Ráférne a modernizálás
|
Jó teljesítményt nyújtanak
|
Cserszegtomaji nőnap | Egy élet a Kis-Balatonért |
Tavaszra várva Áradás, szürkeség, sár és elhanyagoltság. Tél utáni állapotok a Balaton partján. Tavaszra vár a természet, napsütésre, melegre. Felvételünkön: távolban a keszthelyi strand. El lehet kezdeni a környezetszépítést. |
Keszthely közúthálózatáról
Az elmúlt hónapok csapadékos, változékony időjárása kedvezett a kátyúk képződésének. Az átlagos téli időszakhoz képest rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott eső formájában. A csapadékos időjárás és a fagyási-olvadási ciklusok gyakori váltakozása miatt a burkolathibák száma is jelentősen megnőtt a keszthelyi és a környékbeli közúthálózaton is. Ezen úthálózat melyik szakaszain vannak a legnagyobb útkárok? – kérdeztük Marczin Bencétől, a Magyar Közút Zrt. kommunikációs osztályvezetőjétől.
– Nagyobb számban jellemzően az öreg, makadám burkolatú útszakaszokon jelentkeznek a kátyúk, például a Keszthely–Várvölgy, vagy a Keszthely–Zalaszántó összekötő utakon. A téli hónapok csapadékmentes időszakaiban egy vagy két brigádunk folyamatosan járja a megyei úthálózatot és a keletkezett balesetveszélyes úthibákat a lehető legrövidebb időn belül megszüntetik.
– A keszthelyi és a kisrégiós közúthálózat összekötő, illetve bekötőútjai
közül melyek vannak az átlagosnál jobb állapotban?
– Keszthely térségében a bekötő- és összekötő utak – összességében
mellékutak – burkolata jellemzően már bőven meghaladta a tervezési időtartamát.
Az utóbbi években nem volt olyan jellegű felújítás, amely egy teljes bekötő-
vagy összekötő utat magában foglalt volna. A mellékúthálózat jellemzően
elöregedett kopórétegű, korszerűtlen utántömörödő pályaszerkezetű, felújításra
szoruló. Rövidebb szakaszokon viszont fel tudtuk újítani a burkolatot, például a
Várvölgyi úton.
– Az ideiglenes javítási munkákat a közutakon telente hidegaszfalt
felhasználásával végzik. Mikor, hol nyitnak újra a melegaszfalt-keverő telepek,
ahonnan beszerezhető az anyag, amivel a tartós javítási munkák elvégezhetők?
– A télen végzett kátyúzásokra sem lehet egyértelműen azt mondani, hogy
ideiglenesek, bár a beépítési körülmények nagyban befolyásolják az
eredményességet.
. Speciális kátyúzókeveréket használunk ilyenkor, amely –10 fokig is
bedolgozható, és viszonylag tartósan tölti be a funkcióját. Ebből az anyagból az
elmúlt téli hónapokban keszthelyi mérnökségünk mindegy hatvan tonnát használt
fel kátyúzásra. A mérnökség – területi elhelyezkedése miatt – több
keverőtelepről: Marcaliból, Jánosházáról, Bakról is hozhat melegaszfaltot.
– Pillanatnyilag a zala megyei főhálózat mennyi első- és másodrendű főutat
tartalmaz? Milyen a főutak általános állapota Keszthely körzetében?
– Elsőrendű zalai főútnak nincs keszthelyi érintettsége, a másodrendű főutak
közül a 71-es 23,4 km; a 75-ös 17,6 km, a 76-os 33,4 km, a 760. számú főút pedig
9 kilométer hosszúságban érinti a keszthelyi üzemmérnökség területét. A helyi
mérnökséghez tartozó főutak is az úgynevezett OKA (Országos Közúti Adatbank)
úthálózati adatok alapján osztályozva vannak minden évben egy 1-től 5-ig terjedő
skálán (1 a legjobb, 5 a legrosszabb osztályzat). Átlagban pontoztuk az érintett
főúthálózat burkolati felületállapotát (3,1), az egyenetlenséget (1,8), a
nyomvályúmélységet (2,1), a teherbírást (2,0) és a vízelvezetés állapotát (1,4).
Elmondhatjuk, hogy Keszthely környékén az utóbbi években több főúti szakasz
újonnan épült, vagy fel lett újítva, ezért a megyei átlaghoz képest a főutak
állapota itt jobb.
– Hatvankilencmilliárd forintos hazai forrásból országszerte 444 kilométer
főúti és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg – jelentette be a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya március elsején. Keszthely
környékét érinti majd ez a fejlesztés?
– A komplex útfelújítási program részeként Keszthely térségét illetően a
71-es számú főút mintegy 1,8 km-es szakasza kerül felújításra a 94,5-ös és a
96,6-os kilométer szelvények, Balatongyörök és Vonyarcvashegy között. Ez a
beavatkozás a korábbi felújítás folytatásaként egy újabb szakaszon oldja meg az
útállapot problémáját. A Keszthely–Bak–Rédics 75-ös másodrendű főút is több
szelvényét érintően felújításra kerül.
– Csaknem kétmilliárd forint értékben szerezett be eszközöket a
közelmúltban a Magyar Közút. A Keszthelyhez tartozó régióban milyen új eszköz-
és gépbeszerzés van napirenden?
– A 2014–2015. évi gépbeszerzések között a keszthelyi mérnökség egy darab új
John Deere típusú nagyteljesítményű traktort kapott kiegészítő
kaszálóadapterekkel, valamint egy darab új JCB típusú univerzális rakodógépet.
Futó Elemér könyvének bemutatója
A Balatonberényért Egyesület (BALABE) és a Balatoni Múzeum február utolsó szombatján rendezte meg Futó Elemér: Egy élet a Kis-Balatonért című könyvének bemutatóját. A BALABE gondozásában megjelent könyv Futó Elemér kéziratainak, munkáinak válogatása. A Kis-Balaton szakavatott ismerője előtt, a természet- és környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó szakember örökségét példaként hozva tisztelegtek a könyvbemutatóval, amelyet nagyon sokan tiszteltek meg jelenlétükkel. A 2010-ben elhunyt szerzőt, a jelenlévők zöme személyesen is ismerte. Többen kollégái, barátai és tisztelői voltak. Mint elhangzott: a Kis-Balaton őrzője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyugalmazott vezető természetvédelmi őre 71 esztendősen hagyta itt a földi világot, de rengeteg értékes írás maradt utána. Jelentős munkát végzett az egykori Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet területi bővítésének és a régió nemzeti parki védettségének megalapozásában. A rendezvényen dr. Szabó István, Pro Natura-díjas keszthelyi egyetemi tanár közeli barátként emlékezett meg a szerző életének fontosabb állomásairól. Beszélt a Somogy Polgáraiért-díjjal kitüntetett kis-balatoni őrkerületi vezetőről, jelleméről és az általa képviselt értékekről. A könyvbemutató szervezésében is segédkezet nyújtó szakember, említést tett arról, hogy több kézirat vár még kiadásra. Futó Elemér özvegye, Irma asszony segítségével és a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának támogatásával nemrégiben megjelenhetett a könyv, amelyik arról is számot ad, hogy miféle mintaszerű faj- és élőhelyvédelmi programokat bonyolított a szerző a tájegységben. Könyvével a láp- és mocsárvilág szakavatott ismerője, a természeti értékek megőrzésének élharcosa, a hazai természetvédelem emblematikus alakja a természeti tudatformálás területén evezett új vizekre. |