„A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Keszthelyi Mérnökségén november derekán megtörtént a téli szezon előtti gépszemle” – adta hírül Bui Hung Manh mérnökségvezető. A bevetésre alkalmasnak ítélt munkagépek átestek a szokásos felújításon. A megújított gépekkel fogják végezni a téli úttakarítást a Társaság munkatársai. A gépszemlén mindegyik jármű átesett egy alapos vizsgálaton. Tüzetesen átvizsgálták a gépkocsikat, hiszen egy ilyen hóeltakarító autón minden fontos berendezésnek működnie kell.

Már hetekkel ezelőtt elkezdték a járművek és a felszerelések télre való felkészítését. A hóekék új gumiéleket és festést is kaptak. A mérnökség vezetője megmutatta azt a sok száz tonna sót és kőzúzalékot, amit télen az útra szórnak a síkosságmentesítés céljából. A tárolóban jelenleg 600 tonna só és 300 tonna zúzalék várja, hogy télen kiszórják az utakra. Kiderült, a hótolók a lehullott hó eltakarítását csak öt centiméteres hóvastagság elérése után kezdik meg a hóekék hatásossága miatt. A keszthelyi mérnökségnél tíznél több gépjármű végezhet majd hóeltakarítást. Van köztük régebbi, de vannak egészen fiatal gépek is. Rendelkeznek hét darab sószóróval és hóekével felszerelt teherautóval. Emellett két darab bérelt kombinált eszközt is hadra fognak. A két nagyteljesítményű traktorukra, ha kell, hóekét és hómarót szerelnek. A közel ötvenéves ZIL hómarónak is hasznát szeretnék venni. Van két olyan univerzális eszközhordozó, amire hómaró is kerülhet, hadrendbe állítottak két olyan rakodógépet, ami ugyancsak segítségükre lehet épp úgy, mint a tereprendező gréder. A nehézkes téli közlekedésben nagy szerepük van ezeknek a gépeknek, de fontos, hogy a közlekedők is fel legyenek készülve a téli időjárási körülményekre. Erős hófúvásban a 75-ös út Alsópáhok utáni szakasza, a 76-os út Sármellék környéki szakasza, a rezi és vindornyalaki bekötőutak szoktak kritikus állapotba kerülni. A szakember elmondta: a szántóföldi munkák befejeztével mintegy 10 kilométer hosszúságban helyeznek ki hóvédő rácsokat a hófúvásveszélyes helyekre. A Zalaegerszegre vezető, Hévízt is érintő elkerülő útról téli üzemmódban még nincsenek tapasztalatok. Az itteni mikroklíma még nem mutatta meg magát kőkemény fagyhelyzetben és erős hófúvás esetében sem.
Felkészülten várják a hideg idő érkezését a keszthelyi Gazdasági Ellátó Szervezet munkatársai. Hozzájuk több mint negyedezer kilométer úthálózat tartozik. Számos kiemelt járdaszakaszt, kerékpárutat és közlekedési csomópontot is nekik kell megtisztítani. A síkosságmentesítésre ezúttal is kalcium-klorid oldatot, illetve mészkő vagy bazaltkő zúzalékot használnak. A GESZ-udvarban bevetésre készen állnak a hótolók. Három darab kicsi, egy közepes méretű és egy nagy traktort állítanak hadrendbe. Rendelkezésükre áll három kis és egy nagy teherautó is, amivel képesek ellátni a téli síkosságmentesítést.
Az járművekre felkerültek a tolólapátok, illetve a szóróanyag kijuttatásához szükséges berendezések is. Folyamatosan kiteszik a hófogó rácsokat is. A síkosság-mentesítésre idén majdnem 9 millió forint áll rendelkezésre, aminek harmada a tavalyi évi maradványpénz. A GESZ a város területét a prioritást illetően négy körzetre osztotta, a toló és szóró gépkocsik ennek figyelembevételével teszik a dolgukat. Az utak takarítását az elsőbbrendű vagy a másodrendű besorolást országos rendelet szabályozza. Hogy hova érkeznek előbb vagy később, erről nem helyben döntenek. A lakóingatlanok előtti járdák megtisztítása továbbra is az ingatlantulajdonosok feladata.

vissza az elejére

Előadás Alsópáhokon

Permakultúráról profin

Hogyan érvényesíthetők a természet törvényei a sikeres gazdálkodásban? – erre a kérdésre kereste és adta meg a választ vetítettképes előadásában Fehér Csaba Endre családi bio-gazdálkodó, aki az Alsópáhoki Kertbarát Kör Ismeretterjesztő Sorozatának meghívott vendégeként adott tanácsokat arról, hogy hogyan lehet a természetet tisztelve és vele szövetségre lépve eredményes mezőgazdasági tevékenységet folytatni.

Elmagyarázta a permakultúra lényegét. Ez a gazdálkodási mód áll legközelebb a természethez, ez képezi le leghűbben a természetes biológiai folyamatokat, következésképp ez okozza a legkevesebb kárt, a legkisebb stresszt a környezetben, a talajban, az életközösségekben. A több nemzedék óta gazdálkodást folytató, állattartásban is élenjáró család sarjaként felcseperedő szakember már gyermekkorában is igyekezett harmóniában élni a természettel. A hétgyermekes agrármérnök a családi értékrendet követve indult el a biogazdálkodás rögös útján. A legfontosabb számára, hogy növényvédő szerek és műtrágyák nélkül képes egészséget adó, minőségi termékeket, élelmiszereket tenni családja és vásárlói asztalára.
Az előadó szerint a jelenleg elterjedt nagyüzemi, iparszerű mezőgazdaság mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból tarthatatlan, mert nagymértékben feléli a tartalékokat. Pazarló, mivel teljes egészében fosszilis energiára alapozott, ezért nagyon kiszolgáltatott is. Pocsékoló, mert a megtermelt élelmiszer harminc százaléka hulladék lesz. Könnyelmű, mert nem becsüli legfőbb termelőeszközét a talajt. Tékozló, mert az ismert fajták egy ezrelékét tartja csak köztermesztésben. Vegyszer és műtrágya használatával a legnagyobb környezetszennyező. Hatalmas területfoglalása révén a természeti rendszerek működését veszélyezteti, élőhelyeket pusztít el, ám ennek ellenére sem képes a növekvő népesség táplálékigényét kielégíteni. A környezeti fenntarthatóság kiemelten fontos a gazdálkodás során, hiszen a természeti erőforrásokkal felelőtlenül bánó gazdálkodásból származó „nyereségnél” a helyreállítás költségei mindig jóval nagyobbak. Feltéve, ha egyáltalán lehetőség és szándék van a helyreállításra. Erről ki gondoskodik? A társadalom egésze? A jövő generációi? A természet öngyógyító folyamatai?
A tej és tejtermék előállításával is foglalkozó szakember szerint a bölcsen gondolkodó ember képes választ adni arra: Melyik úton haladjunk tovább? A génmódosított növények termesztése, a fokozott műtrágya- és kemikáliahasználat, a sok fosszilis energiahordozó helyett az „alternatív gazdálkodási módok” az ökológiai, a bio-, a biodinamikus és organikus gazdálkodás biztonságos menekülési utat kínálnak, igaz, nagy élőmunkaigényt feltételeznek. A kisebb üzemméret, a termesztett fajok és fajták sokszínűsége, az „emberléptékű” gazdálkodás, a „többlábon állás”, a szerves- és zöldtrágyahasználat, a korlátozott növényvédőszer-használat mindenki előnyét szolgálja. A permakultúra olyan mezőgazdasági termelőrendszerek tervezése és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit. Minél nagyobb mértékben hagyjuk érvényesülni a természetet, engedjük működni a természeti folyamatokat, annál kisebb erőfeszítéssel és károkozással érünk el egyre nagyobb eredményeket. Fontos, hogy ökológiai és ökonómiai értelemben is a fenntarthatóság mellett döntsünk akkor is, ha a termelésnek nagyobb kockázata van. A növényeket egyre nehezebb a mind újabb és erősebb kórokozók, kártevők ellen megvédeni, de a gomba-, vírus-, baktérium- és rovarfertőzések, kártételek ellen is léteznek hatékony természetes eredetű orvosságok. Az ökogazdaságokban még a gyomirtás is csak mechanikai úton engedélyezett. Az ökológiai gazdálkodóknak nehéz talpon maradni. A régióban egy kezünkön összeszámolható, hogy hányan tették le voksukat a biogazdálkodás mellett. Sok adminisztrációval, kemény bürokráciával kell szembe nézniük, és sok buktatóval is számolniuk kell, de a jövő útja mégis ez.

vissza az elejére

                              Múzeumi műhelyek

A keszthelyi Balatoni Múzeum programjai közt immáron hagyományos Múzeumok Őszi Fesztiválja egyik kiemelkedő rendezvénysorozat azok közül, amelyekkel az intézmény igyekszik megszólítani minden korosztályt.

Nemrég a Mesterségek napját tartották számos közreműködővel, akik segítették, hogy a múlt értékeit élőben ismerhesse meg az ifjabb nemzedék. Hagyományos foglalkozásokat űzők mutatták be termékeiket, s avatták be az elkészítés munkafolyamataiba is az érdeklődőket. Képviselve volt a fafaragó, csipkeverő, szövő, tojáskarcoló, mézeskalács-készítő, kosárfonó, agyagozó, molnár, házi tésztakészítő, bőrös, méhész szakma és mások. A köreikben szerzett élmények alkotói kedvet teremtettek.
A záró programra pedig kifejezetten felnőtteket invitáltunk, történelmi borkóstolóval búcsúztatva az őszt. A balatoni borok ízlelgetését könnyed néprajzi előadás kíséri november 16-án. A szőlőtermesztés múltjáról és a jelen kor borászati újításairól is gazdagodhatnak a résztvevők ismeretei, betekintést nyerve a főbb táji-történeti jellegzetességekbe.

vissza az elejére

Egy család sorsáról

A keszthelyi Balaton Színházban tartott különleges programmal ajándékozta meg az érdeklődőket a minap dr. Bürgésné Simon Márta nyugalmazott pedagógus, társasági körével együtt.

A közönséget sajátos irodalmi délután és egy kiállítás megnyitója várta. A rendezvényhez családi sors adta az indíttatást. A kulturális összeállítás létrejöttéről dr. Bürgésné Simon Mária elmondta, hogy nagybátyja háborús naplója, versei, olajfestményei, édesapja emlékezései a háborúra, testvére hozzájuk írt versei késztették, majd érlelték meg rá, hogy ezen értékeket közkinccsé tegye. Az utóbbi 5–6 évben két könyvet is írt CD-lemezre, ezekből szerkesztett műsort „Utunkon a család megtartó szeretete kísért” címmel.
A családi antológia keszthelyi előadását követően nyitották meg Simon József (1920–1983), dr. Bürgésné Simon Márta nagybátyjának festménykiállítását.

vissza az elejére

                                                   Emlékeztek

Éppen 110 esztendeje hozták haza Törökországból II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvait. Ez alkalomból tartott megemlékezést a közelmúltban a keszthelyi KÉSZ, a Nemzeti Kör és a Rákóczi Szövetség. Az ünnepségen szóltak a kuruc szabadságharcosok életéről és tetteiről is.

II. Rákóczi Ferenc magyar főnemes, a róla elnevezett szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, történelmünk egyik kiemelkedő személye volt. A teljes állami függetlenséget kívánta viszszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább. Édesanyja, Zrínyi Ilona történelmünk egyik hősnője, 1682-ben feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. A Turi Török Tibor által készített Rákóczi-szobornál felolvasták Thököly Imre és Zrínyi Ilona rövid élettörténetét, majd felolvasták Garay János: Zrínyi Ilona című versét is.

vissza az elejére

                                         Boeing-búcsú Sármelléken                                                                          

vissza az elejére