Kövér László a kormány teljesítményéről
Internetes szolgáltatás az Agrárkamaránál
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a nagykanizsai II. világháborús emlékmű avatását követően sajtótájékoztatón beszélt az aktuális politikai-katonapolitikai kérdésekről. Hazánk uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: szuverenitásunknak csak egy kis hányadát kell feladnunk, ám cserébe jóval nagyobb mozgásszabadságot, politikai-gazdasági és katonapolitikai stabilitást kapunk. Az Európai Unió közös biztonságpolitikájának formálóivá váltunk immár mi is. A politikus kijelentette, hazánk számára a terrorizmuson túl a legnagyobb veszélyt a határaink mentén kialakuló fegyveres konfliktusok jelentik, ezért a magyar katonáknak teljesen természetesen szerepet kell vállalniuk az SFOR-kontingensben, amely hamarosan már nem a NATO, hanem az Európai Unió fennhatósága alatt lát el békefenntartó feladatokat.
Kövér László a kormány teljesítményéről
A múlt hónap utolsó napjaiban Nagykanizsán járt Kövér László, a Fidesz-MPSZ országos választmányának és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke, aki a Honvéd Kaszinó Tükörtermében nagy érdeklődéstől kísért előadást tartott. Ezt megelőzően sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire, és elsőként a kormány munkáját értékelte. „– Épp ma hallhattuk Lendvai Ildikó sajtótájékoztatóján, hogy tökéletes és hibátlan kormány nincs. Ez így is van, de nem az a gond ezzel a kormánnyal hogy nem hibátlan, hanem az, hogy gyári hibás” – summázta véleményét a politikus. Úgy látja: a Medgyessy-kormány kezdettől fogva igazolta azoknak a várakozásait, akik a Horn-kormány történetéből tanulva nem sok jót vártak. Leszögezte: ma ott sem tart az ország ahol két évvel ezelőtt tartott, amikor az MSZP–SZDSZ koalíció átvette a kormányzást a polgári kormánytól. Beszélt az 53. heti nyugdíj kifizetéséről is, és szerinte a kormánypárti politikusok tulajdonképpen nem tesznek mást, mint az inflációval a nyugdíjasok zsebéből kivett pénz egy részét visszaadják. Kövér László szerint a gazdasági növekedés tekintetében 1996 óta nem volt ilyen rossz a helyzet, miközben a többi, az unióhoz most csatlakozó ország sokkal jobb mutatókkal rendelkezik.
Magyarország tizenhat helyet esett vissza a korrupciót megítélő nemzetközi
listán, ezért pártunk egy törvénymódosító javaslattal próbál megoldást találni a
problémára, hangoztatta dr. Gémesi György, az MDF országgyűlési képviselője
Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján.
A képviselő az MDF által kidolgozott korrupcióval kapcsolatos törvénymódosító
javaslatról elmondta: a módosító csomag négy részből áll, amelynek egyik eleme
az érdekek érvényesítéséről szól, a másik a pártfinanszírozással kapcsolatos
törvény módosítását célozza meg, harmadik része pedig az Állami Számvevőszék
ellenőrzési szerepének erősítését szolgálná. Az MDF szerint ez utóbbi alapján az
ÁSZ jogosult lenne a pártok működésének és gazdálkodásának áttekintésére, s
bizonyos szankciók bevezetésére. A javaslat legfontosabb, negyedik pontja pedig
egy kormánytól független, korrupcióellenes testület felállítását szorgalmazza.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom országos vezetőségének képviseletében a Juventus étteremben mutatkozott be a sajtó helyi képviselői előtt Kovács Dániel elnök, Molnár Tamás alelnök és Balogh András választmányi alelnök. A zalai szervezetük létrehozásának előkészületi szándékával meghirdetett politikai fórum előtt a párt elnöke a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtéséért és a honi rendszerváltozás befejezéséért síkra szálló mozgalom célkitűzéseit ecsetelte. Kovács Dávid kiemelte, Magyarország iraki szerepvállalása is jól példázza, hogy hazánk manapság nem egy élhető, független ország, ahol nemzeti öntudatukra büszke polgárok élnek. Nálunk a rablóprivatizáció kísértete még mindig riogat. A magyar társadalom felkészületlen állapotban nem vihető az Európai Unióba. A Jobbik tagság zömét e pillanatban a fiatalok teszik ki, de a párt nem generációs szervezet. Kovács Dávid úgy vélekedett, hogy Keszthelyen hamarosan; Zalaegerszegen és Nagykanizsán pedig egy-két hónapon belül megalakulhatnak az értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti-keresztény párt helyi tagozatai.
SOKOLDALÚ SEGÍTSÉG A KAMARAI TANÁCSADÓKTÓL
Internetes szolgáltatás az Agrárkamaránál
Az uniós csatlakozással több információra, segítségre van szükségük a gazdálkodóknak, ezért az agrárkamarák szerepvállalása megváltozott. Erről kérdeztük Torma Gyulát, a Zala Megyei Agrárkamara titkárát.
–
Az elmúlt évtől nyolc, jól felkészült kamarai tanácsadó segíti a termelőket a
térség kirendeltségein: Zalaszentgróton, Zalaapátiban, Nagykanizsán, Letenyén,
Zalabaksán és a központban Zalaegerszegen. Nagy területet fognak át, egyenként
30-40 település gazdálkodói tartoznak hozzájuk – magyarázta. – Sokszínű
feladatot végeznek, előbb a térkép és a gazdablokk magyarázatában működtek
közre, jelenleg pedig az előrehozott termelői támogatásokhoz való hozzájutásban
segítenek a gazdálkodóknak. Szervezetten folyik a munka a falugazdászokkal, a
településeket elosztották egymás közt, így elkerülik a keresztbenyúlást, ami
lassíthatná a munkát. A hétvégen, vagyis április utolsó napján járt le a
bejelentkezés határideje, így a munka sürgős volt. Ezt követően hamarosan az
uniós támogatások igénylése következik. Valójában május 20. volt eredetileg a
határideje, de az uniós megállapodás hiánya miatt a támogatási rendelet nem
jelenhetett meg. A kormány uniós közleményben adja közre a várható
lehetőségeket, aminek a gazdálkodókkal való megismertetése nagyon fontos feladat
lesz. Csoportos tájékoztatókra kerül sor, hivatalosan azonban csak majd a
rendelet hatályba lépésétől lehet az igénylőlapokkal foglalkozni.
– Ebben milyen segítségre számíthatnak a termelők?
– Nagy feladat lesz az uniós támogatást igénylő lapok kitöltésében való
segítségnyújtás. Mert meg kell tanulni és gyakorolni, hogy ne csak pontosak
legyenek az adatok, hanem az is nagyon fontos, hogyan írják be, a számok, betűk
ne legyenek félreérthetők. Az eddigiekben ugyanis az a tapasztalat, hogy sok a
hiba a gazda adminisztrációban, harminc százaléknál nem egyértelműen írták le a
számokat, a betűket és sok munka a hibák kijavítása. Ebben is részt vettek a
kamarai tanácsadók.
– A bővült feladatok technikai fejlesztéssel is járnak?
– A vidéki irodáink alkalmasak a feladatok ellátására, mert
internet-használat feltételei is kialakultak. A Magyar Agrárkamara 200
számítógéppel benevezett az e-Magyarország programba és a helyi gazdák számára
heti 16 órában biztosítják a világhálós informálódást irodáinkban és a
központban. Táblák hívják fel a figyelmet a programhoz tartozó településeken az
új lehetőségre. A gépek már itt vannak és májustól vehető igénybe a közhálón
működő informatikai rendszer, amely a központi és a megyei adatbázissal össze
van kötve. Azzal számolunk, hogy mi visszük majd föl a számítógépre az uniós
pályázatokkal kapcsolatos elsődleges adatlapokat és adjuk át a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatalnak. Az a célunk, hogy a pályázatos lehetőségeket minél
jobban kihasználják a zalai termelők, minél nagyobb összegekhez jussanak. A
kamarának 15-20 olyan pályázatírója van, akik referenciával rendelkeznek, egyes
tanácsadóink önkormányzati pályázatok elkészítését is eredményesen vállalják. A
tanácsadó csoportunkat jeles szakember, dr. Tolvaj Győző koordinálja.
– Az Agrárkamara milyen feladatokat helyezett előtérbe?
– Nagyon fontos a gazdák önkéntes szerveződésének segítése, hogy
megalakuljanak a különböző szervezetek, (TÉSZ, BÉSZ, szövetkezet), amelyeket
előbb-utóbb az uniós csatlakozás kikényszerít. A nagy áruházláncokba csak nagy
tételben, összefogva tudnak árut szállítani és a jelenleg működő szervezetek még
kicsik. A kamara életében fordulópont következik az idén, a tisztségviselők
mandátuma lejár és a nyáron hozzáfogunk az őszi tisztújítás előkészítéséhez.
Munkáink része az is, hogy a különféle pályázatokra figyeljünk, gondolok a
Phare-CBC-re, amit most a szlovén, a Muravidéki Kamarával párhuzamosan kívánunk
megpályázni. Munkánkra jellemző, hogy összehangoljuk az FVM megyei hivatalával,
ahonnan a feladatok zöme átkerül az MVH-hoz, s nagyon bízunk benne, hogy vele is
hasonlóan gördülékeny lesz az együttműködés – mondta végezetül a megyei
Agrárkamara titkára.
Minőségirányítási rendszer az ÁNTSZ-nél
Hosszú, fáradságos, de sikeres folyamat végéhez érkezett az ÁNTSZ Zala Megyei
Intézete. Az országban elsőként vehettek át ISO 9001-es és ISO 14000-es
minőségirányítási rendszer bevezetéséről szóló tanúsítványokat, amelyek
vonatkoznak mind a népegészségügyi és egészségügyi feladatok ellátására, mind
laboratóriumi tevékenységek végzésére. A tanúsítványok ünnepélyes átvételére
meghívót kapott dr. Hóbor Erzsébet helyettes államtitkár, a megyei közigazgatási
hivatal vezetője, valamint dr. Bujdosó László országos tiszti főorvos. Dr.
Kvarda Attila megyei tiszti főorvos ünnepi beszédében kifejtette: a
minőségirányítási rendszer bevezetése több szempontból is fordulópont az intézet
életében. Egyrészt azért nagy jelentőségű a fejlesztés, mert csak akkreditált
intézet, laboratórium adhat ki hatóságilag elfogadott eredményeket, ugyanakkor
az Európai Unióban is könnyebben tudja venni az akadályokat az az intézmény,
amely megalapozott minőségirányítási rendszerrel rendelkezik.
A Zöld Tagozat parkokkal emlékezne
Április 22-én, a Föld Napján tartott sajtótájékoztatót egy, a remények
szerint országos méretű, de zalai kezdeményezésű akcióról Törőcsik Pál, a
Fidesz–MPSZ Zöld Tagozatának megyei elnöke, a megyei közgyűlés tagja
Nagykanizsán. Társaival, Dr. Andor József erdőmérnökkel, Nagykanizsa
díszpolgárával, és Vargovics József erdőmérnökkel, a tagozat elnökségi tagjával
bejelentette: a Fidesz–MPSZ Zöld Tagozata zalai szervezete az 1956-os
szabadságharc és forradalom ötvenedik jubileumának méltó megünneplésére
javasolja, hogy minden településen, az összes hősi emlékmű köré ültessenek
fákat, hogy azok mindig emlékeztessék az embereket azokra, akik vérüket áldozták
a hazáért. Dr. Andor József elképzelése szerint minden emlékmű mellé három-három
darab fát ültetnének egymással párhuzamos két sorba, úgy, hogy a középen álló
emlékművel egy „H” betűt alkossanak. Törőcsik Pál szerint ez jelképezheti az
elhunyt hősöket, és Hungáriát is.
Internet a sátorban
Egy héten keresztül, április huszonharmadikától május másodikáig a megyében
két helyszínen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán ingyenes internetezési
lehetőséggel, érdekfeszítő programokkal várta az érdeklődőket, fiatalokat és a
kicsit idősebbeket is az Informatikai és Hírközlési Minisztérium sátra. Mint azt
Halász Gyulától, az IHM Regionális Irodájának munkatársától megtudtuk: óriási
érdeklődés kísérte a világhálót népszerűsítő akciót.
Elindult a Régió Rádió
Május elsejétől új műsorstruktúrával jelentkezett a Magyar Rádió Kossuth Rádió Főszerkesztősége. Mint azt Avanesian Alex regionális főszerkesztő-helyettes, és Molnár László, a Nagykanizsai Regionális Stúdió vezetője elmondta: ettől az időponttól a győri, a szombathelyi, és a nagykanizsai stúdiók az eddigieknél több közös műsort készítenek, erősítve a regionális hírszolgáltatást. Pontosan ezért a három stúdió naponta jelentkező közös programot indított Nyugat-dunántúli Régió Rádió címmel. Az új, közös gyártású műsorok a régióról és a régiónak szólnak, olyannyira, hogy nemcsak a három megye információit gyűjtik össze és továbbítják a hallgatók felé, hanem a politikai és földrajzi határokon túlra is tekintenek. Új, a régió értékeit bemutató műsor is indul Borostyánkő út – barangolás a Nyugat-Dunántúlon címmel, amely havonta egy alkalommal a határon túli területekről jelentkezik.