Legutóbb Márton-napon ropták

Együnk-igyunk okosan! Találkozás Kardos Gy. Józseffel A hévízi óvodákban

                                     Legutóbb Márton-napon ropták

Gyenesdiáson országos hírű zenészekkel, táncosokkal 10 részből álló táncházsorozat indult el, melyhez minden alkalommal egy koncert, valamely kiemelt tájegység bemutatása kapcsolódik, illetve jeles napokhoz csatlakoznak vele.

A program a házigazda Gyenes Néptáncegyüttes, a helyi Köz-Kultúra Alapítvány és a település közös szervezésében zajlik. A kezdeményezés több fontos célt is szolgál: mind szélesebb körben megismertetni és népszerűsíteni a táncházak világát, mint közösségi szórakozási formát, továbbá lehetőséget adni a környékbeli tánccsoportoknak a kapcsolatépítésre. Nem titkolt szándék az sem, hogy növekedjen az igény a minőségi, színvonalas élő népzene iránt.
Az országosan is ismert meghívott művészek szakmai képzettsége, elhivatottsága ad garanciát a hitelességre, s arra, hogy minden alkalommal önfeledt szórakozást és feltöltődést nyújtsanak a találkozók. Az októberi nyitó rendezvényen a talpalávalót a budapesti Zeneakadémia diplomás, illetve mesterképzésben részt vevő növendékeiből álló Pálházi Bence Bandája adta, Jónás Géza cimbalomművésszel kiegészülve. Majd vendégük volt az idén 30 éves Tükrös Zenekar, és a „Fölszállott a páva...” tehetségkutató győztese, Berecz István.
Legutóbb pedig a hagyományos„ Márton-napi zöldest” programja egészült ki táncos eseménnyel, ezúttal a térségbeli jó hírű Harangláb Népzenei Együttes muzsikált. A táncokat Fodor Mátyás aranysarkantyús szólótáncos és a gyenesdiási iskola néptánc tanszakának vezetője, Fodor Zsófia tanítja a tovább folytatódó találkozókon is.

 

 

vissza az elejére


táplálkozási tévhitek

Együnk-igyunk okosan!

„A helyesen megtervezett vegetáriánus étrend egészséges, táplálkozástanilag megfelelő, számos betegség megelőzésével és kezelésével pedig az egészség javát szolgálja. A zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat magában foglaló táplálkozás nagy mennyiségben tartalmaz a növekedéshez, fejlődéshez, terhességhez, szoptatáshoz, fokozott szellemi és fizikai tevékenységhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, esszenciális fehérjéket, szénhidrátokat és telítetlen zsírsavakat. Az ilyen étrenden élők nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, türelmesebbek és hosszabb az élettartamuk” – állítja az Amerikai és a Kanadai Dietetikus Társaság nemrégiben napvilágot látott közös, hivatalos állásfoglalása.

 Bokor Katalin természetgyógyászszal a vegetariánus táplálkozás egyik legszakavatottabb honi ismerőjével a vegánok által is gyakran elkövetett táplálkozási hibákról beszélgettünk.
– Nagy öröm számomra, hogy ma már trendi lett a vegan táplálkozás. Gyakran találkozom anyukákkal, akik elmondják nekem, „kétféleképpen kell, hogy főzzek, mivel a kisebbik fiamat valaki rávette, hogy vegan legyen.” S záporoznak a kérdések, hogy miért így, miért úgy... Mások elmesélik: a szomszédom vegetáriánus, mégis ilyen-olyan betegség gyötri, hogyan lehetséges ez? Ezek az emberek, igaz, hogy tudják, a vérünk abból képződik, amit elfogyasztunk, de szervezetünk: értelem, lélek, test – tehát mindhárom egészséges, vagy egészségtelen táplálása, befolyásolja a fizikai egészségünket. E három egységnek van egy rendszere, amit tiszteletben kellene tartani. A számítógépbe nem fogok benzint önteni, mert az árammal vagy akkumulátorral működik. Vannak benne dolgok, amiket időközönként frissíteni, vagy újra programozni kell. Ezt az emberek saját testükkel nemigen alkalmazzák. Gyakran kérdezik? Naponta hányszor étkezzünk? A legtöbben úgy válaszolnak, többször, keveset, vagy azt felelik ötször, hatszor. Nagy tévedés, nem így van! A fizikai testünk azt kívánja, hogy napjában mindössze maximum háromszor együnk!! Közben pedig semmit! Felejtsük el a nassolást. Ne bontsuk meg az étkezés-emésztés, és a gyomor pihenésének rendjét, idejét.
– A folyadékfogyasztással is hadilábon állunk...
– Igen. Másik nagy probléma, hogy az emberek – sokszor még a vegánok is – igen kevés folyadékot fogyasztanak. Egy felnőttek, aki nem nehéz fizikai munkát végez, minimum 2,5 liter folyadékot kellene naponta elfogyasztani. Tapasztalataim szerint egy átlagpolgár alig fogyaszt 1,5 litert, azzal a kifogással, hogy „nem kívánom, nem vagyok szomjas, a szervezetem tudja, hogy mire van szüksége stb.” Ekkor meg szoktam kérdezni: autóval tetszett jönni? Meglepődve válaszol: igen... S a benzintank telítettségét mutató kijelzője szólt, hogy lassan üres? Nem – hangzik – a csodálkozó válasz, de ekkor már kezdik érteni, hogy miért mondom. Hideg a kezük-lábuk, s nem gondolják át, hogy mivel kevés folyadékot fogyasztanak, a főerek a hajszálerekből visszavonják a vizet, így ott nincs, és nem is lehet jó a vérkeringés... Az ízületi, mozgásszervi betegségek hátterében is gyakran a folyadékhiány áll. A kevés folyadék miatt természetesen könnyen bekövetkezik a székrekedés is, s ennek folytán még több méreganyag marad a szervezetben. Egy vegan – ha egészségesen táplálkozik – naponta háromszor, akkor naponta háromszor van széklete –, de csak akkor, ha elegendő a folyadék és a rostanyag a táplálékában. Az igazi vegán nem a multiktól származó felfújt, gyorskenyeret, péksüteményeket fogyaszt, és soha nem terít meg asztalt nyers gyümölcs vagy zöldség nélkül. Itt is sokat véthetünk.
Fontos lenne odafigyelni arra is, ha édes ételeket fogyasztunk, akkor gyümölcsöt terítünk fel hozzá ötven százalékban, s ugyanígy, ha sós ételt terítünk, akkor zöldséget tálalunk fel hozzá ötven százalékban. Tehát a vasárnapi ebéd után sem fogyasztunk édes süteményt, gyümölcsöt! Tálaljunk fel sós, töltött süteményeket, sós pogácsát – természetesen akkor, ha előtte mondjuk a sós gomba mellé ötven százalékban legalább nyers zöldséget elfogyasztottunk.
– Mi a helyzet a só- és étolajfogyasztással?
– A saját étrendemben – a magam által sütött kenyér kivételével – csak a déli étel tartalmaz sót. A reggeli és a vacsora csak sómentes étel lehet, sok gyümölccsel. Reggel felváltva, különböző kásák, pelyhek, növényi tejek, gyümölcsök következnek. A vacsoránk többnyire mindig valami egyszerű sütemény, üres kalács, diós kifli, linzer és sok gyümölcs. Ezt azért teszem így, mert Brazíliában egy természetgyógyászati klinikán megtanultam, hogy egy tányér ételben már benne van az egész napi sóadagunk! Hat hónapig tápláltak így a kórházban, de mára a rokonaim is betartják ezt a rendet, ami a hasznukra van. Mindössze 0,8–1,4 gramm só szükséges egy embernek egy nap leforgása alatt. Magyarországon az ajánlott sóbevitel napi mennyisége öt gramm körül van. Egy átlag magyar az ajánlott sómennyiség tízszeresét viszi a szervezetébe egyetlen nap. A túlzott sóbevitel nagyon káros, mert lerakodik az erekre, a csontokra, az ízületekre, megemeli a vérnyomást, artériasclerozist okoz, beteggé teszi a vesét, a húgyhólyagot. Mégis sok embernek hiába tanácsolja az ember, hogy csökkentse azt.
Főzéskor, sütéskor minden ételembe az utolsó egy percben teszem bele az olajat. Egy orvostól tudom, hogy amikor odatesszük az olajra párolni a sárgarépát, zöldséget, borsót, majd felöntjük vízzel, s főzzük 20–30 percig, az olajtartalom mind belefő a zöldségbe, ezzel pedig az sokkal nehezebben emészthető. Minden kirántani kívánt zöldséget a sütőben sütök, s mikor kiveszem, akkor locsolom meg a hidegen sajtolt napraforgóolajjal. Még a szegényparasztság is jobban volt ellátva tápanyagokkal a középkorban, mint a jóléti társadalmak számos gyermeke. Nálam nincs a házban vitamin- és táplálékkiegészítő sem. Hiszem, hogyha házilag készített ételeket fogyasztunk, s elegendő nyers gyümölcsöt és zöldséget, akkor nincs semmi szükségünk rá.

 

vissza az elejére


 

Találkozás Kardos Gy. Józseffel

A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban a minap Kardos Gy. Józseffel találkozhatott az olvasóközönség, a Véletlen címmel megjelent könyvének bemutatója kapcsán.

A helyi szerző novellák és humoreszkek gyűjteményét adta kézbe, üdítő céllal. A kis kötetben szülőföldi történetek olvashatók. Mondhatni, a tartalom „háztáji” eseteket tár fel, a hitelességet a történetek helyi közelsége adja. Értéke nem csak a leírtak igazi átélhetősége, hanem a humor is, aminek a jelenléténél azonban nyugodtan nélkülözhető a valóságalap.
Összesen 14 kis karcolatot olvashatunk, vidámító szórakozásul. Az előszóban Kardos Gy. József néhai tanárát, Sőtér István írót, irodalomtörténész professzort idézi. „Az irodalomban elegendő, ha tudjuk, hogy az igazi értékek rendjének valahol gazdája és fóruma van.” E mondat bizonyítéka a könyv megjelenése, köszönhetően a kiadást támogatóknak. A kötet a Keszthelyi Könyvtárpártoló Alapítvány gondozásában jelent meg.

 

 

vissza az elejére


                                                                                Új szabadtéri játékok

                                                A hévízi óvodákban

Új elemekkel bővült Hévízen a Sugár utcai és az egregyi óvoda kültéri játékparkja. Az oviudvarok összesen négy új szabadtéri játékkal gazdagodtak, amit hamar megkedveltek az apróságok.

Az óvodavezetés választása egy egyensúlyozó játékra, két madárfészek-hintára és egy kisebbeknek szánt, többfunkciós kombinált eszközre esett. A fajátékok mellett most már modern, időtálló, az időjárásnak ellenálló, fém fejlesztőjátékok segítségével is ügyesedhetnek a kicsinyek. A gazdag színvilágban pompázó játékok a tanúsítványok alapján nemcsak izomfejlesztésre, de az idegrendszer fejlesztésére is megfelelőek. A bújást, a kúszást, az egyensúly megtartását is szolgálják a különféle mozgást segítő eszközök. Az óvoda alapítványa jövőre ünnepli fennállásának húszesztendős évfordulóját. A mintegy kétmillió forintba kerülő játékokat is az alapítvány segítségével valamint magánszemélyek jóvoltából sikerült beszerezni. Sok olyan eszközbeszerzéssel kapcsolatos terv van napirenden, amelyhez a szülők további anyagi támogatását is várják. Gőzerővel készülnek a november 26-ai hagyományos óvodabálra, melyre jegyek már vásárolhatók.

vissza az elejére