Zalaegerszeg a századfordulón

Erdei iskola - télen

Jó befektetés a részvény

Zalaegerszeg a századfordulón

– Mindenképpen korszakváltó időszak volt a századvég. 1885-ben Kovács Károly fiatal ügyvéd – később megválasztott polgármester – és társai elérték a Belügyminisztériumnál, hogy rendezett tanácsú várossá nyilvánítsák Zalaegerszeget. Ezt megelőzően a területi és igazgatási rendszer átszervezése során Egerszeg 1872-ben nagyközséggé alakult, a járási főszolgabíró hatáskörébe került, önállósága szűkült. A 70-es években a polgárság jelei mutatkoztak Zalaegerszegen, ezért fogalmazódott meg az a gondolat, hogy megyeszékhelyi ranghoz méltó város alakuljon ki. Kovács Károlyék mozgalmát sürgette az is, hogy Nagykanizsa már rendezett tanácsú város volt, a polgárosodás útján járt, s a megyeszékhelyi rangot is meg szerették volna kapni – meséli a múlt századi állapotokról Béres Katalin muzeológus. 
Természetesen nemcsak a város arculata, hanem társadalma is fokozatosan változott. A „Zalamegye” című hetilapban a rendőrkapitány ekképpen számol be a közgyűlésnek 1900 áprilisában: „A város hosszkiterjedésében a 3 kilométert majdnem eléri, amennyiben a fő közlekedési vonalain kívül 57 utcája, 2 sétatere, 1 nyári fürdőhelye van, továbbá a külrészeken 2 téglagyár, 2 égetőkemence, 5 vízimalom, 1 magpergető, a vasúti állomás és a Zala folyó. A lakosságának száma a tízezret is megközelíti”.
– A 19. század elején és közepén lassan emelkedett a lakosság száma, az 1860-as években hatezren laktak itt, a századfordulón már tízezren. A növekedés oka, hogy a kiegyezés után kialakult a modern polgári közigazgatás, igazságszolgáltatás, a polgárosodás pedig magával hozta az iskolarendszer fejlődését. Kovács Károly vezetésével új tisztségviselői kar jött létre, nagy városfejlesztő programokba kezdtek. A megyeszékhelyi rang nagyfokú szakembergárdát kívánt, így egyre több hivatal, intézmény költözött a városba. Ekkor csatolták Zalaegerszeghez az első környező települést, Olát. A sok változás átalakította a város társadalmi szerkezetét. Míg korábban az iparosság volt a vezető réteg, most a hivatalnokok és kisiparosok, kereskedők kerültek túlsúlyba. Emellett voltak, akik a mezőgazdaságból tartották fenn magukat. Átalakult a város képviselő-testülete is, ezentúl két részből állt. A választott képviselők nagy része az iparosokból, a legtöbb adót fizetők, az ún. virilisek pedig a hivatalnokokból, kereskedőkből tevődött össze. 
A gazdasági életben jelentős szerepet vállaló céheket a kiegyezés után megszüntették, helyette az iparosok testületekbe tömörültek. Zalaegerszegen 1872-ben jött létre az ipartestület. A kézművesek, iparosok érdekes társadalmi réteget képviseltek. Gazdasági helyzetükre jellemző, hogy a többség önmagában, legfeljebb egy-két segéddel dolgozott. Legjelentősebb réteget a csizmadiák, cipészek, szabók szolgáltatták. Megyeri Anna muzeológus még hozzáteszi, gyárszerű ipari üzemek csak a téglagyárak és a malmok voltak, illetve nagyüzemnek számított a közel kétszáz embert foglalkoztató Magpergető Gyár is. Ebben az időben öt malomban – többek között a kaszaházi, a Hencz és a Baumgartner – őrölték a gabonát, a Zala különösen bővizű folyó volt ekkor. 
– Zalaegerszeg az egyik legarchaikusabb, legelzártabb vidék központja volt. Nem voltak ásványi kincseink, így nagyipar sem alakulhatott ki nálunk – folytatja Béres Katalin. – Az ország közlekedési vérkeringésébe nehezen tudtunk bekapcsolódni, 1890-ben csak egy szárnyvonallal csatlakoztunk a Csáktornya–Ukk vasúti vonalhoz. A kiegyezést követő polgárosodás első hulláma elkerült bennünket olyan tekintetben, hogy kimaradtunk a vasútépítésekből, gyáralapításokból. Csak a század végén kezdődött egyfajta urbanizációs folyamat. El kell még mondani azt is, hogy Kovács Károlyék hatalmas lendülettel álltak neki az építkezéseknek, ám nem mérték fel az anyagi lehetőségeket. 
Az építkezéseket adókból finanszírozták, a Szombathelyi Püspökségtől a hajdani regáléjogokat – a bor-, sörkimérés és a piaci helypénzszedés jogát – is megváltották. Azonban így is kevésnek bizonyult a finanszírozás ezen forrása, a város kölcsönöket vett fel, amiket szépen fokozatosan törleszteni kellett, ezért több adót vetettek ki a lakosságra.
1896-ban Kovács Károly – többek között egészségi állapotára hivatkozva – lemondott. Utódai már valamelyest mérsékelték az építkezéseket. Összegezve elmondható, hogy Zalaegerszeg önmagához képest sokat változott, de a hierarchiában eggyel följebb lévő településekhez viszonyítva – például Nagykanizsa – még volt pótolni valója. 
Mozsár Eszter

vissza az elejére

Erdei iskola - télen

Szőce festői szépségű falucska, Zalalövő és Körmend között félúton – kezdte az élmények felidézését Gréber Mónika tanítónő. – Számunkra azonban mégsem a turisztikai szempont volt a legfőbb vonzerő, hanem az itt működő erdei iskola, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a természetes anyagokkal, azok megmunkálásával.
– A település általános iskoláját a körzetesítések miatt megszüntették. Az üressé vált épületben és a falu szélén található malomban szervez több éve – a néphagyományok és a népi kismesterségek továbbvitelére – táborokat Patyi József, helybeli mester – folytatta Gréber Mónika.
– Hogyan jutottak el az erdei iskolába?
– 1997 nyarán hallottam először a szőcei foglalkozássorozatról. A következő évben aztán magam is részt vettem egy „kurzuson”. Az ott szerzett pozitív tapasztalataim arra ösztönöztek, hogy adandó alkalommal tanulóimmal is megismertessem mindezt. Mivel a feldolgozandó anyag tematikáját a jelentkezőkhöz igazítják, így már 9 éves gyermekeket is elvihettünk az erdei iskolába.
Az ott töltött idő alatt megismerkedtek a kópickötő mesterség alapanyagaiul szolgáló csuhé és rafia széles körű felhasználhatóságával, megmunkálásuk fortélyaival. Mivel táborozásuk a karácsonyi készülődés idejére esett, így a szervezők a mézeskalácssütés, a gyertyamártás, a fenyődíszek és koszorúk készítésének a rejtélyeibe is bevezették az egyre ügyesebbé váló nebulókat. 
A tanítónő szavaiból kiderült, hogy neki és kolléganőjének, Tóthné Rétvári Zsuzsannának, a legfőbb feladata a pótszülői szerepkör betöltése volt, mivel a szakmai irányítást, foglalkozásvezetést a helybeli mesterek végezték.
Gréber Mónika elmesélte azt is, hogy napjaik rendkívül változatosan teltek. A kötött programok mellett jutott idejük a határjárásra, szánkózásra, hócsatázásra és más közös játékra is. 
Az ott élők nagy-nagy szeretettel fogadták őket. Még külön szánkópályát is építettek számukra, hogy a kedvelt téli mulatságot is minél gondtalanabbul élvezhessék. Az iskolai tanulást pedig erre a hétre mindannyian elfelejthették.
– Miben látja a tábor legfőbb hasznát?
– A népi értékeket, kultúrát azóta egyre fontosabbnak tartják tanulóink. Másként viszonyulnak a különböző anyagokhoz. Meglátják a bennük rejlő szépséget, lehetőséget. 
Sokat fejlődött fantáziájuk, kitartásuk, együttműködő-készségük és önbizalmuk. Jóval önállóbbak lettek, hiszen a személyes dolgaikról nekik kellett gondoskodni. Nem volt ott az anyu, aki elpakol helyettük. 
A most megkezdett mesterségtanulás hazatértünkkel nem fejeződik be, hiszen az erdei iskola folytatásaként nyáron visszatérünk a szőcei táborba.

vissza az elejére

Jó befektetés a részvény

Hazánkban, és azon belül Zalaegerszegen is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tőzsdézés. Mind többen próbálkoznak a befektetés ezen újszerű módszerével, hiszen egy jól időzített befektetéssel akár néhány nap alatt is nagy nyereségre lehet szert tenni. 
A Buda-Cash Brókerház nevét 1998 augusztusa óta ismerik a zalaegerszegi magánbefektetők és részvénypiacon szereplő cégek. 
– Kezdetben a Kossuth út 57. szám alatt működtünk kis irodánkban, a forgalom növekedésével aztán lakhelyet változtattunk, és elköltöztünk a Kossuth út 5. szám alá, a szépen felújított korabeli városi épület első emeletére – tájékoztat Teravági Gábor fiókvezető. – Kollégámmal, Simon Lászlóval – mind a legtöbb bróker Magyarországon, mi is – befektetőből avanzsáltunk brókerré. Több brókercéggel tartottuk a kapcsolatot saját befektetéseink intézése során, és a jó dolgokat átvéve tőlük saját fiók nyitása mellett döntöttünk. Dinamizmusát, és rugalmasságát látva partnerként a Buda-Cash mellett határoztunk, ami nem bizonyult rossz döntésnek, hiszen ma a 2–3. legnagyobb forgalmat lebonyolító brókercég a részvénypiacon. 
– Milyen szolgáltatásokkal áll a Buda-Cash Brókerház ügyfelei rendelkezésére?
– Leginkább a részvénypiacon mozgunk. Határidős ügyletekkel jelen pillanatban nem foglalkozunk, de tervezzük arra a piacra is a visszatérést. Különböző napi jelentésekkel, azonnali információkkal, tőzsdemonitorokkal, valamint vételi és eladási ajánlati könyvekkel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Mindezen túl kulturált környezetet, és segítőkész fogadtatást biztosítunk a hozzánk betérőknek. 
– Kikből kerülnek ki legfőbb ügyfeleik?
– Többnyire magánbefektetők keresnek fel bennünket, de cégek ügyeit is bonyolítjuk, elsősorban állampapírokat forgalmazunk számukra. Napjainkban azonban egyre inkább fordulnak a különböző cégek is a részvénypiac felé, különösen azóta, hogy nagy esésen mentek keresztül az állampapír-piaci hozamok.
– Hogyan induljon el az, aki most szeretne megismerkedni a tőzsde világával. Milyen segítséget tud nyújtani a kezdők számára a Buda-Cash Brókerház?
– A tőzsde még ma is sok ember számára misztikus dolognak tűnik, hiszen nem ismerik annak működését. Kollégáimmal azért dolgozunk a brókerházban, hogy megismertessük ügyfeleinket ezzel a világgal. Segédanyagok, valamint saját elemző cégünk elemzései segítik ügyfeleinket az eligazodásban, és a megfelelő döntés meghozatalában. Ugyanakkor mi is szolgálunk tanácsadással, az első lépések megtételekor, de igény szerint később is. Egyfajta bizalmi viszonyt alakítunk ki ügyfeleinkkel, és a piacon várható pozitív, illetve negatív változásokról telefonon értesítjük őket. Bár a tőzsdézés kétségkívül kockázatos dolog, ám segítséggel a háttérben, már nem is tűnik annyira ördöginek. 
– Érdemes ma tőzsdézni?
– Én azt hiszem, igen – veszi át a szót Simon László, a Buda-Cash Brókerház másik vezetője. – Ahogy csökken az infláció hazánkban, úgy csökkennek a banki kamatok is, így egyre kevésbé megfelelő ez a befektetési forma. A részvénypiacon ezzel ellentétben – akár néhány nap alatt is – elérhető 5–10 százalékos nyereség. És ahhoz, hogy ez bárkinek sikerüljön, komoly segítséget tudnak nyújtani munkatársaink. Ugyanakkor Magyarországot jelen pillanatban a régió egyik legkedvezőbb befektetési célpontjának tekintik a külföldi alapok, az Európai Unióhoz való közeledésünk miatt. Ahhoz, hogy mihamarabb csatlakozni tudjunk az EU-hoz, rengeteg gazdasági feltételnek kell megfelelnünk. Éppen ezért most sokkal nagyobb lehetőséget látnak a külföldiek is a magyar részvénypiacon, és hozzák ide befektetéseiket. Az idei évben – véleményem szerint – nagyobb hozamot lehet elérni a tőzsdén, mint bármely más befektetéssel.

vissza az elejére