Kultúra

Egyre több látványosságot nyújtó, s egy kor hangulatát idéző program és rendezvény várja mindazokat, akik a Helikon Kastélymúzeum falai között, vagy a parkjában a kiállításokon kívül mást is keresnek. A nyári színház előadásai, az éjszakai tárlatvezetés után most első ízben került megrendezésre a „Barokk Vásár”, amely nem csak kínálatában, de látványában is egy történelmi korszakot idézett fel.

– A szorgos hétköznapok mellett az emberek kitalálták az ünnepeiket – mondja dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója. – Az ünnepeket vallási eredetű eseményekhez, vagy a természet váltásaihoz kötötték, ilyen volt egyebek mellett egykor a Floriana ünnep, vagy a barokk vásárok, amelyeket most megpróbálunk feleleveníteni a kastély udvarán, parkjában.
Számos forrás, leírás azt sugallja, hogy a barokk korban megtartott vásároknak valami különleges hangulata lehetett, tele vidámsággal, játékokkal, mutatványosokkal, s vásárosokkal. Természetesen ezeket a vásárokat már a látványért is érdemes lehetett felkeresni, s ez adta az ötletet a magvalósításhoz.
– A barokk vásárt szeretnénk visszaállítani, felidézni ennek hangulatát így szeptember közepe táján, már az utószezonban. Most még csak az árusok vannak itt, de a jövőben már itt lesznek a szemfényvesztők, a tűznyelők, a gólyalábasok, a kártyavetők, és még sorolhatnám – mondja az igazgató. – Szeretnénk minden figuráját felidézni ennek a kornak, a zenészektől a mutatványosokig, bemutatva egyben a kor étel– és italkínálatát is. Most még csak kétnapos a barokk vásár, de öt év alatt eljuthat az egyhetes rendezvényig, amikor már inkább fesztivál jellege lesz a barokk napoknak, amely bemutatja hétköznapokat és az ünnepnapokat is, sok-sok közreműködővel.
A tervek, elképzelések szerint lenne itt helye a kort idéző dalversenyeknek, zenei bemutatóknak, s az egész hetet kitőltő rendezvényt idegenforgalmi programkínálatként ki lehet majd ajánlani a külföldi partnereknek is. A gyakorlat igazolja, hogy egyre nagyobb a célirányos kereslet a komplex programok iránt, s ehhez az egyébként is egyre több látványosságot kínáló Festetics-kastély méltó környezetet tud nyújtani. A most még szerénynek mondható vásár, a vásárosok így is az érdeklődés középpontjába kerültek, hiszen a látogatók hada készített fotókat, videót. A Helikon Kastélymúzeum nyári programkínálatának méltó zárása volt a barokk vásár, s lesz majdan a barokk fesztivál.

Bordácsné Kishonti Erikának a Keszthelyen élő szövőnek és megannyi népi kismesterség kiváló ismerőjének az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából dr. Hiller István miniszter a „Népművészet Mestere” kitüntetést adományozta. A végzettsége szerint rajztanár-könyvtáros, szövő szakoktató büszke ugyan az átvett állami díjára, de ennél fontosabbnak tartja, hogy az általa évtizedek során begyűjtött tudást folyamatosan átadhassa az ifjabb generáció képviselőinek.

– Mozgalmas, feladatokkal zsúfolt nyár áll Ön mögött…
– Évtizedek óta vezetem a Goldmark Károly Művelődési Központ szövés-népi kismesterségek stúdióját, ahol az elmúlt évek során több százan sajátították el egy-egy mesterség alapjait és különféle fokozatait. A szakkör számos tagja vált maga is vezetővé településén, s vitte tovább a szakmák tanítását. Az általam irányított stúdió több egyéni és kollektív díjban is részesült megyei és országos kiállításokon. Munkáinkat nem eladásra készítjük, hanem a magunk örömére, a családnak szánt ajándékként, vagy különféle bemutatókra. Nyáron nagy érdeklődés mellett összesen háromszor egy hétig zajlott a 6–17 éves korosztályt megcélzó kézműves tábor, ahol minden érdeklődő az életkorának érdeklődésének megfelelő népi remekeket készíthetett. Most ősztől a felnőtteken kívül az általános és középiskolás korosztály részére is szeretnék kurzust indítani, ahol megismertethetem az érdeklődőkkel a vászon- és gyapjúszövést, a körmön- és gyöngyszövést, a fonásokat. Készítünk itt a jeles ünnepekhez kötődő dísztárgyakat. Karácsony előtt gyertyát mártunk, mézeskalácsot formázunk; húsvétkor hímes tojást karcolunk; máskor pedig gyermekjátékokat fabrikálunk csuhéból, nemezből és különféle természetes anyagokból. Nyár végén Keszthely, mint nagy történelmi múlttal rendelkező település kapott meghívást Magyarországról Lőcse városába, ahol a varsói négyeknek, a cseheknek, lengyeleknek, szlovákoknak és magyaroknak volt egy tudományos programmal összekötött találkozója. Két fafaragóval és három kézművessel együtt engem is az a megtiszteltetés ért, hogy bemutatót tarthattam a „Kárpáti Kézműves Kiállítás és Vásáron”. Tavasztól őszig szinte nem akadt olyan hétvége, hogy ne kértek volna föl engem és csoportomat egy-egy környékbeli rendezvényen, ünnepi programon való bemutatkozásra.

– A néphagyományok átörökítését fontosabbnak tartja a különféle díjaknál. Miért?
– Idestova három évtizede szövök gobelineket, népi gyapjú szőtteseket. Részt veszek szinte minden hazai szakkiállításon. Szövő társaimmal együtt – akik 14 éve megkapták a Magyar Művelődési Intézet „Nívódíjas Szakkör” minősítését is – rendszeresen zsűriztetünk a Népi Iparművészeti Tanácsban. Begyűjtöttem számos ezüst és arany díjat, Nívó-díjat, Király Zsiga-díjat és megannyi elismerő minősítést, de ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy az Európai Unió kapujában legyen kinek továbbadni nagyanyáink csodálatos örökségét. Ezért hívom meg egyre többször a legmagasabb szintre jutott mestereket alkotóműhelyünkbe, s ezért járok el minden évben szakmai továbbképzésekre.
– Megéri a sok fáradság?
– Kevesen tudják, hogy egy átlagos nagyságú saját tervezésű szőnyegben akár 160–180 aktív munkaóra van. A legnagyobb igyekezet mellett is óránként legfeljebb másfél centi tud elkészülni. Úgy tapasztalom, hogy az értelmiségi réteg, amelyik leginkább megbecsülni képes egy-egy darab szépségét, az nincs olyan anyagi helyzetben, hogy valóságos értékén fizesse meg az elkészült darabokat, de a kezemet sohasem az anyagi megfontolások vezették…

A Helikon Kastélymúzeumban nyílt meg az elmúlt hét végén Varga Miklós festőművész jubileumi tárlata, amelyet dr. Czoma László ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

Varga Miklós 50 éve végzett a budapesti Képzőművészeti főiskolán, s egyaránt műveli a festészetet és a szobrászatot is. Eddig 41 köztéri alkotását avatták fel hazánk nagyvárosaiban. Festészetére nagy hatással vannak a mediterrán városok, tájak, s ezekből az alkotásaiból is számos festmény látható a kiállításon. A maga természetelvű ábrázolásmódjával a Balaton és más hazai tájak képei is tanúskodnak kiteljesedett művészetéről, amelyet dr. Czoma László meleg szavakkal ecsetelt a megnyitó alkalmából. Varga Miklósra nem voltak hatással a különböző izmusok, a maga útját járva alkotott, s képeinek színvilága egyfajta optimizmust sugall a néző felé. Közel hetven önálló kiállítása volt, s a hazai kollektív tárlatok mellett alkotásai szinte bejárták a világot, s művei megtalálhatóak a világ számos gyűjtőjénél. A jubileumi tárlat igazolja Varga Miklós alkotói egyéniségének sokszínűségét.

Szeptember elejétől a hévízi Fontana mozi emeleti termében Beregszászy Tamás Jászladányban élő fiatal festőművész állította ki szelíd melegséget sugárzó húsz olajképét.
A tárlat nyitóünnepségén Lengyák István nagykanizsai rajzpedagógus mesélt a képek sejtelmes, titokzatos ragyogásáról, tiszta csillogásáról. Mint a művésztanár fogalmazott, az alkotásokon szinte lángol a táj, szikrát vetnek a fák, bíborköpenybe burkolóznak a bokrok, kékeszöld pompába a liget, mosolyát sárga kendő mögé rejti a ragyogó napkorong, ibolyakékbe öltöznek a sétautak, az utcák, hogy a fény-árnyék játékában teljesedjenek ki. Varázsos épületek és tündöklő mesepaloták harmonikus világa tárul elénk a többször felnagyított ugyanakkor mikroszkopikussá szelídített, gondolatokban tobzódó olajjal írt piktúrákban. Beregszászy veleszületett „mélyre látásával” összecseng a tér formáinak kitűnő ismerete. Alkotásainak építőelemei: a kúp, a gömb, a henger, a kocka és a hasáb. Jó költőként a környezet leegyszerűsítésével mond még többet az általa ábrázolt városról, az utcákról, terekről.
A művelődési intézmény kollegáinak közreműködésével, az alkotó jóvoltából a megnyitó vendégei között egy festményt is kisorsoltak.