Aktuális

Felhívás turisztikai vállalkozáserősítő képzésre

A Balatoni Előzetes Regionális Fejlesztési Program keretében a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszék és együttműködő partnerei, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ, a Balatoni Regionális Fejlesztési Rt. és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő, turizmusban érintett kis- és középvállalkozások számára képzést hirdetnek.

A képzés célja olyan ismeretek és készségek átadása, erősítése, melyek a sikeres piaci működéshez, a versenyképességet mindinkább meghatározó együttműködések kialakításához szükségesek a marketing, a turisztikai termékfejlesztés, a regionális együttműködési lehetőségek, a kommunikáció-tárgyalástechnika, interpretáció, projektmenedzsment és a forrásbevonási lehetőségek témakörében. A pontos tematika előzetes igényfelmérés alapján kerül kialakításra.

A képzés a Balaton Fejlesztési Tanács döntése alapján a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium támogatásával valósul meg. Lebonyolítására két helyszínen, várhatóan október – november hónapokban kerül sor, a részvétel ingyenes. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a már együttműködő vagy együttműködésre nyitott vállalkozások vezetői, tulajdonosai, marketing irányításért felelős vezető munkatársai.

Jelentkezési határidő: 2002. május 14.

További információ és jelentkezési lap beszerezhető:
Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszék 8200 Veszprém,
Egyetem út 10., Tel.: 88/422-022/4672, fax: 88/422-022/4674, Mayer Péter projektmenedzser.

Balatoni Regionális Fejlesztési Rt. 8230 Balatonfüred, Zsigmond u. 2., Tel.: 87/581-186, fax: 87/581-189, Ferenczy Gábor.

Érdeklődés esetén kérjük, „kkv-képzés”-re hivatkozzon!

A testületi ülésen a helyi adózás tapasztalatainak áttekintése során vita alakult ki azon, hogy a magánszálláshelyek forgalmának ellenőrzésére foglalkoztatott ellenőrök jövedelmének az alapját a felderítés aránya, vagy az ennek alapján ténylegesen befolyt adó összege alapján állapítsák-e meg. A magánszálláshelyekről befolyt idegenforgalmi adó az előző évben 2 millió forinttal kevesebb volt, mint korábban.

Az adó befizetésére kötelezettek száma is jelentősen, több mint 150 adózóval csökkent, ám ez a szám nem támasztja alá a befolyt adó ilyen mértékű csökkenését. Az önkormányzat elsősorban az idegenforgalmi szezon alatt foglalkoztatott 6 ellenőre 685 jegyzőkönyvet vett fel, amelynek alapján a várható adó összege közel 5 millió forint. A felmérés megállapítja, hogy a magánszálláshelyekről befolyt adó csaknem kizárólag a jegyzőkönyvekben rögzített várható bevételekből keletkezett, így a jegyző tovább kívánja szigorítani az ellenőrzéseket, s kiterjeszti azt a kereskedelmi szálláshelyekre is.
Az adózás tapasztalatairól Molnár István adócsoport vezetőt kérdeztük.
– A helyi adók közül melyek azok, amelyeket az önkormányzat a maximumon szabott meg?
– Két adónemben állapított meg az önkormányzat maximumot, az iparűzési és részben az idegenforgalmi adóból. Az utóbbi esetében a kereskedelmi szálláshelyek a maximumot fizetik, a magánszálláshelyek pedig a maximum közelében lévő 250 forintot. Az iparűzési adó 2 százalék, a korábbi években meglévő kedvezményeket jelentősen csökkentette az önkormányzat, igazodva a várható EU-s csatlakozáshoz, amikor is ezek a kedvezmények megszűnnek.
– Az idegenforgalmi szezonban alkalmazott ellenőrök menynyire végzik jól a munkájukat?
– A hat ellenőr közül egyesek munkájával meg vagyunk elégedve, mások teljesítménye szerényebbnek mondható. A probléma ott van, hogy a szállásadók igyekeznek kijátszani az ellenőröket, elrejtik a vendégek gépkocsiját, vagy egyszerűen nem engedik be az épületbe az ellenőrt.
– Alkalmazásuk hozott valamit az önkormányzat konyhájára?
– Már a jelenlétük is jelentős összeget hoz, de a tényleges munkájukkal mintegy 4,7 millió forint többletbevételt hoznak az önkormányzat számára.
– A 685 felvett jegyzőkönyv alapján elért 4,7 millió forint bevétel egy átlagos összeget jelent, vagy csak az elmúlt évre vonatkozik?
– Több éves tapasztalat, hogy 4,7 és 5,5 millió forint körül alakul az ellenőrök által felderített szobakiadásokból a megállapított adóhiány.
– Mi lehet az oka, hogy az idegenforgalmi adót, aminek minden egyes forintjához 2 forint állami támogatást kapna a város, a szobakiadók nem veszik komolyan, s ez által a város jelentős bevételtől esik el?
– Nyilván minden adózó megpróbál kibújni a kötelezettségei alól. Ennél az adófajtánál ráadásul az adó alanya nem a szobakiadó, hanem a vendég, a szobakiadónak csak annyi a feladata, hogy a kurtaxát beszedje. Valószínű, hogy a pénzt be is szedik valamilyen formában, akár a szoba árába beépítve, ám be már nem fizetik ezt az összeget, vagy a vendégéjszakák számából jóval kevesebbet vallanak be.
– Az eltitkolt jövedelmekkel kapcsolatban az önkormányzatnak milyen bírságolási lehetőségei vannak?
– A bírságok jó része a késve bejelentett jövedelmekkel kapcsolatban kerül kivetésre. Ezekben az esetekben mulasztási bírságot szabunk ki, s ez évente mintegy 9 millió forint bevételt eredményez az önkormányzatnak.

A keszthelyi képviselő-testület április 11-i ülésén egyebek mellett döntés született a következő tanév általános iskolai első osztályosok beiskolázásáról, s beszámoló hangzott el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Áttekintette a testület a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás tevékenységét és döntött az intézmények felújítására szánt pénzügyi keret elosztásáról is.

Előkészítetlenség és egyéb okok miatt már az ülés elején 7 napirendi témát levettek a tárgyalandók sorából, igaz ugyanennyi téma került be sűrgősség okán. A testület az ülés elején határozatot hozott a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, s annak Keszthely térségi szervezetével kötendő együttműködési megállapodásról. Elfogadták a képviselők a Georgikon Diáksport Egyesület elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolót, s döntés született a 2002/2003-as tanév általános iskolai első osztályosok beiskolázási tervéről is. Így a Csány-iskolában 3 osztálycsoport indul, maximum 78 fővel, a CSVÁMK-ban 2 osztálycsoport indul maximum 52 fővel, az Egry-iskolában pedig 3 osztálycsoport indul ugyancsak maximum 78 fővel. A Szendrey-iskola első évfolyamán kizárólag emelt szintű, ének-zenei képzést folytató 1 osztálycsoport indul maximum 26 fővel.
Az intézmények felújítására szánt 25 millió forint vajmi kevésnek bizonyult a 22 benyújtott igényhez képest, hiszen az igényelt összeg meghaladta a 110 millió forintot. A 25 millióból a legnagyobb összeget, 4 millió forintot így is a polgármesteri hivatal kapta a díszterem festésére, homlokzati és tetőjavításra, valamint a telefonközpont bővítésére. A többi intézmény így csak az igényelt összegek töredékét kapta. Több képviselő szólt ezzel kapcsolatban arról, hogy nem kellene elaprózni a rendelkezésre álló összeget, hanem tematikusan nagyobb összegeket kellene fordítani egy-egy intézmény teljes felújítására.

Keresi a rendőrség a képen látható 50-55 év körüli, vékony testalkatú, 160 cm magas, vörösre festett hajú, barna szemű, ápolt, jólöltözött nőt, aki a keszthelyi Rákóczi téri Pelikán Gyógyszertárból nagymennyiségű készpénzt tulajdonított el.
Az elkövető április 2-án megjelent a gyógyszertárban, és a főnököt kereste; a dolgozók arra kérték, várjon. Egy ideig várt is türelmesen, majd bement a vezető irodájába, ahonnan rövidesen távozott. A vezető később vette észre, hogy a lemez kazettában levő pénz eltűnt.
A napokban a gyenesdiási patikában is járt az ismeretlen nő, ahol szintén a főnököt kereste. Itt azonban a vezető éppen ráért, és elindult a hölgy felé, aki ekkor telefonálni kezdett, ezért tapintatosan magára hagyta. Hamarosan azonban azt észlelték, hogy a nő felment az emeletre, s mire utána indultak, már jött lefelé. Ekkor még mindig telefonált, majd arra hivatkozva, hogy nem érzi jól magát, egy fehér Audihoz ment, és távozott. Itt nem járt sikerrel.
A keszthelyi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kéri, hogy aki a rajzon látható nőt felismeri, vagy róla bármilyen információval rendelkezik, azt jelezze a 83/312-234-es telefon 56-32-es mellékén, vagy a bűnügyi osztály közvetlen számán, a 312-270-en, vagy a 06-30/233-2983-as mobilszámon Rózsa Gyuláné rendőr törzszászlósnál.

Hatodik alkalommal rendezték meg Keszthelyen a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, a Tej Terméktanács, a Magyar Állattenyésztők Társasága Zala Megyei Szervezete koordinálásával a tejtermelési tanácskozást. A kiállítással is egybekötött rendezvényen a szakemberek áttekintették a tej minőségének a helyzetét az európai uniós felkészülés jegyében, s szó esett a takarmányozás időszerű kérdéseiről is.

Berki Vilmos, a Tej Terméktanács igazgatója a hazai tejágazat helyzetéről és kilátásairól szóló beszámolójában elmondta, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások alkufolyamatában csak a két fél kölcsönös érdekeinek elfogadása jelenthet egyezséget. A tejágazatban hazai viszonylatban van egy jó állapotban lévő tejgazdaság, egy kialakult minőség, egy kialakult piac és ehhez egy kialakult gyakorlat. A kvóta nagy kérdés jelenleg, mert 1987-ben hazánkban az egy lakosra vetített évi vaj nélküli tejfogyasztás 200 liter volt. Ma évente 170 liter tejet fogyasztunk, de a visszaesés ellenére a szakemberek hisznek abban, hogy a fogyasztás nőni fog. Ennek azonban jelenleg az a gátja, hogy amíg a termelés költségei az Európai Unió szintjén vannak, addig a lakossági jövedelmek nem érik el annak egyharmadát sem. A vásárlóerő hiányát jelzi az is, hogy amíg az unióban az egy főre jutó sajtfogyasztás meghaladja a 17 kilogrammot évente, addig idehaza nem éri el a 3,7 kilogrammot sem.