Aktuális

Meglehetősen nagy vitát váltott ki az egerszegi közgyűlés legutóbbi ülésén az útépítési és közművesítési rendelet elvi alapjainak a tisztázása. Dr. Tóth László jegyző jelezte: az építési törvény előírja, hogy új építési területeken, illetve rehabilitációs területeken használatbavételi engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha az összes közmű megvan.

Ettől kezdődően csak az a kérdés, hogy a közműveket ki építi meg, illetve a költségeit ki viseli. Az építési törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat által kiépített közművek költségeit részben vagy egészben átháríthatja a közgyűlés az ingatlantulajdonosokra. A jegyző utalt a műszaki bizottság döntésére is, miszerint azt javasolták, hogy ne az egész város területére alakítsák ki a közmű-hozzájárulást, hanem elsőként az új építési területeken, valamint a rehabilitációra kijelölt területeken történjen meg a közmű költségeinek az áthárítása. Tombi Lajos alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb épületek, gazdasági egységek közműellátása más kapacitásokat igényel. Egy-egy nagyobb építménynél nagyobbak a költségek is. Dr. Szigethy István szerint a lakosságnak is valamilyen formában lehetőséget kellene adni, hogy véleményét elmondhassa a rendelet végső megalkotása előtt. „Jogi finomságokra” hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott, egyértelmű a helyzet az újonnan beépítésre kerülő ingatlanoknál, hiszen ott nincsen semmi. Más a helyzet a rehabilitációnál. Például a Batthyány utca vagy a Piac tér környéke rehabilitációs övezet, nem biztos, hogy mindent lebontanak. Addig, ameddig egy családi ház megmarad az utcasoron, nem lehet a terhet áthárítani, azért, mert a törvény nem teszi lehetővé, mert megvan már a használatbavételi engedély. Jagasics János arról szólt, hogy ha megnézik a számszaki példákat, úgy tűnik, főleg egy családi házas, vagy egylakásos beépítésre vonatkozik. De felvetődik, hogy egy lakóingatlanra épülhet több lakás is, akár húszlakásos társasház. Kinek és mennyit kell ebben az esetben fizetnie? Kugler László úgy véli, azok a fejlesztési kötelezettségek, feladatok, melyek a városépítés tekintetében megjelennek, jóval meghaladják a városbüdzsé jelenlegi teherbíró képességét. A terheket tehát meg kell osztani, és ebben az országos törvényhozás is így rendelkezik. Véleménye szerint is egy nagyobb építkezés nagyobb kontingenseket igényel, tehát más összeggel kell hozzájárulni egy ilyen beruházáshoz. Gecse László félelmét osztotta meg a közgyűléssel. Ha az újonnan kialakítandó helyeken, vagy az új építési övezetekben teljes költségáthárítás lesz, ez visszafoghatja az önerős családi házas építkezéseket, a lakossági kezdeményezéseket. Az önkormányzatnak el kellene gondolkodni azon, hogy támogatja-e a magánerős telek kialakítását és közművesítését. Herbert Ferenc szerint óvatosan kell kezelni a belterületbe vonást, mert nyilvánvaló, hogy azonnali kötelezettségeket ró a városra. Amennyiben az önkormányzat valahol beszedi a fejlesztésre a pénzt, ott kötelezettsége is életbe lép. Forrásokat kell keresni, még állami pénzeket is meg kell próbálni bevonni. A város gazdálkodásából is áldozni kell a közműre. A telek árában kellene kedvezményt adni, ha egy-egy közösség hajlandó nagyobb területen megépíteni a közművet. Doszpoth Attila elmondta: a város forrásai korlátozottak, de úgy érzi, hogy a peremkerületekben lakók, akik régóta várnak a „belterületbe vonásra” most egy kicsit megijedtek. Olyan kritériumokat kell találni, amelyek megfelelnek a vidékfejlesztés elvárásainak.
A vita végén Tombi Lajos hangsúlyozta: senki nem akarja teljesen ráhárítani a tulajdonosokra a terheket, csak egy bizonyos hányadát.
Végleges döntés a március végi közgyűlésen várható.
V. Zs.

Horváthné Szabó Anna a kisgazdapárt önkormányzati képviselője nem panaszkodik. A választáskor meghatározott célkitűzései közül szinte minden a megvalósítás útján halad.

– Képviselővé választásomkor az idegenforgalom fellendítése volt a legfőbb célkitűzésem, és úgy érzem, több előrelépés is történt ezen a téren az utóbbi időben – mondja a képviselő asszony. – Megkezdődött például a gébárti termálfürdő építése, és ha a tervezett élményfürdő is megvalósul, azt hiszem, nem lesz hiány Zalaegerszegen a turistákból. Nagy örömömre, nemrégiben letették a 74-es út elkerülő szakaszának alapkövét, úgyhogy ez a beruházás is elindul, melyet reményeim szerint, a 76-os szakasz megépítése követ. Ugyanakkor zajlik a szlovén– magyar vasútvonal kivitelezése. Sikernek könyvelem el azt is, hogy év végére elkészül Zalaegerszegen 24 bérlakás és a 60 lakásos Fiatal Családok Otthona, melynek előkészítésében magam is részt vettem. Nagy dolognak tartom, hogy ily módon támogatja az önkormányzat a fiatalokat. Hiszen ebben az otthonban alacsony lakbér mellett lehetőségük nyílik takarékoskodni az ifjaknak, majd később, a város által biztosított kamatmentes kölcsön segítségével saját lakáshoz juthatnak. A még fiatalabb, főiskolás és egyetemista korosztályt pedig a „hazavárunk” ösztöndíj révén támogatja a város.
– Sok minden megvalósult tehát kezdeti elképzelései közül. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Szükség lenne a város komformosabbá tételére. Gondolok itt az utak és járdák rekonstrukciójára, mely sok pénzbe kerül ugyan, ám sok helyen halaszthatatlan ez a beruházás. Jó lenne továbbá, ha lennének kerékpárutak Zalaegerszegen. Igyekszem közbenjárni a lakosság kéréseiben is. Nem élek az interpelláció lehetőségével, inkább magam járok utána a dolgoknak. Sok esetben tapasztaltam azonban, hogy csak félig-meddig történnek meg az ilyen kisebb javítások, beruházások. Jobban oda kellene figyelni a lakossági kérések teljesítésére.
Vándor László az Együtt Zalaegerszegért Egyesület színeiben foglal helyet a zalaegerszegi közgyűlésben, és – talán saját hivatásából adódóan is – a város kulturális életének fellendítésén, valamint az építészeti és művészeti értékek védelmében fáradozik.
– Bár listás képviselőként, és nem a várost irányító koalíció tagjaként tevékenykedem az önkormányzatban, mindenképpen támogatom, és igyekszem segíteni a pozitív irányba ható elképzeléseket – szögezi le beszélgetésünk elején Vándor László. – Eddigi munkámat felemásan értékelem. Sikerként könyvelem el önmagam számára, hogy tevékeny részese voltam néhány, a város idegenforgalmi életét fellendítő elképzelés elindításában. Úgy tűnik, megvalósul a Zalaegerszegre látogatók tájékoztatását célzó irányító táblák elhelyezése. Mindez úgy érzem, alapvető fontosságú az idegenforgalom növelése érdekében. Nagy örömömre szolgál, hogy elindult a termálberuházás a városban. Ám ahhoz, hogy az ideérkező vendég el is tudja tölteni idejét Zalaegerszegen, a gébárti strand mellett számos egyéb látványosságot kell biztosítani a látogatók számára. Pozitívumként értékelem, hogy mind az idegenforgalmi, mind a kulturális koncepcióban kiemelt szerephez jutott a különböző fesztiválok és népművészeti mozgalmak támogatása. És régóta dédelgetett álmom, a finnugor szabadtéri múzeum kialakítása is zajlik, mely Európában egyedülálló látványosságként valósul meg Zalaegerszegen.
– A pozitívumokról beszélt az eddigiek során. Lát negatívumokat is az önkormányzat eddigi munkájában?
– Sajnos igen. Bár nagyon szép célokról van szó, nem vagyok benne biztos, hogy sikerült a megvalósításukhoz szükséges anyagiakat hozzájuk rendelni. Fájlalom továbbá, és több interpellációmban utaltam is rá, hogy meglévő értékeink megtartása és védelme érdekében lassú az elmozdulásunk. Rettenetesen zavar, és kudarcként élem meg, hogy néhány szép terünkön rendszeres a rongálás, és nem sikerül megakadályoznunk az autók betolakodását sem. Mindezek kis odafigyeléssel elkerülhetők lennének. Többet kellene tenni ugyanakkor a város építészeti arculata ügyében is, hiszen sok értékes városképi elem megy veszendőbe, a reklámtáblák pedig nagyon zavaróak. Céljaim között szerepel változtatni ezeken a jövőben.
Frauenhoffer Márta

Idén valamelyest változott a középiskolai felvételi rendszer. A diákok kitöltött adatlapjait, a jelentkezési sorrendeket ugyanis nem a felvételiztető intézmények, hanem a Győri Információs és Informatikai Központ kapja meg. A felvételi vizsgák eredményeit és a javasolt felvehető gyerekszámot az iskoláknak március 24-ig kell felküldeniük a számítógépes adatfeldolgozó központba. Ezen adatok alapján rangsorol a központ és küld visszajelzést az iskoláknak.

Az elmúlt héten a zalaegerszegi gimnáziumokban befejeződtek a felvételi vizsgák. A Kölcsey Ferenc Gimnázium két tannyelvű osztályába jelentkezőknek már februárban szóbeli és írásbeli vizsgát kellett tenniük. A hatosztályosban is túl vannak a szóbelin, írásbeli vizsga nincs, hiszen itt „csak” háromszoros volt a túljelentkezés – a törvény három és félszeres túljelentkezés esetén teszi lehetővé az írásbeli vizsgákat. A hatosztályos gimnázium reál osztályának 23 helyére 61 diák, a két tannyelvű németbe ugyanennyi helyre 56 tanuló felvételizett.
A hagyományos négyéves képzésben 2 osztályt indítanak szeptembertől, egy speciális angol és német nyelvűt, valamint egy humán-reál csoportokból álló általános tantervű osztályt. Tarjánné Szabó Zsuzsanna igazgató tájékoztatása szerint általában háromszoros a túljelentkezésük, az idei adat azonban éppen az új felvételi rendszer miatt nem mérvadó. A speciális angol nyelvű képzés 14 helyére például 118, a humán 10 helyére 141 jelentkező volt, ám ebben benne vannak azok a gyerekek is, akik nem a Kölcseyt jelölték meg első helyen. A gimnáziumban egyébként szeptembertől az eddigi négy- helyett ötéves lesz a két tannyelvű képzés. Horváth Attila, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója arról számolt be, hogy a négy évfolyamos képzésben a három osztály 78 helyére 172 diák jelentkezett. Speciális matematika, speciális nyelv és reál-humán osztály indul szeptembertől.
Általában két-háromszoros a túljelentkezés, legnagyobb érdeklődés a humán képzés iránt van: a humán osztály 14 helyére 95 tanuló felvételizett. A speciális német osztály 14 helyére „csak” 41 tanuló. A nyolcosztályos gimnáziumban három és félszeres volt a túljelentkezés, a 90 jelentkezőből csak 23 tanulót tud felvenni az intézmény, a legjobb 62 diák múlt héten szóbelizett.
Horváth Attila még hozzátette, az Oktatási Minisztérium által kiírt Arany János pedagógiai pályázatot a megyében az iskola nyerte el, ami plusz egy osztály indítását jelentené szeptembertől. A kistelepülések diákjainak felzárkózását célzó program után azonban eddig nagyon kevesen érdeklődtek, pedig Zala, Vas és Somogy megye területéről várják a jelentkezéseket.
Az Ady Endre Művészeti Gimnázium hat évfolyamos képzőművészeti osztályában is túl vannak már a felvételin. Ennél a képzési formánál lehetőség van arra, hogy a gyengébben tanuló nyolcadikos diákok helyett – a 9. évfolyamra – plusz 10–15 gyerek kapcsolódjon be a művészeti oktatásba. Ezeket a helyeket is betöltötték már idén, a 10 helyre 41 diák jelentkezett. A hagyományos négy évfolyamos általános tantervű gimnáziumi osztály 28 helyére 105 jelentkezési lap érkezett, pontos létszám majd csak a győri visszajelzés után fog kialakulni.
– me –

A Magyar Demokrata Fórum zalaegerszegi szervezete ez év április 2-án a millennium tiszteletére kirándulást szervez a Parlamentbe a Szent Korona megtekintésére.
A további program: látogatás az Operaházban és Antall József miniszterelnök síremlékének megkoszorúzása. Az utazás különjáratú autóbusszal történik. A részvételi díj: 2000 Ft/fő. Érdeklődni lehet az MDF irodájában, Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. Telefon: 311-128.