ‘56-os eseményeket eleveníti fel. A történet középpontjában Tarnai István brigádvezető villanyszerelő és Ludovikát végzett százados áll, akit az ‘56-os forradalom idején a keszthelyi nemzetőrség parancsnokává választottak. A regény dokumentum hűséggel mutatja be az ő élettörténetét. Sajnos a könyv bemutatóját már csak a főszereplő – akit a valóságban Tóth Istvánnak hívtak – özvegye érhette meg. A műből egy rövid részletet idézünk olvasóink számára.

* * *
„Hideg szél pörgette a faleveleket a keszthelyi Fő téren. A ledöntött Felszabadulási Emlékmű, vagy ahogy akkor mondták, a szovjet emlékmű helyére állított Festetics-szobor és egy új, sebtében zászlót tartó fiatal fiú alakját, drótvázra gipszből megmintázott fehér szobor között kavarogtak a levélcsomók. Ez a „fehér ember”, ahogy a helybeliek elnevezték akkor, az egyetlen szobor volt az egész országban, amit a szabadságért harcolók emlékére emeltek. Egy volt recski fogoly, szobrász, aki Hévízen tartózkodott készítette, és előzőnapon, szerdán délután állították föl az építőipari KTSZ munkatársai által téglából kirakott több méter magas talapzatra. Pont akkor, amikor Tarnai parancsnok utasítására a járásbírósági börtönbe zárták a Hévízről behozott két besúgót.
Ezen a november elsejei, csütörtöki napon avatták a „fehér embert”, azon a halottak napi gyászünnepélyen, amit az Akadémia Tanácsa és a Városi Nemzeti Tanács közösen rendezett. A gyászünnepségre, természetesen Tarnai Istvánt, mint a nemzetőrség parancsnokát és értelemszerűen a Nemzeti Tanás vezetőségének tagját is meghívták feleségével együtt.
Délután öt órára már szinte zsúfolásig megtelt a Fő tér. Az üzemek telephelyeiről, vállalatoktól, iskoláktól nemzeti színű zászlókkal zárt rendben felvonulók, az akadémisták, a város lakói sűrű tömegként állták körül a két szobrot. A hősök emlékművének, a „fehér ember”-nek piros tégla alapzatát eltakarták a hatalmas krizantém csokrok és koszorúk. Csak a talapzatról jobbra-balra lecsüngő láncot és a középre erősített fekete márványtáblát lehetett látni, a ráírt szöveggel: „1956. október. Az elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg az igazságért.” A fekete leplet lehúzták a szoborról.
Amikor a tér fölé ereszkedő sötéten kavargó, alkonyi felhők alatt az alég két-három fokos hideg, szeles időben az egykori premontrei rendház és a szembeni, volt Hungária kávéház között, a Fő téri házak ablakaiba állított vibráló gyertyák fényében felcsendült a Himnusz dallama a Tanácsháza tetejére szerelt hangszóróból és a tömeg énekelni kezdett, hirtelen hópelyhek ereszkedtek alá a szürke, magas égből.
Tarnai István villanyszerelő brigádvezető, egykori Ludovikát végzett százados, most nemzetőr parancsnok ott állt századosi kimenő ruhájában, amit felesége még annak idején, az 1945-ös meneküléskor hozott magával Kolozsvárról, és nem kis bátorsággal eddig a ruhái közé dugva rejtegetett, a férje pedig ezen az ünnepélyes napon magára öltött. Ott állt kekiszínű kabátban, zöld nyakjelzésén három csillaggal, fekete nadrágban, cúgos cipőben, fején a sildes csákóval, körülötte pedig a brigádtagok és az erdészetből jött nemzetőrök. És hullottak rájuk, hullottak a hősök emlékművét, a fiatal fiút ábrázoló „fehér embert” körülvevő tömegre a szél csapkodta hópelyhek. Fehér, nagy hópelyheket csapkodott a szél a tömeg fölött, miközben egyre hangosabban énekelték a Himnuszt, mintha dacolni akarnának a hősi emlékműről lerántott fekete leplet és a piros-fehér-zöld zászlókat cibáló hideg, jeges széllel.”

A hajdúszoboszlói majorett csoport nagy sikert aratott.

Ha az időjárás is engedi, akkor júliusban 16 estén át, az utcai forgatagban szórakoztatják a közönséget azok a programok, amelyet „Sétálóutcai esték” címszó alatt hirdettek meg.
A hónap eleji nyitányon a hajdúszoboszlói fúvós– és majorettcsoport aratott megérdemelt sikert a sétáló utcában előadott műsorukkal.
A zenés műsorokon kívül néptánc, valamint sportbemutatók és divatbemutatók is szerepelnek a programban, amelyek a délutáni, esti órákban szórakoztatják az utca közönségét.
Keszthely új kulturális programsorozatát a megyei kereskedelmi és iparkamara keszthely térségi szervezete, valamint a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház szervezte, s a belváros szinte valamennyi üzlete és vállalkozása segítséget nyújtott a megvalósításhoz

Készülhet a honlap

Ha az ember külföldön nyaral, már természetes, hogy az esti korzózás ideje alatt is bevásárolhat, feladhatja a postán a képeslapjait, mert az üzletek alkalmazkodtak a turisták igényeihez, szokásaihoz. Nappal fürdés, napozás, este nagy séták, s ilyenkor a vásárlási kedv is megnő.
A keszthelyi Tourinform iroda ilyen indíttatásból hosszabbította meg a nyitva tartási idejét, hét közben 9-től 20 óráig, szombaton 9 és 18 óra között várják az érdeklődő, programkereső, eligazítást kérő turistákat. Szándékuk, hogy a sétáló utca többi üzlete számára is példát mutassanak, mert a náluk elhangzó kérdésekből tudható, hogy igény lenne erre. A jelzések szerint – s ez már a forgalmukon is érezhető – e napokban indul be igazán a balatoni szezon, s a vendégek ma inkább a kisebb panziókat részesítik előnyben a szálláshely kiválasztásánál. Mérhetően nőtt a belföldi turisták száma is, egyre nagyobb az érdeklődés a Balaton, Keszthely és a térség látnivalói, programjai iránt.
Az iroda munkatársai e hét folyamán egy kérdőívet küldenek szét a keszthelyiek számára, amelyben arra kíváncsiak, hogy a lakosság hogy viszonyul a turizmushoz, milyen programokon vesznek részt, s mit javasolnak ahhoz, hogy a város életében a turizmus egy pozitív, jól fejlődő iparággá váljon. A turisták felé is elindítják ezt a kérdőíves felmérést, ám azon elsősorban a motivációkról érdeklődnek, hogy az elvárásokat, az igényeket, s a szolgáltatásokról és programokról kapott visszajelzéseket is lehessen hasznosítani a következő időszakokban.

A keszthelyi Tourinform iroda ilyen indíttatásból hosszabbította meg a nyitva tartási idejét, hét közben 9-től 20 óráig, szombaton 9 és 18 óra között várják az érdeklődő, programkereső, eligazítást kérő turistákat. Szándékuk, hogy a sétáló utca többi üzlete számára is példát mutassanak, mert a náluk elhangzó kérdésekből tudható, hogy igény lenne erre. A jelzések szerint – s ez már a forgalmukon is érezhető – e napokban indul be igazán a balatoni szezon, s a vendégek ma inkább a kisebb panziókat részesítik előnyben a szálláshely kiválasztásánál. Mérhetően nőtt a belföldi turisták száma is, egyre nagyobb az érdeklődés a Balaton, Keszthely és a térség látnivalói, programjai iránt.
Az iroda munkatársai e hét folyamán egy kérdőívet küldenek szét a keszthelyiek számára, amelyben arra kíváncsiak, hogy a lakosság hogy viszonyul a turizmushoz, milyen programokon vesznek részt, s mit javasolnak ahhoz, hogy a város életében a turizmus egy pozitív, jól fejlődő iparággá váljon. A turisták felé is elindítják ezt a kérdőíves felmérést, ám azon elsősorban a motivációkról érdeklődnek, hogy az elvárásokat, az igényeket, s a szolgáltatásokról és programokról kapott visszajelzéseket is lehessen hasznosítani a következő időszakokban.

Június 28-án a Hévíz Galéria Átriumában a helyi Musica Antiqua Együttes adott koncertet Varga Endre művészeti vezető vezényletével.
Mint a már többszörösen aranymínősítésben részesült zenekar vezetőjétől megtudtuk, a koncert apropóját az adta, hogy a csoport egy kéthetes koncertkörútra készül Franciaországba, ahol ebben az évben zajlik a magyarok kultúrális éve. Az említett előadás tulajdonképpen a körút főpróbája volt.
A Musica Antiqua együttes 1977-ben alakult Hévízen Adorján József karnagy vezetésével, az Illyés Gyula Általános Iskola tanulóiból, és fő célkitűzése a régi korok zenéjének előadása – mondta továbbá Varga Endre. Számos hazai és nemzetközi díj, elismerés, rádió- és tv-felvétel jelzi a kamaraegyüttes sikeres pályafutását. Jellegzetes egyedi hangzását a furulyák és a vonóshangszerek hangszíneinek keveredése határozza meg. A repertoárban elsősorban reneszánsz, barokk valamint XX. századi magyar és francia szerzők művei szerepelnek.

A Tóvédő Egyesület, valamint a Hévízért Városvédő, -fejlesztő, Kulturális Egyesület támogatási kérelemmel fordult a képviselő-testület felé. A kérelmeket soros ülésén bírálta el a testület.
A tóvédők módosított alapszabályukra, az abban foglaltakra hivatkozva – nevezetesen, hogy szeretnének jelentős környezetvédelmi, társadalmi erőként jelen lenni a városban – kérték a testületet arra, hogy céljaik megvalósításához lehetőség szerint olyan támogatást biztosítson, amely az egyesület zavartalan működését segíti.

Az egyesület konkrét összeget nem jelölt meg. Egymillió forintos támogatást kért viszont a városvédő egyesület. Indoklásuk szerint ez az összeg több konkrét terv megvalósításában nyújtana nekik segítséget. Ezek között szerepel egy közösségi felmérés elvégzése a lakosság körében arra vonatkozóan, hogy a vendégek milyen képet alakítottak ki Hévízről. Kiállítást szeretnének szervezni olyan fotókból, amelyek a város környezeti értékeit ábrázolják, vonultatják fel. Ezen túlmenően céljaik között szerepel az autóparkoló fásítása, az egregyi romkert évelő-parkká építése, a szerves hulladék helyi komposztálási lehetőségeinek népszerűsítése, tűzfalak, garázsok zöld növényekkel történő befuttatása, szakmai előadások szervezése.
A kérelmek vitája során dr. Keserű Ákos megjegyezte: egyelőre leginkább az önkormányzat és az egyesületek közötti párbeszédet kellene erősíteni, ez ugyanis jelenleg nem létezik, a civil szervezetek és a város „elbeszélnek” egymás mellett. Király László, Klucsarits Iván és Szarka László szerint a városvédők olyan feladatokat fogalmaztak meg, és olyan munkákra kértek pénzt, amelyeket magának az önkormányzatnak, pontosabban a GAMESZ-nek kell ellátnia, indokolatlan tehát ekkora összeget, ilyen célokra elkérni. Emellett megjegyezték: a városvédők gyakran éppen a város ellen tevékenykednek.
Horváth Béla rámutatott: a jelenlegi helyzetben a tó védelme a kiemelt feladat, minden elképzelés, ami ezzel összefügg, támogatandó, akár anyagilag is. A városvédők egyelőre tanácsaikkal segítsék az önkormányzatot.
Naszádos Antal, a pénzügyi bizottság elnöke a bizottság támogatási javaslatát ismertette. Eszerint a tóvédők és a városvédők egyaránt 100-100 ezer forintnyi támogatást kapnának. Tódor András ezzel kapcsolatban megjegyezte: az önkormányzat túljutott már a gazdálkodási év felén, így nehéz pénzekről dönteni.
A támogatások összegéről több, a pénzügyi bizottságétól eltérő javaslat is elhangzott (Klucsarits Iván a tóvédőknek 200, a városvédőknek 100, Szarka László a tóvédőknek 300 ezer forintot, a városvédőknek semmit nem javasolt.) A testület végül a tóvédőknek 200 ezer forintot szavazott meg, a városvédőket viszont nem biztosította anyagi támogatásáról.

Elutasítás

A női kézilabda csapat és a focicsapat számára kért pótköltségvetést a Hévíz Sportkör. A kézisek kérelmét az indokolta, hogy ők magasabb osztályban indulhatnának. Az NBII-es működéshez 4.800.000 forintra volna szükség.
A labdarúgó csapat plusz költségvetési kérelmének elsősorban az volt az oka, hogy az MLSZ átszervezte a bajnokságot, s ez az eredeti költségvetés benyújtásakor még nem volt ismeretes. A szakosztály kérelme pénzben 20.800.000 ezer forintot jelentene. A művelődési-, oktatási– és sportbizottság tárgyalta a kérelmeket. A kézisekét egyértelműen elutasította azzal, hogy a magasabb osztályba jutást a létesítményhiány, a rendelkezésre álló pénz hiánya, illetve az utánpótlás-nevelés hiányossága nem indokolja. A focisták kérelmét ugyancsak elutasították. A bizottság álláspontját a pénzügyi bizottság is támogatta, s ezek figyelembe vételével a képviselő-testület is elutasította a pótköltségvetésre irányuló kérelmeket.