ZALA GYÖRGY SZOBRAI A BALATON MÚZEUMBAN
Zala
Györgynek, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mesterének életművéből
nyílt kiállítás a szobrász születésének 150. évfordulóján a Balatoni Múzeumban.
A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező bronz és márványszobrok dr. Kostyál
László művészettörténész rendezésében kerültek a múzeum földszinti
előcsarnokába.
A nyitóünnepségen Havasi Bálint múzeumigazgató azzal büszkélkedett, hogy a nyári turisztikai szezonra való felkészülés jegyében ebben a hónapban már az ötödik sikeres kiállítást sikerült megnyitni, és tömegek jöttek el a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programjukra is.
Megnyitójában Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke felidézte, hogy milyen életutat és életpályát járt be az Alsólendván született Zala György a századforduló hivatalos művészetének jeles képviselője. A fővárosban található monumentális alkotást, a Milleniumi emlékművet hat más szobrásszal együtt több évtizeden át készítő mesterre való emlékezésben – mint mondta – szűkebb hazája élenjárt.
A Zala-kultusz erősítésében a szülőföld példás összefogással lépett fel: emlékbizottság alakult, felavatták a Fiumei úti sírkertben a szobrász márvány síremlékét, a képzőművészeti egyetemen színvonalas emlékkonferenciát rendeztek, a kiállítás sorozat újabb helyszínekkel gazdagodik, és a megyében több helyen is emlékülések zajlanak tiszteletére.
Szatmári Gizella művészettörténész, Zala György életművének egyik legnagyobb kutatója szerint a művész tevékenységének megítélése még mindig nem egyértelmű. Zala emlékszobrai a historizáló neobarokk stílusjegyeit viselik, hat évtizedes alkotó tevékenysége magasztalást és bírálatot egyaránt kiváltott.
Stróbl Alajos és Fadrusz János mellett Zala György Magyarország legfoglalkoztatottabb szobrászművésze volt. Komponáló készsége, nemzeti elkötelezettsége, kiváló jellemábrázolása, mintázó készsége a századforduló legjelentősebb művészévé tette.
RENDKÍVÜLI TESTÜLETI ÜLÉS
Hét napirendi pontról tárgyalt június közepén
megtartott rendkívüli ülésén a keszthelyi képviselő-testület.
Elfogadták Keszthely Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végleges
változatát. A téma újratárgyalását az indokolta, hogy a dokumentum időközben
kiegészült az anti-szegregációs tervvel, melyet a Szociális és Munkaügyi
Minisztérium által kirendelt szakértő véleményezett. Határozat született a
projekt benyújtásáról a Nyugat-Dunántúli Operatív Program „Városközpontok
funkcióbővítő megújítása” című kiírására.
Döntött a testület az Új Magyarország Fejlesztési Terv „Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése” címmel kiírt pályázatán való részvételről is. A pályázható célterületek közül Keszthely a vagyongazdálkodási folyamatok fejlesztésére és a kataszteri nyilvántartási rendszer kialakítására, a pályázatkezelés és projektmenedzsment rendszer kialakítására, valamint az iratkezelés és iktatás folyamatának fejlesztésére kíván támogatást nyerni. A pályázat teljes költségvetése több mint 18 millió forint, melyből mindössze nyolc százalék önerőt kell vállalnia az önkormányzatnak.
Döntést hoztak a képviselők a Balaton Régió Európa Pont Közalapítvány alapító okiratának módosításáról is. A Veszprém Megyei Önkormányzat, mely alapító tagja volt a közalapítványnak, 2008-tól nem kíván részt venni a szervezet munkájában. Ennek következményeként a kuratórium létszáma öt főre csökken, melyből a Zala Megyei Közgyűlés három főt, a keszthelyi képviselő-testület pedig két tagot delegál. Döntésük értelmében Ruzsics Ferenc polgármester és Vozár Péterné, a Civil Egyeztető Fórum titkára került a grémiumba. A közalapítvány háromtagú felügyelő-bizottsága keszthelyi tagjának dr. Pusztai Imrét újra beválasztották a képviselők.
Dr. Radics Sándor főigazgató javaslata alapján módosította a testület a Városi Kórház rekonstrukció III. ütemének beruházását. A kórház vezetése orvosszakmai, gazdaságossági, műszaki és üzemeltetési szempontokat is figyelembe véve állította össze javaslatát, mely a különböző szakrendelők és vizsgálók, az eredeti elképzeléstől eltérő elrendezését tartalmazza. Az új javaslat költség-előirányzata nem haladja meg az eredetileg tervezett 960 millió forintos összköltséget.
Elvi döntés született arról, hogy a városvezetés tárgyalásokat kezdeményezzen a Zala Megyei Közgyűlés elnökével a keszthelyi Városi Kórház és a Zala Megyei Kórház esetleges együttműködési feltételeiről. Eloszlatva az esetleges rosszindulatú találgatásokat a testület a határozatban deklarálta azon szándékát, hogy az intézmény tartós pénzügyi hiánya esetén sem kívánja a kórház üzemeltetését, illetve a közfeladat ellátást szolgáló vagyon vagyonkezelői jogát magántulajdonban lévő társaság részére átadni.
Sürgősségi anyagként került a testület elé a Goldmark Károly Művelődési Központ négyszázezer forintos pályázati önrészéről szóló előterjesztés. Az intézmény pályázatot kíván benyújtani az Oktatási és Kulturális Minisztérium PANKKK-programjában kiírt felhívásra. A pályázat tárgya külső hangosítási rendszer beszerzése. Az összeget a költségvetés pályázati önrészekre elkülönített céltartalékából biztosítja az önkormányzat.
CSOKONAIS
SIKER
Augusztinyi Dániel a Csány-Szendrey ÁMK 6. osztályos tanulója csak két éve foglalkozik komolyabban a népdalok megismerésével, eredeti felvételek hallgatásával és éneklésével. A pedagógus szülők kitűnő tanuló, énekkarba is járó gyermeke ugyan harmadikos kora óta zongorázik, de az igazi sikert és örömöt számára – mint mondta – a katonadalok éneklése, és a számítástechnika versenyeredményei hozták.
Lucázó, regölő és újévköszöntő dalok előadásával tavalyelőtt első, tavaly pedig 3. helyen végzett Pacsán, az „Advent Fényei” művészeti vetélkedőn. Az elmúlt évben a gyenesdiási Gergely-napi művészeti fesztiválon második lett, és győzött a Kodály halálának 40. évfordulója alkalmából rendezett hévízi népdalversenyen, és a Zalai Művészeti Fesztiválon is oklevéllel jutalmazták a szép, tisztán átélt éneklését.
Idén márciusban az iskola toborzódalos találkozóján is remekelt, de előtte regruta- és katonadalokból összeállított csokrával megszerezte az első helyet a Gyenesdiáson tartott, az Apáczai Könyvkiadó által meghirdetett 10. megyei népdaléneklési verseny selejtezőjében. Dr. Záborszkyné Cs. Tóth Csilla ének-zene szakos tanárnő felkészítettje azután ezüst oklevelet kapott az április végén, Budapesten rendezett Országos Népdaléneklési Verseny döntőjében való színvonalas szerepléséért.
MEGEMLÉKEZÉS A MÁRTÍRRÓL
Az
Ötvenhatos Vértanúk Emléknapjához kapcsoltan, Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésének ötvenedik évfordulójára emlékeztek Hévízen június közepén. Nagy
Imrét, az 1956-os forradalom törvényes miniszterelnökét éppen fél évszázaddal
ezelőtt akasztották fel.
A katartikus erejű tragédiát, a mártírhalál történelmi nagyságát, a magyar nép önbecsületét az életénél is fontosabbnak tartó kormányfő emlékét idézték a keszthelyi Helikon Kórus által előadott dalok, a Bereczky Szilárd által elmondott szavalat és az ünnepi beszéd, melyet dr. Szarka Lajos történész, a Festetics György Művelődési Központ vezetője mondott Nagy Imre Kossuth utcai mellszobránál.
Az önkormányzat delegációja, a település elöljárói először az Október 23-a parkban és a Nagy Imre Emlékkőnél, majd a Kossuth utcai 1848-1956-os emlékműnél koszorúztak, végezetül pedig a Marton László Munkácsy-díjas szobrászművész által készített, 1996-ban felavatott bronz mellszobor talpazata mellé helyezték az emlékezés virágait.
Emlékbeszédében dr. Szarka Lajos utalt rá: a Nagy Imre kultusz méltó ápolását nyíltan felvállaló városvezetés mindig kellő gondot fordított a humánumával a pártfegyelmet is legyőző, biztos erkölcsi tartással rendelkező példakép emlékének megőrzésére. Mészáros Márta „Temetetlen halott” című filmjének premierjét is a fürdőváros filmszínházában tartották. Az ünnepség szónoka részletesen taglalta az egyszerű, szerény, történelmi éleslátással rendelkező politikus eszmei örökségét, hitvallását, munkásságát, politikai pályáját és életútját is.