Aktuális

A Fidesz zalaegerszegi szervezetének három alelnöke – Gyutai Csaba, dr. Tóth László és Vinczéné Foga Zsuzsa – három témában tartott az elmúlt héten sajtótájékoztatót.

Dr. Tóth László a város költségvetésével kapcsolatban elmondta: egy olyan városfejlesztést indít el a büdzsé, amely hosszabb távon megalapozza a város további fejlődését. Szakmai hozzá nem értésre és politikai demagógiára vallanak azok az ellenzéki megnyilvánulások, melyek szerint ugyan magasak a működési költségek, de mégis ragaszkodnának a jelenlegi intézményi struktúrához és még több támogatást adnának néhány megyei intézménynek. Ugyanakkor a fejlesztés helyett továbbra is inkább értékpapírokban tartanák a város vagyonát. Tóth László hangsúlyozta: ha a fejlesztések korábban elindulnak, olcsóbban meg lehetett volna valósítani számos beruházást. Ezt követően utalt az SZDSZ közelmúltbeli sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Kifejtette: amennyiben a termálprogrammal kapcsolatban telekspekuláció történt, attól a Fidesz egerszegi csoportja elhatárolódik. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartja azt a módszert az egyik ellenzéki képviselő részéről, mellyel a független magyar ügyészség bűncselekmény alapos gyanújának hiányát megállapító álláspontját nem fogadja el, hanem azt sajátos módon értelmezi és kommunikálja.
Gyutai Csaba elmondta: a kulturális és idegenforgalmi bizottság ágazati kerete a tavalyihoz képest 10 százalékkal emelkedett és a millenniumi rendezvénysorozat lebonyolítására 20 millió forint áll rendelkezésre. A Zalaegerszeg Kulturális Örökségéért Közalapítvány támogatására 7 millió forint került elkülönítésre. Örvendetes az is, folytatta, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a felújításra szánt pénzeszközök között kulturális intézmények rekonstrukciójára is jut pénz. A Zsinagóga felújítása 36 millió, a Gönczi ÁMK kamaratermi padlóburkolat cseréje 2,3, míg az Alsóerdei Szabadidőközpont főépületének felújítására 3,5 milliót szán a költségvetés. Zalaegerszeg kulturális élete tehát egy nyugodt év elé néz, fejlesztve értékeit.
Vinczéné Foga Zsuzsa a közalkalmazottak bérfejlesztéséről szólt. A költségvetés a 2000. évi bérfejlesztésre és járulékaira több mint 143 millió forintot biztosít. 1999-ben az önkormányzat a pedagógus közalkalmazottak részére biztosította a 16 százalékos, szeptember 1-től a 19 százalékos szakmai szorzót az alapilletményekre. Ebben az évben a pedagógus közalkalmazottak részére az önkormányzat 8,25 százalékos alapilletmény- és szakmai szorzóemelést biztosít, a nem pedagógus közalkalmazottak részére pedig március 1-től kötelező 5 százalékos szakmai szorzó mellett, az önkormányzat által felvállalt 3 százalékos alapilletmény-emelésre is sor kerül.

A zalaegerszegi közgyűlés két SZDSZ-es képviselője, dr. Szigethy István és Bogár Imre a városi költségvetésről, valamint az elmúlt év őszén a megyei főügyészségre is megküldött interpellációikra kapott válaszról számoltak be, illetve mondták el véleményüket. A sajtótájékoztató elején Pöltl Tibor, a városi szervezet elnöke beszámolt arról, hogy megkezdődött a párt „Sorkatonák, oszolj!”című aláírásgyűjtő kampánya, amelyet a hivatásos hadsereg felállítása érdekében indítottak.

Zalaegerszeg 2000. évi költségvetéséről a két önkormányzati képviselő szólt. Mindketten egyetértettek abban, hogy a város egyre nehezebb helyzetben van és mint dr. Szigethy István fogalmazott: az országos költségvetés „arcpirítóan” alacsonyra, 5 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadó helyben maradó részét. A saját kormányuk teszi lehetetlenné a város helyzetét.
– Ez a költségvetés a tartalékaink maradékának a felélését jelenti. Ebben az évben még maradt annyi a korábbi önkormányzat által összegyűlt megtakarításból, hogy másfél milliárd forintot elköltsünk, és ebből 400 milliót működési költségre fordítsunk. Nem tudjuk, a város 2001-ben miből fizeti majd közalkalmazottaink munkadíját – fogalmazott dr. Szigethy István.
Bogár Imre is feltette a kérdést: hogyan fog működni Zalaegerszeg a következő években, ha tartalékait és vagyonát ilyen ütemben fogyasztja?
– Megjósolható volt az is, hogy a mindig is kiszolgáltatott egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények működésében fogják keresni a nem létező tartalékokat. Ugyanakkor szó sem esik a város fenntartásában lévő szervezetek, különösen a polgármesteri hivatal gazdaságosabb, racionálisabb működtetéséről. Nem tudjuk, mi az indoka például a hivatal gyorsan növekvő létszámának. Azt sem tudjuk – folytatta Bogár Imre –, hogy a 28 ezer 100 forintos köztisztviselői illetményalap a városnál miért több 25 százalékkal, azaz miért 35 ezer 100 forint, miközben az intézmények csak a kategóriák legalacsonyabb bérét fizethetik a közalkalmazottaiknak.
Dr. Szigethy István elmondta: három ügyben, az elővásárlási jog, a gébárti ingatlanfelvásárlás és a városközponti engedély nélküli építkezés kérdésében aggodalmainkat fejeztük ki. Mint a képviselő fogalmazott, dr. Kocsis Gyula megyei főügyészhelyettes, a polgári ügyszak vezetője válaszában mindhárom üggyel kapcsolatos aggályainkat alaposnak találta. Az elővásárlási jogról szóló rendelettel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy állapítsa meg: az építési törtvény és maga a rendelet is alkotmánysértő.
A gébárti ügyben, mint Szigethy István elmondta, a megyei főügyészhelyettes a következőképpen fogalmazott: „A gébárti ingatlanvásárlásnak körülményeiről leírtak valószínűsítik az önkormányzattal kapcsolatban álló, megfelelő információkkal rendelkező személy részéről történő bennfentes információk kiszivárogtatását, illetve a kiszivárgott információknak mások előnyére történő felhasználását.”
Az engedély nélküli építkezéssel kapcsolatban is mulasztásos törvénysértést fedezett fel a megyei főügyészhelyettes. Mint dr. Szigethy István fogalmazott, figyelemmel kísérik, hogy az ügyész állásfoglalásának milyen következményei lesznek.
V. Zs.

A Szabad Demokraták Szövetségének megyei szervezete február 2-án 18 órakor tartotta a sorkatonaság eltörlését indítványozó aláírásgyűjtő rendezvényét a Hotel Balatonban. Azt megelőzően Fodor Gábor, az SZDSZ országos ügyvivője sajtótájékoztató keretén belül mutatott rá arra, hogy a katonaságról kialakított közvéleményt a kormánynak is figyelembe kellene vennie. A hadsereg átalakításában döntő fordulatot hozott a NATO-tagság, hazánknak új katonai stratégiát kell kidolgoznia. A tervezett 25 ezer fős önkéntes hadsereg létrehozását egyrészt a sorkatonaság népszerűtlensége, a hadsereg presztízsének visszaszerzése indokolja. Másrészt az önkéntes hadsereg középtávon olcsóbb lenne, mint a mostani, és komolyabb szakismereteket igényelne az egyre fejlődő harcászati technika is. Kovács Kálmán megyei választmányi elnök a párt „Korszakváltás” elnevezésű programját ismertette. A rendszerváltás első tíz éve elegendő volt a makrogazdaság megerősödéséhez, a kormánynak ezentúl az egyének boldogulásával kell foglalkoznia. Fontos továbbá egy egységes jövedelemadó-politika kialakítása, ahol mindenki 25 százalékos adót fizetne, s növelni kellene a hazai tőkemegtakarítást is – hangzott el.

A többi településrészi önkormányzathoz viszonyítva kis késéssel ugyan, de annál nagyobb támogatottsággal alakult meg tavaly októberében a Páterdombi Településrészi Önkormányzat. A lakók egyetértésével a testület elnökének ezúttal is Török Zoltánt választották.

– Két próbálkozásunk kudarcot vallott az önkormányzat megalakításával kapcsolatban, nem volt meg ugyanis az annak létrehozásához szükséges létszám a lakossági fórumokon – mondja Török Zoltán.

– Ugyanakkor jelöltjeink megkapták szinte az egész településrész támogatottságát. Személyesen kerestünk fel minden környéken lakót, akik írásban fejezték ki akaratukat a településrészi önkormányzat megalakításával kapcsolatban. Ily módon rögtön a kezdet kezdetén sikerült megismerkednünk a lakókkal, gondjaikkal.
– Említette, hogy kétszeri alkalommal sem gyűlt össze az önkormányzat megalakításához szükséges létszám a településrészen. Jellemző a páterdombi lakosokra, hogy nem járnak el a lakossági fórumokra, fogadóórákra?
– Változó ez a helyzet. Feltételezhető, hogy idejük hiányában nem jöttek el az emberek nagy számban a meghirdetett fórumokra, de természetesen csak találgatni tudok. Fogadóóráimon is változó a létszám. Előfordul, hogy egyszerre többen is fordulnak hozzám problémájukkal, kérésükkel, de olyan fogadóórám is volt már, nem is olyan régen, hogy szinte senki nem érdeklődött.
– Milyen célkitűzésekkel kezdte meg munkáját az önkormányzat a mostani ciklusban?
– Folyamatosan tűzzük napirendre megvalósítandó elképzeléseinket. Legfontosabb célunk teljes értékű városrésszé alakítani a Páterdombot Zalaegerszegen, amely szervesen kapcsolódik a megyeszékhely életéhez. Ennek megvalósulása érdekében fáradozunk. Képviselőtársaimmal együtt állandóan tartjuk a kapcsolatot a lakókkal. Magam is páterdombi lakos vagyok, így különösen magaménak érzem a településrész sorsát.
Szívesen támogatnánk a városrész felvirágzását szolgáló beruházásokat, fejlesztéseket. Kiemelkedő figyelmet fordítunk a közlekedés kérdésének megoldására. Szeretnénk, ha oly módon lenne kialakítva a Bíró Márton utcai csomópont, hogy könnyebbé tegye az a Páterdomb megközelítését. Ugyanakkor fontos célkitűzésünk a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása is. Pillanatnyilag áldatlan állapotok uralkodnak a vasúti síneken való átkelésnél, melyen mindenképpen változtatni szeretnénk. Tárgyalásokat folytatunk a MÁV-val, a biztonságos átjárás érdekében egy esetleges felüljáró kialakításáról. Ők egyelőre aluljárót terveznek, ám az több száz millió forintból lenne csak megvalósítható. A felüljáró ezzel ellentétben olcsóbb, és gyorsabb megoldásnak tűnik.
– Mit sikerült megvalósítani a Páterdombon az önkormányzat eddigi, néhány hónapos működése alatt?
– Nagy eredményként értékelem, hogy az elmúlt évben elkészült egy korszerű út a Páterdombon a Juhász Gyula utca folytatásában, ami lehetővé teszi a városrész jobb megközelítését. Lakossági kezdeményezésre jártunk utána, hogy kerüljön elhelyezésre pénzváltó automata a településrészen. Úgy érzem, kialakulóban van a közösségi élet is a Páterdombon. Az emberek találkozásának ad jó alkalmat az immár évek óta megrendezésre kerülő Páterdombi búcsú, mely egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
– Vannak-e már konkrét, megvalósításra váró terveik az idei esztendőre vonatkozóan?
– Két és fél millió forint áll önkormányzatunk rendelkezésére az idei évben, melynek felhasználásáról következő, március elsejei ülésünkön határozunk. Elképzeléseink természetesen vannak. Mindenképpen szeretnénk egy nagyobb volumenű parkosítást, virágosítást és fásítást megvalósítani a Páterdombon 2000-ben. Nemrégiben szereztem tudomást arról, hogy végét járja településrészünkön a polgárőrség. Amennyiben tudjuk, szeretnénk támogatni az ő további működésüket.
Frauenhoffer Márta

A dr. Szigethy István és Bogár Imre önkormányzati képviselők által a megyei főügyészségre küldött interpellációs észrevételekre az ügyészi válasz megérkezett a polgármesteri hivatalba is. Dr. Tóth László jegyzőtől arról érdeklődtünk, hogyan fogadták az ügyészi észrevételeket?

– Szigethy István és Bogár Imre képviselők szinte minden létező fórumot megjártak az említett három ügyben. Kezdték interpellációval, majd amikor ez nem hozta meg a kívánt eredményt, a megyei közigazgatási hivatalhoz fordultak, törvényességi észrevételt kezdeményeztek, de a közigazgatási hivatal erre nem talált okot. Az elővásárlási jog, a gébárti ingatlanvásárlás és a városközponti építkezés ügyével kapcsolatban kérdéseikkel megkeresték a megyei főügyészséget is. Az ingatlanvásárlással kapcsolatban volt vizsgálódás, de az ügyészség megtagadta a nyomozást. Az Eötvös utcai építkezés kérdésével a megyei főügyészhelyettes is foglalkozott, óvást nem tudott emelni, viszont tett egy ügyészi felszólalást néhány hatósági eljárással kapcsolatban. Ezt a felszólalást nem fogadtam el, most majd a megyei közigazgatási hivatal dönt: a főügyészhelyettes megállapításai a helytállóak vagy az enyém. Valóban úgy indult az építkezés, hogy nem volt engedély, de az építéshatóság leállította az építkezést. Ennek jegyzőkönyvi nyomai vannak. Közben folyt a vita, áttervezés is történt a „tűztávolság” miatt. Ennek alapján került kiadásra az építési engedély. Míg ez megtörtént, volt egy időszak a nyár folyamán, amikor munkálatok folytak azért, mert állagmegóvást kellett elrendelni. Ezek a munkák útszakadást akadályoztak meg. Ugyanakkor alapépítést is jelentettek.
– Miért nem bírságoltak?
– Az építési törvény a föld felszíne feletti építésnél írja elő az építmény értékéhez igazodó bírságot, az alapozásnál nem. Az év végén ugyan megtörtént a törvény módosítása, de amikor ez az eset történt – a nyáron – még alapozási munkák miatt nem lehetett bírságot kiszabni. Ezért nem fogadtam el az ügyészi észrevételt.
– Elővásárlási jog?
– Szigethy képviselő úr kifogásolta: lehet-e egyáltalán – a megállapított ingatlanokra – elővásárlási jogot alapítani. A törvény egyértelműen kimondja: a helyi önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot alapíthat azokra az ingatlanokra, melyek a rendezési terv szerint átépítésre vagy beépítésre kerülnek. A képviselő úr aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, de erre csak azt tudom mondani, amíg egy törvény hatályban van, addig az törvény mindenki számára. Az önkormányzat ez alapján hozta meg rendeletét még akkor is, ha előfordultak hibák, amelyeket korrigáltak a hivatalban.
A gébárti ingatlanvásárlással kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy az általános rendezési tervben 1997 óta mindig a Gébárti-tó keleti oldala jelentette a program megvalósítását. Soha nem volt arról szó, hogy a rendezési terv megváltozik. Még akkor sem beszéltek erről, amikor 98-ban arról volt szó, hogy a földnyelven egy medence kerülne kialakításra, hogy megkezdődjön az idegenforgalmi program. De kiderült, hogy nem elég erre a tervezett 60 millió forint. A többszöröse kellene... Az ügyészség egyébként nem kíván ezzel az üggyel tovább foglalkozni – mondta dr. Tóth László.
V. Zs.