Visszatértek a volt növendékek A családok és gyermekek jólétéért
|
Festmények gyűjteménye
„Tündérországról"
|
Húsvétoló a játékmúzeumban |
Segítés és támogatás Keszthelyen
A családok és gyermekek jólétéért
„Keszthely Város Önkormányzata fenntartásában, a Kisfaludy u. 2. szám alatti székhelyközponttal, 2016. január elsején alakult meg a keszthelyi járás 30 településén élő, mintegy 51 ezer főnek támogatást nyújtó Család- és Gyermekjóléti Központ (CSGYK).
– Jelenleg egy intézményvezető, kettő szakmai vezető, öt esetmenedzser, egy pszichopedagógus tanácsadó, három családsegítő, együttműködési megállapodással jogász és családterapeuta végzi a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. Létszámunk remélhetőleg bővülni fog még az idei évben – nyilatkozta dr. Varga Veronika megbízott intézményvezető, akit arra kértünk, foglalja össze az ellátandó terület és célcsoport jellemzőit. – Míg Keszthely városában több a gyermeket nevelő család, addig a kistelepüléseken döntően idősek élnek. Keszthelyen és a környező településeken a születésszám csökken, a halandóság pedig nő, így a lakosság körében az elöregedés a jellemző. A munka nélkül maradt aktívkorúak foglalkoztatása, a háztartások elszegényedése, eladósodása mindenhol megoldásra vár.
A látókörünkben lévő családok szociális problémái elsősorban lakhatási és anyagi nehézségekből, az alacsony iskolai végzettségből, illetve a munkanélküliségből adódnak. Az egzisztenciális bizonytalanság, a szociálisan hátrányos helyzet és egyéb nehézségek jellemzően az egész családra vonatkozóan okoznak kommunikációs és működési zavarokat, mely így egyre komplexebb családgondozói tevékenységet kíván a családsegítőktől. A gyermekjóléti szolgáltatás esetén jellemző problématípusok a magatartászavarok, beilleszkedési nehézségek, iskolai hiányzások, családon belül kialakult konfliktusok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, illetve gyermekbántalmazás, elhanyagolás.
– Milyen konkrét feladatokat végeznek?
– Az intézmény szakemberei előzetesen tájékozódtak a településeken az
igénybe vevők köréről, a családokról és az ellátandó feladatokról. Elsősorban a
háziorvosoktól, gyermekorvosoktól, a polgármesteri hivataloktól, valamint a
korábban feladatot ellátó Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetétől, a
Szociális Szolgáltató Központtól, az Egyesített Szociális Intézménytől, az
oktatási intézményektől, a védőnőktől kapunk információkat az ellátottakkal
kapcsolatban. A CSGYK-központ szakmai egysége a keszthelyi járás vonatkozásában
a hatósági intézkedéshez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatásokkal foglalkozik,
továbbá olyan speciális szolgáltatási feladatai is vannak, mint utcai szociális
munka, kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, készenléti szolgálat,
iskolai szociális munka. A CSGYK-szolgálat szakmai egysége Keszthely város
tekintetében látja el családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás feladatait.
Foglalkozunk még családterápiával, jogi-, pszichopedagógiai, mentálhigiénés tanácsadással. Koordináljuk a járási szintű jelzőrendszert, és szakmai támogatást nyújtunk a keszthelyi járás család- és gyermekjóléti szolgálatainak, akik az önkéntes igénybevételű családsegítés és gyermekjóléti alapellátás feladatait látják el, prevenciós tevékenységet végeznek. A szociális segítő munka, a szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése és a tájékoztatás nyújtása mellett, feladatként jelentkezik a hivatalos ügyek intézésében való közreműködés, az életvezetési tanácsadás, a prevenciós programok szervezése. Működtetünk egy veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszert is. Új szolgáltatásként kapcsolattartási ügyeletet hoztunk létre, ingyenes jogi tanácsadást kínálunk, krízishelyzetek esetén készenléti szolgálatot adunk, és jó eredményekkel folytatunk családterápiát.
– A közelmúltban a Keszthelyi Polgármesteri Hivatal dísztermében tartották az
éves jelzőrendszeri szakmai tanácskozásukat. Milyen témák kerültek itt
napirendre?
– Áttekintettük az elmúlt év szakmai tevékenységét. A tavalyelőtti adatokhoz
viszonyítva nem volt jelentős változás sem az alapellátottak, sem a védelembe
vettek, sem a nevelésbe vettek, sem a családok, sem a hajléktalanok számában. A
forgalmi adatok és a családlátogatások száma is lényegében ugyanakkora volt az
elmúlt esztendőkben. Megbeszéltük a jelzőrendszeri tapasztalatokat és
összefoglaltuk a célkitűzéseinket. Gyorsabb és kölcsönösebb információcserét
szorgalmazva a jövőben több közös szakmai fórumot, szakmaközi megbeszélést
szeretnénk tartani. A jelzőrendszer tagjaival közös családlátogatások
lebonyolítását tervezzük, és esetkonferenciákon közösen keresünk megoldás a
felmerült problémákra.
Keszthelyen és Hévízen
„Hévízen a saját tulajdonlású CE QUELLE Hotelben és a Keszthelyi Ipartestület székházában is tárgyalt február legvégén az IPOSZ országos elnöksége. Az Ipartestületek Országos Szövetségének vezetősége a kihelyezett háromnapos ülését a Keszthelyi Ipartestület meghívására tartotta az üdülőrégió kiemelt településein” – nyilatkozta lapunknak Nádler József, az Ipartestületek Zala Megyei Szövetségének elnöke. Szerinte a közepes és mikrovállalkozások fennmaradását szolgáló kormányzati intézkedések helyesek, de korrekciókra szükség van, amiről mindenképp érdemes tárgyalni.
Az IPOSZ-t 159 területi ipartestület, 14 megyei szövetség és 24 országos szakmai ipartestület alkotja, kétszáz kézműves és kisipari szakmát képviselnek. A tagság döntő többsége öt fő alatti mikro-, családi és kisvállalkozás. Szerepük szinte minden település – így Zala megye – életében, termelésében, foglalkoztatásában meghatározó. A kihelyezett ülést azzal a céllal hívták életre, hogy az országos elnökség (OE) és az ipartestületek között naprakész és szakszerű legyen az információáramlás, hogy összegyűjtsék az itt működő vállalkozások gyakorlati tapasztalatait, hogy az együttműködés erősítésének szellemében feltárják az érdekeket, a lehetőségeket. Az ülésen tárgyaltak a szakmunkásképzés lehetséges irányairól is.
Németh László IPOSZ-elnök jelezte: készülnek a májusi 33. programalkotó és tisztújító közgyűlésre. Az (OE) a közgyűlés előkészítésével, lebonyolításával összefüggő feladatokra, szervezeti kérdésekre, az ipartestületek és a mikro- és kisvállalkozások működését segítő érdekegyeztető munkára, a következő év programjára, vagyis az IPOSZ érdekképviseleti, szervezetfejlesztési, szakképzési, gazdasági, hazai és nemzetközi kapcsolatépítő feladatai meghatározására koncentrál. Az elnök úgy vélte, az IPOSZ Zala megyei bázisain: Keszthelytől Zalaegerszegig, Lentitől Letenyéig rendkívül tevékeny, aktív élet folyik.