Gazdára vár a Balaton

Nem szűnik meg iskola

Sakklegendák mérkőztek

NINCS GAZDÁJA A MARKETINGNEK

Gazdára vár a Balaton

Indul a 2007-es idegenforgalmi szezon, amely az egész régió megélhetését befolyásolja. A sármelléki repülőtér sorra fogadja a járatokat, a strandok, termálfürdők, szállásadók készülnek a nyári hónapokra. Vargáné Várkonyi Erzsébetet, Keszthely önkormányzatának turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnökét kérdeztük, hogyan készül Keszthely az idei turisztikai szezonra?

– Nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a város írott és elektronikus megjelenésére, programajánlókra, amelyek az idelátogatókat tájékoztatják a kulturális- és sportprogramokról, valamint a város hagyományos rendezvényeiről, fesztiváljairól. Májusban kerül a képviselő-testület elé a város turisztikai marketing terve, amely a városfejlesztési tervvel szinkronban valósítható majd meg. Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő közlekedés, parkolás biztosítására, valamint a közterületek tisztaságára, virágosítására, és használatuk folyamatos ellenőrzésére.

– Milyen problémákkal küszködnek?
– Keszthely nem egy klasszikus üdülőváros. A szó szoros értelmében ugyan az, mégis a turisták szívesebben laknak Keszthelyen kívül. Az utóbbi években nem fejlődtek megfelelő mértékben a kereskedelmi szálláshelyek. Nincs kínálat, nagyon korlátozott a szálláskapacitás. Így nem is várhatunk nagy szállásforgalmat. A három csillagos szálláshely ma már csak egy réteget szolgál ki.

– Az Ön által vezetett bizottság kezdeményezésére a közelmúltban létrejött a Keszthelyi Turisztikai Műhely. Milyen tapasztalatokkal zajlottak az első műhelytalálkozók?
– A lényeg, hogy ez egy egyszerű műhely, nem pedig szervezet. A találkozókra bárki eljöhet, nem kell meghívó, mindenki ötletét szívesen várjuk. Állandó tagokként jelen lesznek a bizottságunk tagjai, a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. munkatársai és a döntéshozók.

Összejöveteleinkre meghívjuk a turisztikai látványosságok, épületek kezelőit, tulajdonosait, valamint a turizmusra befolyást gyakorló személyeket, akik tájékoztatást tudnak nyújtani arról, hogy mi akadályozza, és mi segíthetné a fogadási feltételeket, a városkép javulását, illetve, hogy mely területeken hiányzik az együttműködés.

Nagyon jók ezek az alkalmak arra, hogy egészséges párbeszéd alakuljon ki, és ne kelljen több hetes tiszteletköröket futni ahhoz, hogy az emberek kommunikáljanak egymással. Hangsúlyozom: a műhelymunkában való részvétel teljesen önkéntes, de nagyon szeretnénk, ha minden intézmény küldene egy embert. Így lehetőségünk nyílna arra, hogy kibeszéljük a szituációkat, és eredményeket érjünk el.

– Milyen igény hívta életre a műhelyt?
– A tenni akarás. Az önkormányzat a költségvetésében a marketing keret mellett 5 millió forint céltartalékot különített el új desztinációs kampányra. Ez roppant fontos, mert reklám nélkül nem fogunk tudni segíteni magunkon. Nem történhet meg még egyszer az az eset, ami a koppenhágai turistákkal.

– Miért, mi történt?
– Koppenhágából érkeztek járatok Sármellékre, de nem volt elég utas, így a járatot törölték. Óriási veszteség, mert a dánokat érdekli Magyarország. De nem szólítottuk meg őket, nem volt kampány, nem volt Balaton marketing, a tehetetlenség miatt veszítettük el őket. Most itt az újabb légiösszeköttetéssel rendelkező desztináció: Anglia. Meg kell fognunk az ott élőket...

– Kinek a kezében van a Balaton marketingje?
– Hát ez az: igazából senkiében. Nem Keszthely városának lenne a dolga, de a kezdeményező szerepet bevállalhatja. Sajnos, országos szinten látom úgy, hogy a Balaton nem kapott, és nem kap olyan marketinget, amilyet megérdemelne.

Ide országos kampány kellene, hiszen a legnagyobb turisztikai forgalmat ez a régió adja az országnak. Mi, akik a szakmában vagyunk, sokszor úgy érezzük, mintha a Balaton-marketingre évről-évre szándékosan kevesebb forrás jutna. Az elmúlt tíz évben minden fontosabb volt Magyarországon a Balatonnál.

– Mit tud tenni Keszthely városa, a turisztikai bizottsága, vagy éppen a turisztikai műhely?
– Keszthely a Balaton fővárosa. Rendelkezünk anyagi lehetőségekkel, tehát muszáj lesz kiprovokálnunk a Balaton-kampányt. Úgy tűnik, rajtunk kívül senki nem kezdeményez semmit, nekünk pedig nincs kedvünk tehetetlenül nézni tovább, hogy a dán piac után esetleg az angolokat is elveszítjük.

Nincs az ügynek gazdája, nem is léteznek olyan fórumok, ahol a döntéshozók kommunikálni tudnának egymással. A regionális idegenforgalmi bizottságban például nincs is keszthelyi szakember. Zala, a vendégforgalmához képest nem megfelelő módon van képviselve, ezt igazságtalannak, sőt, egészségtelennek tartom.

Mint ahogy azt is, hogy amióta a turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke vagyok, még egyszer sem hívtak meg, ahogy más városok turisztikai bizottsági elnökeit sem, a regionális idegenforgalmi bizottság üléseire. Nincs megfelelő kommunikáció a Balaton turisztikai döntéshozói között.

– Mondják, hogy visszaesett az idegenforgalom, nehéz lépést tartani Horvátországgal, Szlovéniával.
– A turizmus egy olyan iparág, ahol a potenciális turistát folyamatosan nagyon színes ajánlatokkal bombázzák. Óriási „konkurenciával” kell szembenéznünk, ez természetes. Megváltoztak az utazási, közlekedési szokások is. Térségünkben, a közúton érkező kemping-turizmus esett vissza, de Sármelléknek köszönhetően emelkedett a légi forgalom, s ezzel az igény a kereskedelmi szálláshelyekre

 De összehasonlítani minket Horvátországgal, teljesen fölösleges. Kinek van még Balatonja, ennyi termálfürdője rajtunk kívül? Egészen más a természeti kincsünk, a kínálatunk, mint az övék. A gond csak ott van, hogy mi ezt a kincset pazaroljuk, s nem versenyképesen visszük piacra.

vissza az elejére

KESZTHELYI SIKEREK ÉS KUDARCOK

Nem szűnik meg iskola

Közismert, hogy Keszthely, mint iskolaváros ez évben az állami támogatáson felül 730 millió forintot fordít az oktatási és kulturális intézmények fenntartására. Évről évre ekkora nagyságú összeget csak további ingatlaneladásokból lehetne előteremteni, ennek pedig nem híve a városvezetés. A következő tanévtől a jelenlegi állami támogatás várhatóan 20%-kal csökken.

Ezen okok miatt határoztak úgy, szakértőkkel világíttatják át a helyi intézményrendszer működését. Pályáztatás útján választották ki a szakértőket, akik április elejére végeztek az átvilágítással, s a döntéshozók asztalára tették a dokumentumokat. Az anyagot a képviselők, a bizottsági tagok és az intézményvezetők is megkapták, majd egy munkaértekezlet után a képviselő-testület rendkívüli ülésén született határozat a „hogyan továbbról”. Mi a keszthelyi oktatás jövőjével kapcsolatos döntés lényege – kérdeztük elöljáróban Ruzsics Ferenc polgármestertől.

– A szakértői anyagból egyebek mellett az derült ki, hogy a Balaton fővárosa 2100 főre méretezett általános iskolai hálózattal rendelkezik, de jelenleg csak 1425 diák tanul itt. Látszik, hogy a legnagyobb létszámú Csány-iskolába is 550 tanuló jár, tehát egy „tanodát” ki lehet venni a rendszerből. A szakértők azt is megállapították, hogy ha idén léptetjük életbe a megszorítást, akkor az Egry, ha jövőre, akkor pedig a Csány-iskolára került volna lakat.

A kormányzat iskola ellehetetlenítési szándékának, a csoportfinanszírozási rendszer hozta kényszernek ellenállva határoztunk úgy: Keszthelyen nem lesz iskolabezárás. Közös igazgatás alá vonjuk viszont mindhárom intézményünket. A közoktatási törvénynek megfelelve meg kell szüntetnünk 32 pedagógusi álláshelyet. Az új, kényszerűség szülte helyzetben az oktatási rendszer fejlesztésére is hangsúlyt helyezünk.

Az iskolák közötti átjárhatóság az eddigieknél szabadabb lesz, és mindegyik alapfokú intézmény azt a speciális képzést tarthatja meg magának, amiben ő a legjobb volt. Nem a gyerekeknek kell egyik helyről a másikra vándorolni, csak a pedagógusoknak.

Szeretnénk elérni azt is, hogy a nyolcadik osztály végére mindenkinek legalább egy idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgája legyen. Egy újabb rendkívüli ülésen döntünk arról, hogy a következő tanévtől öt, vagy hat első osztály indulhat-e el. Az óvodai csoportok számát a szaktanulmány javaslata szerint hattal kellene csökkentenünk, de mi csak négyet tervezünk.

– Mi újság a városi kórház ügyében?
– A március végén tartott testületi ülésen hatalmaztuk föl dr. Radics Sándor főorvost, megbízott kórházigazgatót, hogy az OEP-pel kötendő szerződést záradékkal lássa el, s írja alá. Arra is hatáskört adtunk számára, hogy az ágyszámokról rendelkező miniszteri határozatot felülvizsgálati kérelemmel támadja meg a fővárosi bíróságnál.

Az új kórház-finanszírozási OEP normatívák alapján született számítások azt mutatják, hogy júliustól havonta várhatóan 20-25 millió forintos hiány keletkezik, amit Keszthely büdzséje egyedül nem bír el. A Kistérségi Tanács következő ülésén újra fel fogom vetni ezt a problémát, arra kérve a települések vezetőit, hogy lakosságszám arányosan járuljanak hozzá a kórház működtetéséhez.

A kórház-rekonstrukció harmadik üteme a terveknek megfelelően halad, és folyamatos a gép-műszer beszerzést előkészítő pályázat lebonyolítása is. Reményeim szerint a vállalt határidőket betartva sikerül majd felavatni az új szárnyat.

– Mit tart az elmúlt fél év legnagyobb kudarcának, s mit a legnagyobb eredményének?
– A legnagyobb kudarcnak azt tekintem, hogy az aktív kórházi ágyak számát az intenzív munka és erőbedobás ellenére sem sikerült 104-ről 140-re feltornászni. Egyértelmű előrelépés viszont, hogy sikerült lerakni a város 2010-ig érvényes gazdasági programjának alapjait.

E munkában a hivatal dolgozóin kívül felkérésemre részt vett Szabó György bizottsági elnök, Gachályi András képviselő, Fodor Márk bizottsági elnök, Pálinkás Róbert alpolgármester is. Bebizonyítottuk, hogy tudunk együtt dolgozni. Létrehoztunk egy olyan fundamentumot, amire jó szívvel és biztonságosan lehet építkezni, ami a fő csapásirányokat rögzíti.

Októberben már egy végleges anyagra mondhatunk igent. A 2007–2013. közötti időszakban megvalósuló, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára hangsúlyozott jelentőségű projektek megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére 2,7 milliót nyert városunk a BFT-től. Pályáztatás útján választottuk ki a terv elkészítőjét.

vissza az elejére

Sakklegendák mérkőztek

Döntetlennel fejeződött be a sakklegendák párosmérkőzése, Portisch Lajos és Borisz Szpasszkij hatjátszmás rapid párharca, amit Hévízen a Fontana Artmoziban vívtak április közepén.

A Magyar Sakkszövetség kiemelt szponzorok támogatásával – köztük a Hotel Palace Juhász-Nagy Kft. – a fürdővárosba szervezte meg az élvonalbeli mesterek meccsét, amellyel Portisch Lajost köszöntötte hetvenedik születésnapján.

A Nemzet Sportolója, olimpiai bajnok és a sakkozás tizedik világbajnoka a zárónapon két remivel fejezte be a párbajt. A meccset több díszvendég is megtisztelte jelenlétével, köztük Vizi E. Szilveszter, a MTA-elnöke.

Ők mindannyian ajándékok átnyújtásával is köszöntötték a „hetvenkedő” születésnapos sakklegendákat azon az ünnepségen, amely után megkezdődött a kreativitás intellektuális harca a kivételes tehetségű nagymester bajnokok között. A világsakk két óriásának három napos küzdelmét, a délutánonként kezdődő fordulókat személyesen a moziban és az interneten is rengetegen követték nyomon.

vissza az elejére