Fiatalon, elkötelezetten a múzeumügy mellett
Idén Havasi Bálintnak, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatójának adományozta a Pulszky Károly-díjat a hazai legnagyobb taglétszámú múzeumi szakma szervezet, a Pulszky Társaság.
Az évente
egy alkalommal, egy személy részére odaítélhető elismerésben 40 év alatti
múzeumi-közművelődési területen dolgozó olyan személy részesülhet, aki
irányítói, elméleti vagy gyakorlati munkájával jelentős mértékben hozzájárult a
magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széles körű társadalmi
népszerűsítéséhez.
– Mozgalmasan telt az itt eltöltött eddigi 8 évem – említette, amikor az
elismert munka részleteiről kérdeztük. – Annak idején határozott
elképzelésekkel, célokkal jöttem, a megvalósításhoz mindenhonnan megkaptam a
szükséges segítséget, így születtek az eredmények. Második ciklusban vezetem a
múzeumot, az újra megkapott bizalom erősítette bennem, hogy jó úton jár az
intézmény. Valójában most is ezt érzem. Mivel szakmai elismerésről van szó, ez a
megerősítés szól a kollégáimnak is, s az egész szakmai csapat hasznos
tevékenységének a visszaigazolását jelenti. Váratlanul ért a kitüntetés, mert a
jelölésről sem tudtam, vidékiként még nagyobb súlyát érzem azzal, hogy
észrevették az itt folyó munkát.
– Említette, hogy mindenhonnan megkapta a szükségesnek érzett segítséget.
– Alapvető a fenntartói hozzáállás, erre tudtunk építkezni. Amikor
idekerültem, a múzeum megyei szervezethez tartozott, tavaly már állami
intézményként működtünk, idén pedig a város a tulajdonos. Ahhoz, hogy a fejlődés
útján el lehessen indulni, pályázati forrásokra volt szükség. A legfőbb segítség
az volt, hogy az önrész biztosításával mindig megkaptuk a pályázás lehetőségét,
a jó esélyekért megdolgoztunk, számos nyertes programot tudtunk indítani. Városi
múzeumi szervezetként nőtt az önállóságunk, ezáltal természetesen a felelősség
is. Nagyon jó érzéssel töltötte el a kollektívánkat az, hogy a város kimutatta:
ragaszkodik a Balatoni Múzeumhoz. Újabb pályázatokhoz az önkormányzattól
ugyancsak megkaptuk az önerőt, vannak régészeti munkából saját bevételeink,
kapunk állami dotációt, az eddigi fejlesztéseknek is érezhető már anyagi
hozadéka. Mindezzel együtt biztonságot érzünk.
– Maga a múzeum is nyert díjat az utóbbi évben.
– Az „Év múzeuma 2011" címet nyertük el, amit tavaly vettünk át. Ez a
kitüntetés a fejlesztések elismerése volt: három ütemben újult meg, s nyílt
Aranyhíd címmel az állandó kiállításunk, amire a többi fejlesztést tudtuk
építeni, ugyancsak EU-s pályázatokkal. Teljes felújításon esett át az épület
akadálymentesítéssel, új szolgáltatásokkal, figyelemmel a kisgyermekes
látogatókra, jelentős múzeumpedagógiai programokat indítottunk el. Ma már
iskolai bérleteseink vannak, akik rendszeresen látogatják ezeket a
foglalkozásokat. Osztálykirándulások alkalmával diákcsoportok is célzottan
érkeznek hozzánk ilyen részvételi céllal. A programokat szakképzett
múzeumpedagógusunk vezeti. Tartunk családi napokat, jeles napok, ünnepek
alkalmával játszóházakat szervezünk.
– Mindezzel együtt miként alakul a múzeum látogatottsága?
– A korábbi, évi 25 ezer fős belépőszámot tudjuk tartani. A szinten
maradáshoz kellett mindezen fejlesztés, vonzerőnövelés, hogy ne következzen be
olyan drasztikus visszaesés a látogatottságban, ami számos társintézménynél
sajnos jellemző.
– Mik az újabb tervek?
– Új kőtárt szeretnénk létesíteni, ami egy 6 milliós beruházás lesz, a
tudományos munka terén folytatódik a fenékpusztai ásatás, az eddigi munka itt
már bemutatott leleteivel marosvásárhelyi kiállítás rendezésére készülünk. A
kutatásokkal is igyekszünk mind jobban a Balaton felé fordulni, ebben
újdonságként szerepel a víz alatti régészeti kutatás, svájci szakmai
segítséggel. Arra is törekszünk, hogy befogadóként, időszakos tárlatokkal mind
tovább színesítsük a kínálatot, mindig tudjunk újdonságokkal szolgálni. A már
több alkalommal és nagy sikerrel zajlott Múzeumok éjszakája jó példáján
szeretnénk szorosabbra fűzni a kapcsolatot a helyi társintézményekkel, más
hasonló közös programok lehetőségeit keressük.
Alsópáhoki akcióprogram
„A drogellenes világnap szolgáltatott apropót ahhoz, hogy Alsópáhokon első ízben tartsunk felvilágosító akcióprogramot a fiatalok számára a drog veszélyeiről, mert fontosnak tartjuk a megelőzést, és azt is, hogy a helybéli diákok is tisztában legyenek vele, mekkora veszély leselkedik rájuk, ha az illegális szerekhez nyúlnak” – mondta el Szabó Zsolt Szilveszter művelődésszervező, aki segített összeállítani a rendőrségi minitárlatot.
Vetélkedő, jártasságot felmérő kábítószerteszt is része volt a művelődési házban június utolsó szombatján tartott rendezvénynek, melyen Sznopek Veronika, a Keszthelyi Rendőrkapitányág bűnmegelőzési főelőadója tartott vetítettképes előadást. A szakember kérdésünkre válaszolva elárulta: hetente jelennek meg a hazai kábítószerpiacon új, vagy szerkezetileg egészen kis változáson átesett anyagok, amik kevésbé ismertek, és kémiai összetételük is gyakorta bizonytalan. Jellemzően többféle anyag keverékét tartalmazzák, ezért nagyon nehezen kiszámítható, hogy milyen hatással rendelkeznek. Azért használják ezeket a designer-drogokat a fiatalok, mert olcsóbbak és könnyebben beszerezhetőek a „klasszikus” kábítószereknél, de hatásuk ugyanolyan. Többen abban a tévhitben élnek, hogy e szerek használatának nincs büntetőjogi következményük. Minden kábítószer drog, de nem minden drog kábítószer. Az új pszichoaktív anyagok – amik a legtöbbször halálosak – megjelenése csökkentette a „klasszikus" kábszerezők számát, viszont a marihuánát és az amfetamin-származékokat használók megmaradtak a saját szerüknél. A megelőzésben a család, barátok, iskola, ismerősök és a rendőrség szerepe is egyre nagyobb jelentőségű – mutatott rá az előadó.
VIII. Cserszegtomaji Bornapok
Régi tradíció, hogy a szezon zalai borfesztiváljait a cserszegtomaji nyitja. Július első hétvégéjén a kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy több százan látogattak ki a háromnapos borünnepre a helyi általános iskola „fesztiváludvarán" emelt borházakhoz és pecsenyesütőkhöz. Az itt kóstolható borok a borvidék legfinomabb nedűi közül kerültek ki: olaszrizling, szürkebarát, rizlingszilváni, chardonnay, irsai olivér, cabernet sauvignon, merlot, kékfrankos. A Da Bibere Zalai Borlovagrend tagjainak körében és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének megjelent képviselői előtt Bartha Gábor polgármester nyitotta meg a rendezvényt arra utalva, hogy a cserszegi fűszeres szülőhazájában mindig örömünnep a borfesztivál. Dr. Brazsil József, a borlovagrend nagymestere kiemelte: nagy megtiszteltetés és felelősség dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő „territóriáján” a világhírűvé lett szőlőfajtáról, a cserszegi fűszeres fajta értékeiről beszélni. A falut ugyanis Karcsi bácsi tette világhíressé az általa kinemesített fajtájával. A kóstolásra kínált borokat a szakember kiválónak titulálta. Köszöntőjében Vaszily Zsolt, a borlovagrend tagja kiemelte: a Keszthelyi Georgikon Akadémia alapítását követően gróf Festetics György 17 katasztrális hold területet megvásárolva szőlőtelepet hozott létre Cserszegen, szolgálva az oktatók és hallgatók munkásságát. Itt kezdte meg államilag elismert szőlőnemesítési programját a rend alapító nagymestere, dr. Bakonyi Károly. |