Emlékpark az első téglaégetők tiszteletére

Szüreti felvonulás és falunap Gellénházán

KÖZÖSSÉGI HÁZAT ÉPÍTENÉNEK TÓFEJEN

Emlékpark az első téglaégetők tiszteletére

Az első téglaégető, amelyből később az európai hírű tégla- és burkolólapgyártás kialakult, 80 évvel ezelőtt jött létre Tófejen. Az alapítók, Czuppon György és felesége, Mária Mihailovna Bozsanova, valamint társuk, Buza Vendel előtt tisztelegtek emlékkő- és emlékpark-avatással szeptember 24-én Tófejen.

Az ünnepségen – amelyen részt vett Mária Bozsanova dédunokája, Németh Ákos, továbbá Buza Vendel fia és unokája, id. Buza Sándor és ifj. Buza Sándor – dr. Szinku Mihály állatorvos, a Magyar Honismereti Szövetség elnökségi tagja emlékezett az alapítókra, a gyár létrejöttének körülményeire. Mint mondta, a helyi Czuppon Györgyöt és a söjtöri Buza Vendelt az állatvásárok hozták üzleti és baráti kapcsolatba. A gyár alapításában jelentős szerepet vállalt Maria Bozsanova is, akivel Czuppon György orosz hadifogsága idején ismerkedett meg, és együtt tértek haza Tófejre. A „szívós orosz nő” ötletével és pénzével támogatta férjét és társát ebben a vállalkozásban. A Magyarországra mentett pénzből a három üzlettárs először egy hentesüzletet létesített, amit később felszámolt. Ezt követően egy eredeti dokumentum szerint Czuppon György 1922 májusában 270 ezer koronáért vásárolta meg Lancsák Iréntől a Kanczi kertet, amely területen később társával, Buza Vendellel együtt létrehozták a téglaégetőt. Egy 1924. február 13-án keltezett, Nován kiállított iparigazolvány Czuppon Györgyöt az 1922-es második számú törvénycikkben megállapított feltételek szerint a téglaégetési ipar gyakorlására alkalmasnak találta – vagyis megkezdődhetett a téglaégetés Tófejen.
Dr. Szinku Mihály végezetül hangsúlyozta: – ma arra a Maria Bozsanovára emlékezünk, akinek megtakarított pénze, férjének ügyessége hozzájárult az itt fellelhető vörösagyagra épülő tófeji téglaégető megalakulásához.
Az alapítók nem sokáig űzték az ipart, 1926-ban eladták a gyárat az akkor már Tófejen élő, olasz származású Celotti Melchiorrenek, aki korszerű technológiát honosított meg, amit ezen a vidéken még nem használtak. Celotti a körkemence alkalmazásával 1929-ben folyamatos termelést tudott elindítani; a gyárban készült, C. M. monogrammal ellátott téglák ma is alkotóelemei a házaknak.
Az ünnepségen elhangzott, az üzem Téglagyári Egyesülés néven 1951-ben került állami kézbe. 1953-ban a vállalat tulajdonába került a gutorföldi mészégető, majd a mozaiklap-üzem Zalakomárban és a mészkőbánya Sümegen. A hatvanas évek közepén felépült az első porta épülete, melyet a burkolóüzem létrehozása követett, és 1965-ben kezdődött meg a Zalakerámia burkolólapok története.

– Ma azokra emlékezünk, akik beírták nevüket a történelembe, hiszen maradandót alkotva létrehozták a tófeji téglaégetőt. S ez az alapítás, ez a gyáregység olyan esélyt és olyan munkalehetőséget nyújtott az itt élőknek, amely által ma is sokan megtalálják számításukat és szívesen élnek ezen a helyen – hangsúlyozta avatóbeszédében Hanzel István, a Zalakerámia Rt. vezérigazgatója, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a részvénytársaság szintén történelmet írt a tófeji gyáregységgel, és ezt az alapítóknak köszönheti.
Az avatóbeszédet követően Tüske József esperes és Bognár István plébános szentelte fel az emlékkövet és a parkot, majd elhelyezték az emlékezés virágait a leszármazottak, Németh Ákos, id. Buza Sándor és ifj. Buza Sándor, a tófeji önkormányzat nevében Horváth Zoltán polgármester és Kurucz István alpolgármester, az emlékbizottság részéről pedig Révész István koszorúzott.
– Két évvel ezelőtt Celotti Melchiorre tiszteletére állítottunk emlékkövet, és most fontosnak éreztük, hogy méltó módon megemlékezzünk a gyár tulajdonképpeni alapítóiról. Ezért idén január 28-án létrehoztuk a Mária Bozsanova emlékbizottságot, amely elhatározta, hogy emlékkövet és emlékparkot létesít – mondta Révész István. A Zalakerámia Rt. tófeji üzemének munkatársa – aki kezdeményezője volt a Celotti-emlékkő felállításának is – alapos kutatómunkát végezve derítette fel az első téglaégető alapításának körülményeit.
– A Celotti-megemlékezésre készülve, az eredeti dokumentumokat felkutatva derült fény a téglaégető első alapítóira. Akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy a történetet a valóságnak megfelelően rendbe kell tenni. S hogy minden a helyére került, abban nagy szerepe volt Révész Istvánnak, aki az érdemi munkát végezte annak érdekében, hogy megvalósulhasson ez az emlékpark a tófeji gyáregység előtt. A park létesítésének költségeit a Zalakerámia Rt. finanszírozta, az emlékkövet a söjtöri Bankó István kőfaragó készítette, a parkosítás a novai Szalay-faiskola munkája – tájékoztatott Horváth Zoltán polgármester, aki az önkormányzat terveiről is beszélt. – Egy közösségi ház megépítése lenne az elsőrendű célunk, ha tudnánk hozzá pénzt szerezni. Megvalósításához az önrész rendelkezésre áll, azonban olyan lassú a pályázatok elbírálása, hogy abban is gondolkodunk, hogy kölcsönt vennénk fel a beruházáshoz.

– Tófejen teljes az infrastruktúra, csak a közösségi ház hiányzik. Ez rendkívül fontos lenne, ugyanis a körjegyzőség épülete is nagyon elavult már, ezen felül nincs egy olyan hely a faluban, ahol rendezvényeket tarthatnánk – tette hozzá Kurucz István alpolgármester.
Horváth Zoltán elmondta, a tervezett közösségi házban minden egy épületbe kerülne, a földszinten kapna a helyet a faluház, az emeleten pedig a körjegyzőség és a polgármesteri hivatal. A mintegy 220–250 millió forintos beruházáshoz elkészítették már a terveket, és benyújtották a pályázatot címzett támogatásra. Mivel a pályázat befogadása és elbírálása többlépcsős folyamat, a képviselő-testület azt is tervezi, hogy két ütemben valósítaná meg a fejlesztést. Első lépésként megépítenék a faluházrészt a tetőtérrel, melynek beépítése a második ütem feladata lenne. Az is elképzelésük, hogy hosszú lejáratú hitel segítségével megkezdik az építkezést, és olyan pályázati lehetőséget keresnek, mely megkezdett beruházást támogat. A polgármester arról is beszélt, hogy két tervük, egy bérlakás és egy szabadidőközpont létesítése – melyekhez engedélyes tervekkel rendelkeznek – azért nem valósulhatott meg, mert közben megváltoztak a pályázati feltételek. Jelenleg, mivel a körzeti háziorvos nyugdíjba ment, helyettes orvos rendel heti két alkalommal. Ez sem az orvosnak, sem a betegeknek nem jó, mert hosszú a várakozási idő. Az a baj, hogy nincs orvos, illetve nem volt megfelelő jelentkező az eddigi pályázatokra, az önálló körzet kialakítását viszont szinte lehetetlenné teszik a jogszabályok. A községben pedig van orvoslakás és gyógyszertár is működik.
Kurucz István elmondta még, a legrosszabb állapotú utak felújítását hamarosan megkezdik, a 9,5 millió forintos beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanácstól kaptak támogatást.

vissza az elejére

KÖZEL EZREN VETTEK RÉSZT

Szüreti felvonulás és falunap
Gellénházán

Szüreti felvonulással egybekötött falunapot szerveztek az elmúlt hétvégén Gellénházán, ahol színes programok várták az érdeklődőket. Egyebek mellett rendeztek például sportvetélkedőket, terepjáró-bemutatót, focitornát, de a bátrabbak főzőversenyben is kipróbálhatták magukat.

A tavalyi évben a községben külön szervezték meg a falunapot és a szüreti felvonulást, ám a település vezetői úgy határoztak, hogy idén összevonják a két programot és egy nagyszabású rendezvénnyel kedveskednek a helybelieknek, valamint a környéken élőknek. A helyi képviselő-testület – élükön a főszervező Kiss Csaba alpolgármesterrel – egész napos ünnepséget állított össze. A szervezők minden korosztály számára kínáltak programot, így mindenki megtalálhatta a kedvére valót. A délelőtt folyamán teke és lövészet szerepelt a gazdag repertoárban, s ezzel párhuzamosan a gellénházi utcák lakóiból verbuvált húsz csapat mérte össze főzőtudását.

Ottjártunkkor már javában fortyogtak a finomabbnál finomabb étkek a kondérokban. A résztvevők beleadtak apait-anyait, hiszen mindenki próbálta tudása legjavát adni, hogy „remekművével” a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állhasson. Az olajmunkás úti csapat sem bízott semmit a véletlenre, négyféle húsból készítettek étvágygerjesztő gulyáslevest.
– Összesen 35 adag levest főztünk, a recept azonban titkos, így a riválisok nem tudhatják meg, hogyan sikerült ilyen ízletesre az étel – avatott be a részletekbe Halász Edéné, a csapat egyik tagja. – Az előkészületeket már tegnap megkezdtük, hiszen a házi készítésű, rozsos, tökmagos kenyeret, pogácsát és a 16 szál kalácsot már pénteken megsütöttük. A hangulat kiváló, összesen tízen főztünk, akik közül majdnem mindenki részt vett a tavalyi főzőversenyen is. Egy bográccsal arrébb a helyi nőklub főztje „hívogatta” a kóstolókat. Vizlendvai Lászlóné, a klub vezetője elmondta: a két éve megalakult gellénházi nőklub – amelynek jelenleg 56 tagja van – minden ilyen jellegű rendezvényen képviselteti magát. A hölgyek kéthetente gyűlnek össze, ezeken a találkozókon nőket érintő témákban hallgatnak meg előadásokat meghívott előadók tolmácsolásában.

– Tavaly szerveztek először falunapot Gellénházán, s az akkori főzőversenyen a nőklub is „ringbe szállt”. Ezúttal gulyáslevest főztünk és kolozsvári szalonnát, valamint csirkecombot sütöttünk, reméljük mindez elnyeri majd a zsűri tetszését. A délután folyamán a klubunk kamarakórusa is színpadra lép, amikor falunap hangulatához igazodva adunk elő énekeket – magyarázta barátságosan főzés közben az elnök.
A technikai sportok szerelmesei sem maradtak program nélkül ezen a napon, hiszen őket a helyi művelődési ház melletti dimbes-dombos területen megszervezett terepjáró-bemutató és vetélkedő várta. A sportversenyekkel azokra az egykori kiváló gellénházi sportemberekre emlékeztek, akik egykoron az egyes sportágakban alkottak kimagaslót. A tekeversennyel Doszpot Sándor, a lövészettel Erdődi József, míg a focitornával Horváth Vilmos emléke előtt adóztak.
A délutáni szüreti felvonulás után a Gellénházi Vajda József Népdalkör, a helyi általános iskola diákjai, valamint a nőklub kamarakórusa és az Apostol együttes szórakoztatta a megjelenteket. A napot hajnalig tartó utcabál zárta.
Gellén Endre polgármestertől megtudtuk: a falunap a gellénházi lakók széles körét megmozgatja és a napi munka mellett mindenkinek jól esik egy baráti beszélgetés és pár óra gondtalan szórakozás. Egy-egy ilyen alkalommal közel ezer fő vesz részt a programokon, amely remek alap ahhoz, hogy ez a rendezvény hagyománnyá forrja ki magát az évek során. A település vezetői pedig bíznak abban, hogy aki bekapcsolódott ebbe az ünnepi sorozatba, az pozitívan gondol vissza ezekre a kellemes, vidám órákra.

vissza az elejére