Megállapodtak: Zalacsányban kirendeltség működik
Gartner kamionjai Európa útjain
nagyvállalkozó vásárolta meg a batthyány kastélyszállót
Megállapodtak: Zalacsányban kirendeltség működik
Közös önkormányzati hivatal működtetéséről szóló megállapodást írtak alá február 6-án Zalacsányban. Az öt község: Sármellék, Zalavár, Szentgyörgyvár, Ligetfalva és Zalacsány. A közös önkormányzati hivatal központja Sármellék, Zalaváron és Zalacsányban pedig kirendeltség működik. A település életében előremutató változás az is, hogy a közelmúltban egy nagyvállalkozó megvásárolta a Batthyány Kastélyszállót.
– Az önkormányzati törvény előírta, hogy csak a kétezer lélekszám feletti
települések létesíthetnek közös önkormányzati hivatalt. Az elvárás
teljesítéséhez nekünk is lépni kellett, miután településünk lakossága 1036 fő,
Ligetfalva pedig 55 fő – avat a részletekbe Nagy Lászlóné, Zalacsány
polgármestere. Az előzményhez az is hozzátartozik, hogy a zalaszentgróti helyett
a keszthelyi járáshoz csatoltak bennünket 2013. január elsejétől. Ezt a
kérésünket a jobb közúti és tömegközlekedés feltételeivel indokoltuk. Ebből
adódott az is, hogy Keszthely irányába keressük az együttműködést. Több
tárgyalást folytattunk le, míg a számunkra legkedvezőbb ajánlatot kaptuk a
Sármellék, Zalavár és Szent-györgyvár alkotta közös önkormányzati hivataltól.
Január 19-én döntött képviselő-testületünk a csatlakozásról, az öt település
január 30-án fogadta el a megállapodást a közös költségvetéssel együtt, amit itt
Zalacsányban írtunk alá ünnepélyesen február 6-án. Előnye a megállapodásnak,
hogy Zala-csányban kirendeltség működhet, így továbbra is biztosított helyben az
ügyintézés a lakosság számára. A járási hivatal ügysegéde heti két alkalommal
(kedden délelőtt és csütörtökön délután) fogadja az ügyfeleket.
– Január elseje az oktatási-nevelési intézmények terén is változást hozott.
– Igen. Iskolánkat átvette a tankerület, kétcsoportos óvodánk pedig továbbra
is önkormányzatunk fenntartásában maradt. Nagyon örülünk annak, hogy az
önkormányzati adósságrendezés kapcsán rendeződött, stabilizálódott pénzügyi
helyzetünk. Nagyon elavult épületben működött korábban a polgármesteri hivatal,
ezért építettünk újat. A 135 millió forintos hitel visszafizetését vállalta át
most az állam.
– Jó hír az is, hogy a Batthyány-kastély új gazdára talált.
– Széles Gábor, az egyik legnevesebb magyar vállalkozó vette meg a
Batthyány-kastélyt, ami továbbra is szállodaként működik. Az eddig üresen álló
kiskastélyban pedig most zajlanak a felújítási munkálatok. Március 15-én nyitják
meg a nagyközönség előtt, ez az épület is szállodaként fog üzemelni.
– A nagyvállalkozónak vélhetően további tervei is vannak. Mit jelenthet
mindez Zalacsány számára?
– Elsősorban munkahelyeket, mert településünkön magas a munkanélküliség. A
tavaszi-nyári időszak valamelyest kedvezőbb, mivel a szomszédos fürdőhelyeken
(Hévízen, Keszthelyen) találnak az emberek szezonális munkát. Nagyon fontos
lenne az állandóság, ezért bízunk abban, hogy a kastélyban minél több helyi
lakos talál majd munkát, miután érdeklődnek is, kiket tudnának itt
foglalkoztatni. A kastélyszálloda biztos működése azért is kiemelkedő
jelentőségű számunkra, mert közvetve hozzájárul településünk fejlődéséhez;
hírnevével együtt egyre ismertebbé és jól csengővé válik Zalacsány neve is.
– Milyen fejlesztéseket tervez az önkormányzat?
– Ettől az évtől a feladatfinanszírozás határozza meg az önkormányzatok
gazdálkodását, a kötelező feladatokra meg is kapjuk a forrást. Minden mást, így
a fejlesztéseket is, azonban saját bevételből kell megoldani, de még nem tudjuk,
mindez hogyan alakul. Mindenesetre bízunk abban, hogy egy-két járdát és utat fel
tudunk újítani 2013-ban. A foglalkoztatási problémák miatt szeretnénk, hogy az
előző évhez hasonló támogatással idén is munkát tudjunk adni az embereknek a
közmunkaprogramban. 2012-ben 45 ember dolgozhatott majdnem egy éven át napi
nyolc órában. Háromhektáros erdőt telepítettek, közparkot alakítottak ki és
kitisztították a mezőgazdasági utak környezetét – értéket teremtve ezzel a
közösségnek is. Előreláthatólag márciusban indulhat az idei közmunkaprogram,
melyben 32 főt szeretnénk foglalkoztatni.
– Február a farsangolás ideje. Megtartották-e az ilyenkor szokásos ünnepeket?
– Iskolánkban régi hagyomány a farsang megünneplése, amit a gyermekek nagyon
élveznek, pláne a jelmezversenyt. Február elején tartottuk meg ezt a
rendezvényt, melyen a szülők is mindig részt vesznek. Másik hagyományos
programunk a kiszebáb-égetés, melyben szintén az iskolások működtek közre.
Köztudottan ez egy télűző szokás, melynek egyelőre nem volt foganatja a havazást
tekintve. De előbb-utóbb úgyis kitavaszodik. Március idusán megnyílik a
kiskastély, és bízunk abban is, hogy valóra válik a nagyvállalkozó többi terve
is. Ezért gondoljuk azt, hogy ez a tavasz új kezdetet hozhat településünknek.
innovációs díjjal ismerték el a nemzetközi közúti árufuvarozót
Gartner kamionjai Európa útjain
A zalaegerszegi központú Gartner Intertrans Hungária Kft. 1991-ben két saját és 34 bérelt kamionnal kezdte meg tevékenységét. A belföldi és nemzetközi árufuvarozással és szállítmányozással foglalkozó cég ma már 850 saját kamiont üzemeltet. A legutolsó üzleti évében 30 milliárd forint árbevételt elérő közúti szolgáltató foglalkoztatottjai létszámát is folyamatosan növelte; jelenleg 1600 főnek ad munkát. Több mint két évtizedes teljesítményét „Zalaegerszeg Innovációs Díja” kitüntetéssel ismerte el a zalai megyeszékhely önkormányzata a közelmúltban.
– Huszonkét éve vagyunk jelen Zalaegerszeg gazdasági életében, a Zala Volán
Árufuvarozási Igazgatóságból alakult társaságunk. Húsz éve tartozik Ausztria
egyik legjelentősebb fuvarozási vállalatához, a Gartner cégcsoporthoz – kezdte a
beszélgetést a cég bemutatásával Köves László ügyvezető igazgató. – Fő célként
határoztuk meg a folyamatos bővülést, melynek kezdetben komoly korlátja volt a
nemzetközi árufuvarozás koncessziós engedélyhez kötött limitje. A növekedés
érdekében cégeket vásároltunk, és a közúti árufuvarozás fejlesztése mellett
folyamatosan bővítettük a szállítmányozási tevékenységünket és a logisztikai
szolgáltatásainkat.
– Milyen elveket követtek fejlesztési stratégiájukban?
– Mindig akkor fejlesztettünk illetve tesszük ma is, mikor erre adottak a
feltételek; vagyis cégen belül bírunk azzal a gazdasági háttérrel és erővel,
mely szükséges ahhoz, hogy a változtatásokat, az új megoldásokat sikerre vigyük.
Fontos elvünk az is, hogy minden bővítésnél, új tevékenység indításánál
megnyerjük az érintett dolgozók minősített többségét. Az elmúlt években
véghezvitt fejlesztések stratégiánk eredményességét igazolják.
– Hogyan hatott az uniós csatlakozás a cég fejlődésére?
– A csatlakozást megelőzően fontos dátum cégünk életében a 2003-as év, mikor
raktározási szolgáltatásunk első üteme elindult Nagykanizsán. Az uniós
csatlakozás éve is jelentős dátum, mert megszűnt a koncessziós rendszer. Így a
2004 utáni fejlesztéseinket már csak a piaci lehetőségekhez és a
rendelkezésünkre álló erőforrásokhoz kellett igazítani, ami sokkal rugalmasabb
és szabadabb üzletpolitikát tett lehetővé. Lényeges növekedés 2008-ban
kezdődött. A tulajdonosi döntés alapján cégcsoporton belül Magyarországon
jelentős járműparkbővítés indult el. Volt olyan hét az elmúlt években, hogy
40–50 új járművet helyeztünk forgalomba. Jelenleg 850 nyerges szerelvényünk
járja Európa útjait, gépjárművezetőink száma 1200 fő, melyből közel 100 fő a női
gépjárművezető. Összlétszámunk a kanizsai raktárbázissal, az irodai és
műhelybeli munkatársakkal együtt 1600 fő. Ez az uniós csatlakozás előtt 300 fő
volt.
– A járműparkbővítés az árbevétel növekedésében is megmutatkozott.
– Az elmúlt üzleti év árbevétele meghaladta a 30 milliárd forintot, ezzel
jelenleg társaságunk a megye legnagyobb árbevételű vállalkozása. Az árbevétel, a
forgalmi paraméterek és a foglalkoztatottak létszáma alapján országos szinten is
a legnagyobbak közé tartozunk a közúti fuvarozásban és a teljes szektorban is,
mely a közúti, vasúti, hajó és a légi árufuvarozást foglalja magában.
– A milliós értékek szállítása nagyfokú szakmai tudást és felelősséget
követel meg a gépjárművezetőktől. Van-e elegendő jól képzett szakember?
– Mint szinte minden ágazatban, így a fuvarozásban is hiány van szakképzett
munkaerőből, így mi is hiányt szenvedünk a jól képzett és gyakorlattal is
rendelkező gépjárművezetőkből, még úgy is, hogy az ország számos területéről
érkeznek hozzánk a gépjárművezetők. A zalaegerszegi központunkban minden kedden
és szerdán tartunk felvételt. Elvárás a C és E kategóriás jogosítvány, a GKI
igazolvány (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány), külön előny, ha a jelentkező
rendelkezik ADR-bizonyítvánnyal, ami a veszélyes áruk szállítására jogosít fel.
Hazánkban szükséges a PÁV-(pályaalkalmassági)vizsga is, ami szigorúbb előírásnak
számít, miután számos európai országban ez nem követelmény. Mindemellett szükség
van vám- és rakománykezelési ismeretekre, szakmai nyelvtudásra és nem
utolsósorban (nemzetközi) fuvarozói gyakorlatra. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a
jelentkezők igen nagy többsége nem rendelkezik kellő szakmai gyakorlattal, sőt a
fiatal pályakezdőknek további oktatás szükséges a vezetési gyakorlat erősítése
érdekében.
Márpedig óriási szükség lenne jól képzett szakemberekre. Ez nemcsak hazánkban
gond, hanem Európa-szerte. Szakmai becslések szerint az utánpótlással és a
természetes változásokkal is számolva közel 20 ezer gépjárművezető hiányzik a
rendszerből.
– A képzett és gyakorlattal is rendelkező gépjárművezető hiánya a
szakképzésben keresendő?
– Állami képzés hiányában a szükséges képesítéseket szaktanfolyamokon
szerzik meg a gépjárművezetők önköltségen már évtizedek óta, miközben rengeteget
változott ez a munkakör a szakmai tudás, ismeretek és a felelősség tekintetében.
A nemzetközi kamionsofőr, mint tevékenység külön szakma lett, mely
iskolarendszerű képzést igényel. Január elsejétől életbe lépett változás
értelmében: a C és E kategóriás jogosítványt csak 21 éves kor felett lehet
megszerezni. Mindez felkínálja az érettségire épülő szakképzés bevezetésének
lehetőségét. Társaságunk gyakorlati képzőhelyként szívesen részt venne ebben.
– Említette, hogy várják a gépjárművezetők jelentkezését. Tudnak-e vezetési
gyakorlatot biztosítani azoknak, akik nem rendelkeznek ezzel?
– Elsősorban képzett és gyakorlattal rendelkező munkatársak jelentkezését
várjuk. De alkalmazunk segéd-gépjárművezetőket is 30–35 fős létszámban, akik
gyakorlatot szerezhetnek a betanító gépjárművezetők mellett. Ezt a lehetőséget
azért biztosítjuk, mert a felvételi jelentkezésen tapasztaljuk, hogy a fiatalok
szívesen végeznék ezt a munkát, de nem rendelkeznek elégséges szakmai
tapasztalattal.
– Milyen lehetőséget lát a vasi–zalai kiemelt járműipari központban?
– A járműipar húzóágazatnak számít ma Magyarországon és folyamatosan
növekszik. Ez egy jelentős tendencia, melyre alapozni lehet egy szakmai
szövetséget. Ahhoz, hogy ez az együttműködés sikeres legyen, végre kell hajtani
a kívánt infrastrukturális fejlesztéseket és bővíteni, újítani kell a
szakképzést. A magyar beszállítói arány növelése érdekében a térségben lévő
vállalatoknak is tenniük kell. A versenyképes termelési kultúra fejlesztésében
fontos elvárás az innovációs képesség. Társaságunknál az innovatív gondolkodást
és cselekvést nem csak a technológiai fejlesztéseinkben, hanem a vállalati
működésünk teljes területén alkalmazzuk. Úgy vélem, az innovációs díjjal a
fejlesztések mellett ezt a szemléletet ismerték el.