Vállalkozók klubja

A Nyugat-Balaton mikrorégió összehangolt fejlesztése, a lehetőségek kihasználása és a problémák eredményes megoldása egy hatékony koordináló szervezet működését igényli. Egy nagyobb közösség integráns részeként együttműködő települések – az önkormányzatok szövetkezéseire alapozva –, bevonva a privát szféra képviselőit is, az önkormányzás szemléletén alapuló érdekegyeztető konzultatív tanácsadó testületet hoztak létre Hévízen, ahol megalapították a Nyugat-Balatoni Térségfejlesztési Tanácsadó Testületet.

Az 1990 augusztusában elfogadott önkormányzati törvényben a helyi önkormányzatok a demokratikus intézményrendszer alapvető építőkövei; önállóságuk, hatás- és feladatköreik megfelelnek a nyugat-európai normáknak. Ugyanakkor a törvény nem határozott a területi igazgatás szintjéről, s nem kellően szabályozottak a térségfejlesztéssel összefüggő kompetenciák az 1996-os regionális törvényben sem. Az EU csatlakozással különös hangsúlyt kap viszont, hogy a nemzetközi településversenyben települések csoportjai, ötvöződései, kistérségek, mikrorégiók vehetnek részt sikerrel. Ehhez van szükség térségi szinten a jó és gyors döntések meghozatalára, ehhez pedig egy térségi „önkormányzatra”. Hévízen a nyugat-balatoni térség érintett kistérségei – település szinten Vörstől, Zalakarostól Zalaszentgrótón át egészen Balatongyörökig –, a mikrorégió gazdasági és civil szervezetei megállapodást írtak alá a Nyugat-Balatoni Térségfejlesztési Tanácsadó Testület megalapításáról. Az új testület előkészítését, szervezését felvállaló Hévíz-Keszthely Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke, Szalóky Jenő vázolta beszédében a testület működésének fontosságát, s az alulról építkező szervezet munkájának lényegét. A testület célja, hogy meghatározza a térség közös fejlesztési céljait, felállítsa azok prioritásait, eközben oldja az esetleges konfliktusokat.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért.
Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

Az alapító ülésen Vértes Árpád, Hévíz polgármestere a politikamentes munkát szorgalmazta, Horváth Tihamér, a ZMKIK elnökhelyettese úgy fogalmazott, látja azokat a feladatokat, amelyeket sürgősen el kell végezni. Sajnos, hamar bekövetkezhet a térségben a gazdaság hanyatlása, ha ez a térségi összefogás nem lép gyorsan. Fontos a Balaton kommunikációja, fontos figyelni a térségfejlesztő hatásokra. Célokat és a konkrét munkát kell meghatározni, s lépni kell, ehhez az összefogás előnyt jelenthet. Mohácsi József, Keszthely polgármestere a sok éves helybenjárás utáni, az összefogás erejével való elmozdulást, az infrastruktúra fejlesztését szorgalmazta. Szalóky Jenő a sármelléki repülőtér ügyében szorgalmazta az előrelépést, Laza Mihály a ZMKIK keszthelyi csoportja nevében szólt arról, minden felvetődött gondolat fontos, de a legfontosabb egy erős lobbizó szervezet létrehozása.
A tanácsadó testületet a nyugat-balatoni régió 4 kistérsége, a kereskedelmi és iparkamara és térségi szervezetei valamint a térség meghatározó civil szervezetei hozták létre.

Az OTP Bank Keszthelyi Fiókjában a közelmúltban ünnepélyes keretek között adtak át egy 5 millió forintos Széchenyi-kártyát, amely több szempontból is első volt e térségben. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthely Térségi Szervezetének tagjai közül elsőként vett át a hévízi Florida 89 Kkt. ügyvezetője, Lovay László 5 millió forintos Széchenyi-kártyát.

Dr. Farkas Imre, Lovay László, Laza Mihály és a Széchenyi-kártya.

Mint az ünnepélyes átadáson Tóth István, a ZMKIK titkára hangsúlyozta, első alkalommal kapta meg ezt a hitellehetőséget egy szolgáltatással, konkrétabban vendéglátással foglalkozó cég. Az 1 millió forintos Széchenyi-kártya program egy éve kezdődött, s már akkor látható volt, hogy számos vállalkozás számára kevés a fél-, illetve az 1 millió forintos hitelkeret éppen a forgóeszköz igényessége miatt. Az egy hónapja meghirdetett 5 milliós hitelkeretre számos egyéni, illetve társas vállalkozás jelentette már be az igényét. Zala megyében jelenleg mintegy 100 egymilliós kártya van a vállalkozóknál, s már 60 felett van az 5 milliós kártyát igénylők száma. A megyei iparkamara úgy ítéli meg, hogy ez máris egy sikertörténetnek tűnik, s a kamarai oldal mindent elkövet, hogy minél többen élhessenek e hitellehetőséggel. Az OTP részéről dr. Farkas Imre igazgató elmondta, hogy a jelentkező vállalkozások mintegy 50 százaléka felel meg a banki feltételeknek, hiszen szigorúan ellenőrzik a gazdálkodási szabályok betartását, s ez néhol még hagy kívánnivalót maga után. Napjainkban hetente az emelt összegű Széchenyi-kártyára már 3-4 igény jelentkezik, hiszen ezzel az összeggel lehet kezelni az átmeneti likviditási gondokat. Az 5 milliós Széchenyi-kártya lehetőségével már élhetnek a részvénytársaságok és a szövetkezetek is, s jelentősen könnyebbé vált a visszafizetés, 90 naponként 20 százalékot kell törleszteni, ezzel olcsóbbá vált a hitel működtetése is. Laza Mihály, a ZMKIK Keszthely térségi elnöke szólt arról, hogy a Széchenyi-kártya átvétele egyben minősíti is a vállalkozást úgy banki, mint adminisztrációs téren. Lovay László a kártya átvételét követően egyrészt köszönetet mondott a kamarának a szabadfelhasználású összeg emeléséért – hiszen ezzel jelentősen könnyebbé vált az üzletmenet –, másrészt elmondta, hogy a cége már eddig is használta az úgynevezett rollírozó hitelt, amelynek futamideje egy év, s azt követően meg lehet újítani. Ezt a korábbi lehetőséget váltják ki most a Széchenyi-kártyával. Lovay László hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy a kérelem beadásától mindössze két hét telt el a kártya ünnepélyes átvételéig.

A nyári szünetet követően e héten folytatódtak a KTVK Egyesület összejövetelei, s az e heti klubfoglalkozásnak a Helikon Kastélymúzeum volt a helyszíne.

Dr. Czoma László igazgató kalauzolta a klub tagjait a frissen felújított konferenciaszárnyba, bemutatva a megújult termeket, a burkolatokat, s a berendezéseket, valamint a konferenciák kiszolgálását szolgáló felújításokat.
– A klub életében az évi időszámítás kezdete és vége a februári hónap, ehhez képest milyen programokat tervez a második félévre?
– Folytatni szeretnénk azt a megkezdett, és eddig sok tapasztalatot nyújtó sorozatunkat, amelyet az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan hívtunk életre. Számos vendégünk volt, akik más-más témakörökön keresztül, más-más megvilágításban szóltak az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségekről – mondta Laza Mihály, a KTVK Egyesület elnöke. – Szeretnénk tovább erősíteni a kapcsolatainkat a térség közéleti személyiségeivel, a civil szervezetekkel, s Keszthely és Hévíz mellett a régió többi település életét, gondjait és örömeit is szeretnénk jobban megismerni. Nem közömbös számunkra, hogy e térség egészében milyen fejlődés megy végbe.
– Az átalakulás előtti időszakot éljük, hiszen már csak pár hónap van hátra a csatlakozásig...
– Igen, és ezért is szeretnénk november vége táján egy gazdasági fórumot szervezni, hogy számadást végezhessünk az eddig végzett munkánkról, s vázolhassuk a jövőre vonatkozó terveinket. Az év végi ünnepi rendezvényeket követően pedig már most készülünk a hagyományos szakmai rendezvényünkre, a vállalkozói fórumra, amelyre minden esetben a vállalkozói bált megelőzően kerül sor.
Természetesen a térség aktuális eseményeivel, és a tagság által felvetett témákkal is folyamatosan foglalkoznak a klub összejövetelein. A januári vállalkozói fórum témája ezúttal a régiófejlesztés lesz, hiszen ennek lehetőségeit nagyon sok szempontból lehet és kell is megvizsgálni, de a legfontosabb, hogy az Európai Unió nyújtotta lehetőségek ismeretében kell ezt megtenni.

Szabó Kálmán 1982 óta foglalkozik a szigeteléssel, korábban társas vállalkozásban, majd 2001-ben új kft-t alakított Szabó és Társa Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. néven.

Az elmúlt 21 év során Szabó Kálmán rendkívül nagy jártasságot és rutint szerzett e szakma területén. A szigetelések teljes körével foglalkozik, de ezen belül a cég fő profilja a vízzel kapcsolatos szigetelések, a talajnedvességtől a lapos és más jellegű tetők szigeteléséig.
– Az elmúlt két év során számos olyan szállodát és más épületeket szigeteltem, amelyeken a tetőfajták majdnem mindegyik típusa megtalálható – mondja Szabó Kálmán. – Jelenleg két nagyberuházáson dolgozunk, egy német cégnek építünk egy üzemcsarnokot, amelyben a válaszfalaktól kezdve a külső homlokzati burkolásig mindent a cégünk készít, beleértve a hűtőkamra készítését is. A másik beruházáson a víz elleni és a talajnedvesség elleni szigeteléseket készítjük.
Az idei év egyik kiemelkedő megrendelése volt s Spar áruház teljes szigetelése a fővállalkozó teljes megelégedésére. A cég kétfajta anyaggal dolgozik a vízszigetelés területén. Az egyik a professzionális modifikált olasz bitumenes lemezek, valamint a német gyártmányú lágy PVC szigetelések, amelyek minőségére jellemző, hogy 10-15 év közötti időszakra vállalják a garanciáját. A 21 éves tapasztalat, hogy azok a cégek keresik elsősorban megbízásokkal a Szabó és Társa céget, amelyeknek már korábban is dolgozott. A megbízók és a fővállalkozók a megbízható munka, a pontosság, a határidők tartása, a végzett munka minőségének, magas színvonalának okán térnek vissza az újabb és újabb megrendeléseikkel.
– Sajnos ma még a magánberuházásoknál a szigetelés másodlagos kérdés, illetve az anyagiak függvénye. A hagyományos szigetelőanyagok jó része már elavult, sokkal több rétegben fejti csak ki azt a hatást, amit a professzionális anyagok egy rétegben is biztosítanak. Ezeknél a modern anyagoknál az egy réteg miatt a munkadíj is jóval kevesebb, nem is szólva a szigetelőanyagok élettartamáról.
Szabó Kálmán alapító tagja volt a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubjának, s 2000-ben betöltötte a klub elnöki tisztét is. Mobil telefonszáma: 06-30/9477-161.