Kezdődik a beruházás

Örökség és feladat

Kezdődik a beruházás

Jó példa ez arra, hogy nemes célok érdekében a polgármesterek és a falvakban élők is össze tudnak fogni. 
Az elnyert céltámogatás a költségek 75 százalékát fedezi, de hozzájárult a beruházáshoz a Környezetvédelmi Alap és a megyei területfejlesztési tanács is. 
Az ünnepség pohárköszöntőjében dr. Gyimesi Endre polgármester hangsúlyozta: a közös akarat a siker kulcsa. Csak együtt tudnak előbbre lépni a települések. Korábban jellemző volt, hogy egy nagyobb város rátelepedett a környezetére. Mint a polgármester fogalmazott, ez Egerszegen másképpen van. „Mi szeretnénk a saját lehetőségeinkkel megkínálni a környező településeket, egyenrangú félként dolgozva.” Az is fontos, hogy a beruházás kivitelezésében zalai vállalkozók vesznek részt. A több mint 100 kilométer hosszú szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése várhatóan 2001. október 31-re fejeződik be, és csatlakozik majd az egerszegi tisztítóműre.

Az ünnepséget követően az Országgyűlés elnöke találkozott a sajtó munkatársaival. Aktuális kérdéseket említve, a médiatörvényről, a kuratóriumokról, az egy éve tartó vitáról a következőket mondta: egyértelmű és világos szabályokat rögzít a törvény és az Alkotmánybíróság határozata. A főszabály, hogy egy paritásos kuratóriumi elnökséget kell választani a közszolgálati médiákban, ahová felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok delegálják. Az Alkotmánybíróság döntése rögzíti: közös jelölteket kell az egyes oldalaknak állítani. Ez egyetlen egy esetben nem kellene, hogy megvalósuljon: ha 4 frakció lenne az egyik vagy másik oldalon. Ekkor ugyanis nincs szükség közös jelöltre, hanem mindenki egy-egy jelöltet állítana.
A törvény rendelkezik arról is, mi a helyzet akkor, ha nem sikerül megállapodni – folytatta Áder János. – Két kisegítő szabály van. Az egyik: megállapodnak a felek abban – kormánypártok és ellenzékiek –, hogy növelik az egyébként minimálisan nyolc főre tervezett kuratóriumi elnökségi létszámot. Amennyiben ebben sem sikerül megállapodni – sajnos most ez a helyzet –, marad még egy szabály.
Azért, hogy a közszolgálati médiumok működhessenek, „csonka” kuratórium megválasztására is lehetőség van. Miért? 
Az Alkotmánybíróság ezt világosan kifejti: bár nem kívánatos ez az állapot – és én magam is ezzel értek egyet – két okból mégis megoldást jelent. A közérdekű adatokhoz hozzájut az állampolgár és a közszolgálati médiumok működése biztosított. Ezért még mindig kisebb veszélyt jelent a demokráciára, ha csonka kuratóriumok jönnek létre, mintha nem működik semmi. 
Sajnálom, hogy az elmúlt egy évben nem sikerült az ellenzéki pártoknak közös álláspontot kialakítani. Azt is sajnálom, hogy a törvény által felkínált lehetőségekkel nem sikerült élni. 
A házelnök hangsúlyozta: nem marad más lehetőség, mint a törvény rendelkezéseinek módosítása. A kötelező kompromisszumkényszer megszűnhetne, ugyanakkor a paritás elve fennmaradna. Mint működő modellt, az ORTT példáját hozta fel, ezt kellene alkalmazni a kuratóriumi elnökség megválasztásánál is. Erről folyt a napokban tárgyalás, de az MSZP és az SZDSZ képviselői ezt a megoldást is elutasították. Mint Áder János fogalmazott, egyelőre vár, és bízik abban, hogy születhet még kompromisszumos megoldás. 

vissza az elejére

Örökség és feladat

A lovakat a misét celebráló Stróber László plébános áldotta meg, majd a Deák térre, a megemlékezés első színhelyére vonult a nyolc fős huszárság és az ünneplő közönség.
Zala megye híres szülötte, Deák Ferenc szobránál a Himnusz hangjainak felcsendülésével kezdődött a program, majd a Zrínyi Miklós Gimnázium tanulóinak verses összeállítása idézte fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. A 152 évvel ezelőtti március 15-i történésekre, és azok jelenkori tanulságaira Török Zoltán református lelkész, önkormányzati képviselő emlékeztetett. 
– Március 15-e az elmúlt 152 esztendőben mindig a szabadság reménye volt.
Az az elvehetetlen belső bizonyosság, hogy a nemzet függetlensége nem elérhetetlen vágyálom, hogy minden zsarnokság, önkény magában hordozza dicstelen végét... – e gondolatokkal indította ünnepi beszédét Török Zoltán, majd kitért 1848. március 15-e zalaegerszegi eseményeire. E napon ülésezett a megyegyűlés városunkban, ahol a március 3-i történésekről és a felirati javaslatról hallgattak meg beszámolót a tagok. Teljes mértékben egyetértve a felirati javaslattal, további követeléseket fogalmaztak meg többek között a sajtószabadságról, a cenzúra eltörléséről és a népképviselet biztosításáról. Nem tudhatták a zalai megyegyűlés tagjai, hogy a márciusi ifjak időközben meg is valósították az általuk megfogalmazottakat.
Beszéde további részében a hit és hazaszeretet összefüggéséről beszélt a református lelkész. 
– Március 15-e a magyarság egyetemes ünnepe, melyet a hit és a hazaszeretet egyaránt táplál. Ünnepünk fénye és ereje ma is biztatás. Olyan biztos pont, ahova visszatekinthetünk eligazításért, ahonnan újra elindulhatunk nemes céljaink megvalósításáért. Március 15-e örökség és feladat. S számunkra sohasem a dicső múlt csak, hanem az örök jelen. A magunk mögött hagyhatatlan, a rosszban, az egyént és közösséget korlátozó méltatlan helyzetbe való bele nem törődés kényszere... Ünneplésünk igazi értelme is abban van, hogy közös múltunkat felidézve a jelen feladataira, a megvalósítás engedelmességével tekintünk. A múlt követendő példát ad elénk, és történelemmé nemesíti a jelent. 
Az ünnepi beszédet követően Kertész Ibolya népdalénekes 48-as dalokat szólaltatott meg, majd elhelyezték a megemlékezők koszorúikat Deák Ferenc szobránál.
A Deák téri ünnepséget követően a Városi Fúvószenekar és a hagyományőrző huszárok vezetésével végigvonult a menet a Kossuth utcán. A hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták útközben a Széchenyi-domborművet és a Kossuth-szobrot, majd Csány László szobránál folytatódott a március 15-i megemlékezés. A Himnusz hangjait követően dr. Gyimesi Endre polgármester mondott ünnepi beszédet. 
– Március 15-e valamennyiünk számára máig hatóan a nemzeti összefogás, a haladásért való küzdelem, szabadságunk jelképe – emlékeztetett a polgármester. – Március 15-e minden magyar számára jelkép. A szabadság, a függetlenség, az összefogás jelképe. Ezért is akarták ordas szándékok annyiszor az elmúlt másfél évszázadban vagy eltiporni, vagy kisajátítani. Nem sikerült! Az igazi ünnep nem kopik el. Gyökerei a szívünkben ereznek, és efölött a mindenkori hatalomnak nincs ereje...
Megemlékezett a polgármester a szabadságharcban részt vett zalai vitézekről is, majd a jelenbe érve példaként említette, ahogy Zalaegerszeg őrzi az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét. Mint elmondta, rendbe tetette a város 48-as honvédjeinek síremlékeit, valamint szobrok, utcák és kiadványok emlékeztetnek a hősökre. A 2000. évi március 15-i megemlékezéstől kezdődően pedig új módját is bevezette az önkormányzat a hagyományőrzésnek. Létrehozta az I. Királyi és Császári Hagyományőrző Huszárezredet, melynek tagjai részt vesznek ezentúl a városi ünnepségeken.
Az ünnepi beszédet követően verset, majd 48-as huszárnótákat hallhatott az ünneplő közönség. Végezetül pedig – a koszorúzást követően – a Zalai Táncegyüttes közreműködésével toborzó részesei lehettek az egybegyűltek.

vissza az elejére