ÉRTELMISÉGI FÓRUM A FESTETICS-KASTÉLYBAN
Szinte apokaliptikus korszakban élünk, nincs ugyan forradalmi helyzet, de a lázadáshoz mindenkinek joga van, és a becsület lázadásához még csak fegyver sem kell – mondta Csoóri Sándor író-költő utalva a népszavazáson képviselt véleményére a nevével fémjelzett Márciusi Charta rendezvényén, a keszthelyi Festetics-kastélyban. A nemzeti értelmiség elismert szellemi vezetője volt a díszvendége a Balatoni Akadémia rendezvénysorozatának részeként szervezett tanácskozásnak, ami „a népszavazás jelentősége és hatása a magyar nemzet életére” címet viselte.
Csoóri
az eltorzult demokrácia kiigazítására, és csak veszekedni képes parlament mellé
egy 100 tagból álló, az ország legjobb szakembereiből, szaktekintélyeiből,
tudósaiból, közgazdászaiból, vezető egyházi személyiségekből, határon túli
értelmiségekből verbuvált morális felsőház létrehozását vetette fel. A nemzet
vezető szellemi ereje – szerinte – képes lenne a rossz helyzetben lévő ország
megmentésére.
Csath Magdolna közgazdász szerint Magyarországon a gazdasági növekedés megállt, a környező országokban ezzel szemben 6–7 százalékos a növekedés. A gazdaság pillanatnyi helyzete rosszabb, mint az évekkel ezelőtti argentínai csőd mértéke volt. A kilátástalan helyzet okozói között a professzorasszony a megszorítási csomagok feladóit is megnevezte. A megszorítások miatt kilátástalan helyzetbe kerültek az értelmes munkahely teremtésére képes kis- és középvállalkozások.
előtti szinten vannak. Óriási a pazarlás és az egyes külföldi vállalatoknak nyújtott adókedvezmények miatt nincs elegendő bevétel. A kormány iszonyú mértékű pocsékolása is hozzájárul ahhoz, hogy az államháztartás hiánya jövőre, nemzetközi elemzések szerint is, tovább romlik. Jóvátehetetlen helyzetű az államadósság, nincsenek fejlődést generáló gazdaságpolitikai, stratégiai lépések. Azok a területek sincsenek kiemelve (oktatás, kutatásfejlesztés, egészségügy, magyar föld) ahol esély mutatkozna a kiemelkedésre. A neoliberális átnevelő tábor látszatintézkedései a saját versenyképességünket is lerontják.
Vukovich Gabriella demográfus a szegénység, kirekesztettség, foglalkoztatás hazai helyzetét elemezte vetítettképes előadásában. Mint mondta, a szegények száma Magyarországon nagyon hosszú idő óta változatlan. Lényegében másfél-kétmillió ember él szegénységben. De tulajdonképpen nem is az a legnagyobb baj, hogy vannak szegények. Ha van kilábalási esély belőle, akkor nem lehetetlen élethelyzetekről van szó, akkor átmeneti helyzetről lenne szó.
Ezzel szemben Magyarországon a szegénység meglehetősen csapdaszerűnek tűnik, és ebben részben közreműködik a szociálpolitika is. Rossz helyzetben vannak a fogyatékosok, akiknek nagyon kicsi az esélye arra, hogy tanuljanak, megfelelő képzettséget szerezzenek, munkát találjanak. Ma Magyarországon 100 ember közül összesen 39 dolgozik.
Ez a 39 ember termeli meg mindazokat a javakat, amikből a közszolgáltatásokat fenntartjuk, és amiből 10 millió ember él. 21 ember tanul 100 ember közül, 29 nyugdíjas, 3 otthon gondozza gyermekét – ugye ők akik gyeden, gyesen vannak – és 3 munkanélküli. Folyamatos létszámleépítéssel is kell számolni, tehát a munkahelyek is veszélybe kerülnek, vagyis ez a foglalkoztatási kép, ami már így is nagyon rossz, ez feltehetően még tovább fog romlani a következő években.
Itt olyan csapdák vannak, amik gazdaságilag is borzasztóak, de társadalmilag is. A regionális különbségek, a társadalmi különbségek vagy stagnálnak, vagy bizonyos esetekben mélyülnek, és tulajdonképpen ezek azok a csapdák, amik az igazságtalan helyzeteket a gyakorlatban is folyamatosan újrateremtik.
Hárommillió koldus országát vizionálta Jakab István a MAGOSZ-elnöke, aki szerint a magyar gazdák már nem hisznek az élhető vidék, élhető ország megteremtésében. A szétosztható EU-s mezőgazdasági forrásokat a rátelepülő csoportok nem a gazdaságok erősítésére csordogáltatták. Nyílt világpiaci versenyre kényszerültünk valódi piacvédelem nélkül. A fiatal gazdák felzárkóztatására egy fillér sincs, a kormánypártokhoz közeli nomenklatúra gyermekei viszont szép támogatáshoz jutnak.
Az angliai Blackburnből érkeztek önkormányzati tisztségviselők a közelmúltban Keszthelyre. A vendégek a helyi városvezetőkkel, valamint a kistérség, a vállalkozók és a Pannon Egyetem képviselőivel kezdeményeztek találkozót.
A
blackburn-i házaspár két éve magyarországi nyaralása során kedvelte meg a
térséget, és úgy döntötek, hogy kezdeményezői lesznek egy több szintű
kapcsolatfelvételnek. Előbb csak barátaik figyelmét hívták fel Keszthely és
Hévíz környékére, majd hozzáfogtak a hivatalos megbeszélés előkészítéséhez.
Ebben magyarországi rokonaik mellett a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. munkatársa, Péterffy Ilona vállalt közvetítő szerepet. Jeffrey Stone, sikeres blackburni üzletember a napokban járt Keszthelyen, Colin Rigby ugyancsak blackburni képviselővel, valmint annak feleségével, Jean Rigby-val, aki szintén tagja a város képviselő-testületének.
A vendégek rövid sétát tettek a Helikon Kastélymúzeumban, majd a Pannon Egyetem Georgikon Karán Pálinkás Róbert alpolgármesterrel, Vargáné Várkonyi Erzsébettel, a turisztikai és külkapcsolatok bizottságának elnökével, Csótár Andrással, az oktatási és kulturális bizottság elnökével, valamint Kepli Józseffel a polgármesteri kabinet vezetőjével találkoztak.
A megbeszélésen a kistérség, az egyetem és a vállalkozók képviselői is jelen voltak, érdeklődve az esetleges partnerség iránt. A vendégek a szóbeli tájékoztatás mellett ígéretet kaptak arra, hogy a helyi turisztikai szolgáltatásokról, programokról különböző kiadványokból, videókból, szóróanyagokból álló csomagot kapnak.
A blackburniek üzenetet hoztak az oktatási intézmények vezetőitől is, akik ugyancsak örömmel alakítanának együttműködést az itteni közép és felsőfokú iskolákkal. A találkozó végén elhangzott, hogy a következő hetekben a résztvevők saját területükön megvizsgálják a partnerség lehetőségeit és legközelebb már konkrét elképzelésekkel ülnek tárgyalóasztalhoz.
KÖLTSÉGVETÉS 2008
Februári rendkívüli ülésén – melynek tárgyalásakor az összes képviselő jelen volt – vitatta meg és fogadta el Keszthely Város Önkormányzata az idénre érvényes költségvetési rendeletét. Ruzsics Ferenc polgármester szerint a költségvetés fő erénye, hogy a fejlesztéseket és az intézmények működtetését megfelelőképpen kezeli, hátránya pedig, hogy az állami támogatások mértékének súlyos elvonása miatt kényszerű költségelvonásokat hoz.
A 2008-as költségvetés bevételi oldalán a főösszeg 6.822.016000 forint, a kiadási főszám 7.309.640000, a tervezett hiány pedig 487.624 000 forint. A mértéktartó tervezést jellemzi, hogy a városvezetés nem számolt túlzó, ingatlanértékesítésből származó bevételekkel, melyekkel a valósnál kedvezőbb színben lenne feltüntethető a költségvetés mérlege. A tavalyi évben a szigorú megszorítások és a fegyelmezetten betartott költségvetés eredményeként több mint 300 millió forintnyi pénztartalékkal lépett át a város a 2008-as évbe – mindezt jelentős ingatlanértékesítések és működési hitel felvétele nélkül.
A megtakarított összeget azonban a további kormányzati megszorítások miatt kénytelen az idei költségvetésében felhasználni a város. Az állami finanszírozás csökkenése miatt a városnak növelnie kell hozzájárulását az oktatási intézmények működéséhez, továbbá idén a jelentős közüzemi díjemelkedéssel is számolni kell, ami még nehezebb helyzetbe hozza a fenntartót. A normatív támogatáson felül az általános iskolák működtetéséhez csaknem 624 millió, az óvodák fenntartásához 305 millió, egyéb oktatási intézményekéhez pedig további 100 millió forint önkormányzati támogatás szükséges.
Az állami normatíva ezen kötelezően ellátandó feladatok esetében a teljes költség felét sem fedezi, mely az elmúlt évek gyakorlatához képest további visszaesést jelent. Jelentős tétel a kiadások között a városi kórház támogatása, mely a tavaly áprilisban az egészségügyi tárca által kikény-szerített új szerződéssel, a teljesítményvolumen-korlát bevezetésével nehéz helyzetbe sodorta a gyógyító intézmény költségveté-sét, jelentős többletterhet hárítva ezzel a fenntartó önkormányzatra. Míg tavaly mindössze kétmillió forinttal kellett hozzájárulni a kórház működéséhez, addig az idei évre 176 millió az intézmény önkormányzati támogatás iránti igénye a tavaly végrehajtott csoportos létszámleépítés ellenére.
Pálinkás Róbert alpolgármester az ülésen elmondta: nemrégiben a keszthelyi kórház főigazgatójával és gazdasági vezetőjével látogatást tett Debrecenben, ahol tanulmányozták az ottani városi kórház helyzetét, mely az önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságaként működik. Keszthely Város Önkormányzata az önként vállalt feladataira összesen több mint 1,3 milliárd forintot fordít; ebbe a kategóriába tartoznak többek között az oktatás-nevelésre, a közművelődésre, rendezvények szervezésére, a sporttámogatásokra, ifjúságvédelemre fordított kiadások, a benyújtandó pályázatok önrészéhez szükséges pénz, valamint a különböző egyesületek és civil szervezetek támogatása.
A fenti számok azt követően alakultak ki, hogy a képviselők a testületi ülés során további intézményi megszorításokról döntöttek a rendelet-tervezethez képest: a kórháztól 40 millió forintot, a tűzoltóságtól 1,36 millió forintot, minden további intézménytől pedig egységesen a normatíván felüli támogatás hat százalékának megfelelő összeget vontak el, ezzel mintegy százmillió forintot faragtak le a költségvetés előzetesen kalkulált hiányából. Képviselői javaslatra a testület határozott továbbá egy olyan bizottság felállításáról, amelyik folyamatosan figyelemmel kíséri a város idei költségvetésének végrehajtását, valamint alternatívákat dolgoz ki, és javaslatokat tesz a következő évi büdzsé megtervezésével kapcsolatban.