Könyvbemutató: Vadsóska

Napló egy édes árváról

Ézsiás Erzsébet írónőt, Pitti Katalin operaénekesnőt és Pappné Beke Judit könyvtárigazgatót látta vendégül a hévízi könyvtár, hogy bemutassák az érdeklődőknek a Vadsóska címet kapott könyvet, amely egy trilógia befejező darabja.

Elöljáróban a moderálást vállaló keszthelyi könyvtárigazgató röviden összefoglalta a kötet tartalmát. Erdélyben, egy gyermekotthonban nevelkedik Vadsóska. Nyolcéves korától tíz éven át, a felnőtté válásáig kíséri figyelemmel életének hétköznapjait a szerző, aki keresztanyjává válik a lánynak. Vadsóska szívszorító és megható pillanatok és események tükrében válik hirtelenjében kamasszá. Pappné Beke Judit egy érzelmes, felkavaró, vidám és szomorú, minden ízében hiteles szeretetkönyvnek nevezte a fél évvel ezelőtt megjelent munkát. Az író elmondta, hogy a könyv egy nem vérszerinti ember befogadásáról, a küzdelmekről, a nehézségekről, az árvaellátás megélt tapasztalatairól szól. A főszereplő halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységből érkező, nemkívánt erdélyi magyar árvaházi gyermek. A lány kitartó szorgalommal hamar ráeszmél arra, hogy tanulással kitörhet a nehéz környezetéből. Idén fog érettségizni, és az írónő arra biztat minket, olvasókat, hogy legyünk derűlátók Vadsóska életének folytatását illetően. Vecsei Kiss Mária költő a napló előszavában arról értekezik, hogy nem könnyű egy árvagyerek sorsa, de nincs könnyű dolga az örökbefogadójának, nevelőjének, pártfogójának sem. Egy sérült lélek természetének megismerése, megértése, a gyógyulás felé terelgetése sok türelmet, kitartó munkát, segítőkészséget és önzetlen szeretetet igényel, és sokszor rejt csalódást és váratlan buktatókat. Az édes-keserű, felkavaróan hiteles történet néha kiábrándító, néha felkavaró tanulságaival minden köntörfalazást félretéve ad őszinte látleletet. A szerzőt három évtizedes barátság köti Pitti Katalin érdemes művészhez, a népdalok szerelmeséhez, aki ősigazságokkal, vágyakkal teli székely dalokkal tette emlékezetessé a könyvbemutatót.

vissza az elejére

Bőheim Rita

Felelősséget vállalni önmagunkért

A Keszthelyen élő és két évtizede kineziológusként és „szelíd terápiák” alkalmazójaként is praktizáló Bőheim Rita Zala megyében elsőként szerzett képesítést az egyéni és csoportos terápiás módszer: a szomatodráma használatára, amelyet dr. Buda László orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta fejlesztett ki, s amely sikeresen átment az idők és a hitelesség próbáján.

A szakember elárulta, hogy ő három évvel ezelőtt kapott jogosultságot a fél évtizeden át tanult élményalapú módszer használatára. A viszonylag új önismereti terápiával az ember a saját szeretetét felhasználva kerül közel önmagához. Az őszinteségünk nyelve a testünk. Sem a testünket, sem a lelkünket, se a nyavalyáinkat nem adhatjuk oda másnak, hogy tessék, szereld meg. Nekem, önmagamnak kell megtanulni azt a nyelvet, amit használok. Én önmagamért felelek. A módszer nem egy gyorstalpalón elsajátítható terápia, hanem egy életmegváltoztató belső találkozás, ugyanis mindenki gyógyító kommunikációt kezdhet a saját belső világával. A testünk folyton-folyvást jelez. Ha kell fájdalommal, funkciós zavarokkal vagy egyéb kellemetlen tünettel. A „pszomato” előtag arra utal, hogy a testi tünetekre, a testben megjelenő érzésekre, problémákra is koncentrálunk, A „dráma” pedig a belső világ kivetítését takarja. Játékosan, dramatikusan megélhetem az engem zavaró belső történéseket, amik hátráltatnak. Szinte azonnali eredménnyel átalakíthatjuk, átrendezhetjük a viszonyunkat egy adott élethelyzettel. Felelősséget kell vállalnom önmagamért. A tüneteimet nem az orvosom, vagy a terapeutám vagy a pszichológusom idézték elő. Viszszautasítva, izolálva, megtagadva, racionalizálva, még senki sem gyógyult meg. Gyógyulni az képes, aki fel tudja venni a kapcsolatot azzal a részével, ami lemaradt, ki- vagy letagadódott, elutasítódott. Én, értőn vezetem a játékot, háttérben maradó terapeutaként empátiát együttérzést, elfogadást, szeretetet, jóindulatot adok, de önmagával szemben mindezeket a tulajdonságokat, az önszeretet körén belül, önmagának csak az adott illető képes odaadni azért, hogy gyógyítsa önmagát. Az önszeretet csúcsérték. Egy nagyon aktív folyamat részei vagyunk a terápia során, sok mozgással és beszéddel, érzelmi kifejezésekkel önkéntesen élünk meg örömöt, hogy mindez harmonikus átrendeződést indítson el bennünk. A belső világunk sokszor a megélhető életöröm felé rendeződik át a játékok által. A játékos terápia sokszor hívja fel a figyelmet valamire, amit aztán az életben meg kell tennünk, meg kell lépnünk saját gyógyulásunk érdekében. Kreatív, élményszerű, mélyreható módon, saját magunkkal érzelemgazdag kapcsolatot kialakítva kapunk arra lehetőséget, hogy saját testünket képesek legyünk nemcsak érzékelni, hanem gyógyítani is.

vissza az elejére

Az éremrestaurálás titkai, fortélyai

Szakmai bemutató a múzeumban

A restaurátor különleges, sokak számára érdekes munkája került a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében október végén tartott múzeumi rendezvény középpontjába.

A programsorozat keretében egy régész-numizmata és egy restaurátor szemszögéből is bemutatták az év elején napvilágra került „rejtélyes gyűjteményt”, egy keszthelyi zsidó család elrejtett ékszer- és éremkollekcióját. Jordán György, a Balatoni Múzeum restaurátora bemutatóján az érdeklődők megismerkedhettek a „Rejtélyes gyűjtemény – Egy keszthelyi zsidó család megmentett öröksége” című kiállításon közszemlére tett, ez év februárjában előkerült többezer darabot számláló éremlelet restaurálásának folyamatával. A szakember a különös hivatás számos titkáról fellebbentette a fátylat. Vetített képes prezentációja során nem csak az érmek, de a régészeti feltárások során előkerülő különböző korú és típusú fémek restaurálási módszerei is részletesen bemutatást nyertek. Jordán György, a Pollák-gyűjteményre fókuszálva, megemlítette a műtárgyvédelmi munkafolyamat jelentősebb állomásait, majd betekintést engedett a fémek konzerválásának; mechanikai és vegyi tisztításának világába. Jelezte: a korróziót nem távolítják el, ha azzal a tárgyon eltűnne a díszítés, vagy az információ. Ha nincs, vagy kicsi a fémmag, és ha egybefüggő nemes patina alakult ki, akkor is megmarad a rozsda. Az arany kevésbé, a cink és a vas annál inkább hajlamos a korrózióra. Az ezüstpénzekkel pedig szinte minden esetben csodát lehet tenni.

vissza az elejére

Vendéglátós diákok sikere

Kiválóan szerepeltek a keszthelyi pincér- és szakácstanulók a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karán megrendezett első magyar egyetemi gasztronómiai kupán.

A megmérettetésen a szakácsversenyzőknek előre ismertetett nyersanyagokból és két kötelező alapanyagból háromfogásos ételsort kellett készíteniük meghatározott idő alatt. A pincérek egyebek közt díszasztalterítésben, osztrigabontásban, kávé- és koktélkészítésben, szervírozásban versengtek. Mindemellett szóban, idegen nyelven is számot kellett adniuk a tudásukról.
A Keszthelyi VSZK színeiben Hosszú Kevin pincér szakmában 3. helyezést ért el és különdíjban is részesült, felkészítője Kiss György szakoktató volt. Nagy-Fáró Klaudia szakácstanuló 5. lett, a legszebb konyhai munkáért különdíjat kapott. Felkészítője Szabó Melinda és Gombkötő János szakoktató volt. A diákok felkészültségében szerepe van annak is, hogy az intézmény rendszeresen ad helyet olyan programoknak, melyek nagy kitekintést adnak a szakmai trendekre. A napokban a Magyar Gasztronómia Szövetség társszervezetekkel rendezett fórumot, melynek témakörei új technológiákat, jó gyakorlatokat öleltek fel, az előadók nemzetközi gasztronómiai versenyeken szerzett tapasztalatokat osztottak meg. Szó volt egyebek közt hagyományos és új típusú terítésekről, az alapanyag-minőségekről, az ételek íz és látvány összhangjáról, s arról is, hogy miként változtathatja meg a minőség a kávézási szokásokat.

vissza az elejére

Jelenet a filmből.

Ifjú zalai alkotó munkája

Filmbemutató Hévízen

Hévízen a hévízi Fontana Filmszínházban mutatták be a minap a nagykanizsai Lendvai Kristóf 17 éves diák által készített két kisjátékfilmet, közönségtalálkozóval egybekötött vetítéssel.

A gimnazista fiatalember a Majdnem eltoltam című munkájával debütált, majd idén nyár végén fejeződött be a Félúton forgatása több zalai településen. Mindkettőben a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművészei vállaltak szerepeket, a főszerepet Herold Levente gimnáziumi tanuló játssza. Az első, 26 perces film cselekményének középpontjában egy kamasz áll, aki egyedül él a tanár édesapjával. Az apánál rákbetegséget diagnosztizálnak, de nem tudja, miként közölje ezt a fiával, akivel ráadásul nem a legjobb a viszonya. A fiú osztályába érkező új lány, illetve egy kórházban végződő rosszullét kell ahhoz, hogy rendeződjön apa és fia kapcsolata. Az alkotás jeles versenysikereket ért el. Harmadik díjat nyert a komlói III. Hét Domb Filmfesztivál diákfilmes kategóriájában, s túlnyomó többségében külföldi alkotással együtt bekerült Szolnokon az 50. Alexandre Trauner ART/Film Festival válogatásába. Különdíjat nyert a 25. Országos Diákfilmszemlén és a 63. Országos Függetlenfilm Fesztiválon. Kategóriájában egyedüli magyarként bejutott az egyesült államokbeli West Chester International Film Festival 18 év alatti filmkészítők számára meghirdetett szekciójába, továbbá beválogatták a londoni Lift-Off Film Festival First-Time Filmmaker versenyébe is. Az újabb, Félúton című 38 perces film komoly társadalmi problémával, a válással és az azt elszenvedő gyerekekkel foglalkozik, de szól a felnőtté válásról, az útkeresésről, a magunkra utaltságról, az önállóságról. A főszereplő ugyancsak egy középiskolás fiú, akinek a szülei hangos veszekedések közepette válni készülnek, ezért megszökik otthonról. Útközben különféle emberekkel találkozik, mire a végén rádöbben, hogy neki mégis haza kell mennie. A nemrég tartott díszbemutató hírére már számos általános és középiskola kért vetítést, hogy rendhagyó irodalomórák keretében tekintsék meg és beszélgessen róla a diákok. Megmérettetési céllal több nemzetközi filmfesztiválra eljutott a nevezése. A hévízi vetítés utáni beszélgetésen részt vett a szereplők közül Czegő Teréz és.Besenczi Árpád színművész.

vissza az elejére