Horizont

A társaság Otthon ingatlanirodája rövid kihagyást követően ismét régi helyén a Rákóczi út 10–22. szám alatt működik, és áll komplex, színvonalas szolgáltatással az ügyfelek rendelkezésére. Az iroda két munkatársa ingatlanforgalmazással – azon belül -vétellel, -eladással, Az új ingatlaniroda várja az érdeklődőket (Fotó: Zavilla)

Az új ingatlaniroda várja az érdeklődőket (Fotó: Zavilla)

-cserével, illetve bizományi előjegyzésbe vétellel –, valamint értékbecsléssel és albérlet-közvetítéssel foglalkozik.
– 1994-ig működött hasonló profillal irodánk ugyanezen a helyen, majd az elmúlt évben döntöttünk úgy, hogy bővítve tevékenységi körünket, ismét megnyitjuk az irodát – tájékoztatott Udvar Sándor ügyvezető igazgató. – Komplex szolgáltatást kívánunk nyújtani ügyfeleinknek, melynek során – igény szerint – a Lész Kft. építési részlegét is bevonjuk a munkába. A nagyobb ingatlant vásárolóknak felajánljuk építési részlegünk kapacitását jelentős kedvezménnyel. Ugyanakkor nagyösszegű lakások vásárlásánál akár részletfizetési lehetőséget is fel tudunk ajánlani.
Az ingatlaniroda mellett e napon avatta fel városunk polgármestere a kft. új ügyfélszolgálati irodáját is, mely a lakáskezelő Kert utcai épületének földszintjén kapott helyet. A 130 négyzetméteres helyiség korábban ebédlőként, majd hosszú éveken át bérleményként üzemelt.
– Ügyfeleink között nagyon sok az idős és mozgássérült ember. Az ő érdekükben helyeztük át az első emeletről a földszintre az ügyfélszolgálatot, ahol mindent egy helyen el tudnak intézni – avat be az előzményekbe az ügyvezető igazgató. – 11 kollégánk foglalkozik itt a társasházak közös képviseletével, illetve az önkormányzati bérlemények ügyintézésével.
A korszerű, dr. Gyimesi Endre szavait idézve „amerikai stílusú, XXI. századi” ügyfélszolgálati irodát hárommillió forintból, közös munkával alakították ki a kft. dolgozói.
F. M.

Három napon át csalogatta az érdeklődőket Zalaegerszegen a Mobil 2000, Járműipari és Idegenforgalmi Szakkiállítás. A megannyi fajta személygépkocsit, haszongépjárművet és egyéb közlekedési eszközt felsorakoztató seregszemlének immár hetedik alkalommal adott otthont a Városi Sportcsarnok és környéke. A hetedik év, mint általában az emberek életében, a Mobil-kiállítást illetően is változást jelentett.

– A mostani kiállítás nagyobb, mint a korábbiak voltak – tájékoztatott Schwáger Konrád, a Zalaegerszegi Vásár Kft. igazgatója. – Míg az elmúlt évben mindössze 83 kiállítónk volt, idén 100-an jelentkeztek, hogy szeretnék képviseltetni magukat a seregszemlén. Mint azt a vásárlátogatók tapasztalhatták, bővült palettánk a kamionok, nagy tehergépjárművek által. Öt nagy kamionmárka jelent meg az idei vásáron.

Ugyanakkor növekedett a kiállítóterünk is, és bővítettük szolgáltatásainkat. Nagyon örülök neki, hogy hét év alatt sikerült olyan kiállítást rendeznünk, amely folyamatosan növekedett és fejlődött.
A szakmai programok között is akadt a kerékpárral kapcsolatos téma. Míg dr. Kovács Zoltán, a Magyar Autóklub főtitkára – ő nyitotta meg idén a Mobil-kiállítást –, Négy keréken Európában címmel tartott előadást, Czeglédi András, a Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapítvány elnöke arról tájékoztatta az érdeklődőket, milyen lehetőségei vannak ma a biciklizni vágyóknak Zalaegerszegen.
– Bár – ismereteink szerint – kerékpárja nagyon sok embernek van Zalaegerszegen, azt használni csak igen korlátozott mértékben tudják a város területén. Mindössze három hivatalos kerékpárút működik a megyeszékhelyen, melyek nem alkotnak összefüggő rendszert egymással, és szélességük, állapotuk sem mindenütt megfelelő. Ugyanakkor a város frekventált helyeiről, a főbb útvonalakról, és az egész belvárosból ki vannak tiltva a kerékpárosok – ismertette a ma létező szomorú helyzetet Czeglédi András.
Az Egerszegi Bringa Klub a kerékpározni vágyók ezen rossz feltételein igyekszik változtatni. Készítettek egy átfogó programot arra vonatkozóan, milyen lehetőségeket tartanának elfogadhatónak a zalaegerszegi „bringahelyzet” megoldása érdekében.
– Tartalmaz tervünk egy útvonaljavaslatot, egy, az egész városra kiterjedő kerékpárforgalmi hálózati javaslatot, amely megoldást kínál minden irányban az áthaladásra, a központba való bejutásra, és a városrészek közötti kapcsolatra. De megtalálható a tanulmányban a kerékpárút-hálózat kiépítésének ütemezési javaslata, és a megvalósítás költségvonzata is.
A Bringa Klub sok éves kitartó munkájának köszönhetően, kezdi elismerni a város vezetése a kerékpárosok követeléseinek jogosságát. Átvette a közgyűlés az elkészített tervet, és sok év után megszavazott ötmillió forintot a kerékpárutak fejlesztésére.
– Ezt az összeget elsősorban tervezésre használhatjuk, de megteremti az alapját annak is, hogy pályázati támogatásokkal elkezdődhessen a kerékpárút-hálózat kiépítése Zalaegerszegen. Az idei évben nem várható útépítés. De szeretnénk, ha egy-két helyen leszerelnék a tiltótáblákat, kialakítanának néhány helyen kerékpársávokat, vagy engedélyeznék a járdán való biciklizést.
– f –

2000. március 1-jével – hosszú előkészítés eredményeként – lépett hatályba az új szabálysértési törvény, mely gyökeresen megváltoztatta a korábban érvényben lévő jogszabályt. Az új rendelkezés értelmében szigorodtak a különböző szabálysértésekért kiszabható büntetések. Nagymértékben emelkedtek a pénzbírságok felső határai, és önálló büntetésként is megjelent az elzárás lehetősége. Ugyanakkor módosult a szabálysértési esetek eljárási módja is. A részletekről Nagy Andrástól, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának rendészeti és szabálysértési alosztályvezetőjétől érdeklődtünk.

– Az új szabálysértési törvény fontos elemeként módosult az eljárási rend – tájékoztatott Nagy András a rendőrségi hatáskörbe tartozó szabálysértések főbb változásairól. – Két szinten, első és másodfokon történt korábban a szabálysértési eljárás. Első fokon a városi rendőrkapitányságok szabálysértési hatóságai jártak el, amennyiben pedig az általuk hozott határozattal nem értett egyet az elkövető, illetve a sértett, fellebbezést nyújthatott be a másodfokú hatósághoz, amely a megyei rendőr-főkapitányságon működött. Mindez március 1-jétől megváltozott, megszűnt a másodfok jogköre. Fellebbezéssel, illetve kifogással a bírósághoz fordulhatnak az érintettek. Régóta húzódó probléma oldódott meg a szabálysértési eljárás megváltoztatásával. A 90-es évek elején ugyanis csatlakozott hazánk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, melynek hatodik cikkelye tartalmazza az úgynevezett fair eljárás elvét. Ennek megfelelően minden embernek joga van ahhoz, hogy ügyét tárgyalás keretében, bíróság bírálja el.
– Milyen egyéb változásokat tartalmaz az új szabálysértési törvény?
– Megítélésem szerint a szigorítás felé ment el a jogalkotó ezzel az új törvénnyel. Visszahoz a rendelet például egy olyan büntetési nemet, az elzárást, ami korábban nem szerepelt önálló büntetési nemként a szabálysértési eljárásban. Korábban csupán pénzbírsággal volt büntethető a szabálysértés, és az elzárás csak a bírság meg nem fizetését követően volt alkalmazható. Március 1-jétől önálló büntetésként is megjelenik az elzárás. Hat tényállás büntethető elzárással a törvény szerint. Ilyen: az önkényes beköltözés, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, a tiltott kéjelgés, járművezetés az eltiltás tartama alatt, illetve a tulajdon elleni szabálysértés, azaz a mezőgazdasági termény-, vagy terméklopás. Nagyon fontos azonban, hogy elzárással sújtható szabálysértést csak bíróság bírálhat el. Már alapesetben sincs köze az ilyen ügyekhez sem a rendőrségnek, sem más szabálysértési hatóságnak.
– Mennyi ideig terjedhet az elzárás?
– Egy naptól hatvan napig terjedhet az elzárás, halmazati büntetésként pedig kilencven napig.
– Nagymértékben emelkedtek a szabálysértésért kiszabható pénzbírságok is.
– Igen, e tekintetben is szigorított az új törvény. Március elsejétől 1000 forinttól 150 ezer forintig terjedhet a szabálysértési pénzbírság a különböző tényállások függvényében, míg a helyszíni bírság 500 forint és 10 ezer forint között mozoghat. Mindez jelentős emelkedést jelent. A pénzbírság felső határa háromszorosára nőtt, míg a helyszínen kiszabható bírság ötszörösére. Változott ugyanakkor a helyszínbírság eljárása is. Míg korábban a helyszínen kellett fizetniük a szabálysértést elkövetőknek, március elsejétől kizárólag csekken fizethető be a büntetés.
– Vonatkoznak az említett összegek a közlekedési szabálysértésekre is?
– Sok esetben növekedtek a közlekedési szabálysértésekért kiszabható büntetési maximumok is, ám jó hír, hogy több szabálysértés kedvezőbb elbírálást nyert az új törvényben. Ilyen például a sebességkorlátozás jelentős túllépése, ahol a bírság felső határa – 60 ezer forint – változatlan. Ugyanakkor változtak azok a sebességhatárok, melyektől jelentős túllépésnek minősül a gyorshajtás. Mindez korábban nem volt törvényben meghatározott, legfőbb ügyészségi körlevél mondta meg, mikortól kell jelentősnek tekinteni a sebességtúllépést. Az új kormányrendelet szerint akkor követi el valaki ezt a szabálysértést, ha 100 kilométer/óra alatti korlátozás esetén felével, 100 kilométer/óra feletti korlátozás esetén pedig egyharmadával túllépi a megengedett sebességet. Lakott területen az lépi át jelentősen a sebességkorlátozást, aki 75-tel, vagy annál gyorsabban megy. Ez korábban is így volt. Lakott területen kívül azonban változott a határ. Míg korábban 107 kilométer/órás sebesség felett számított jelentősnek a gyorshajtás, az új szabályozás szerint ez a határ 120 kilométer/óra. Ilyen szempontból kedvezőbb tehát az elbírálás.
Változott továbbá a tilos jelzés figyelmen kívül hagyásával elkövetett szabálysértés megítélése is. 40 ezerről 50 ezer forintra növekedett ugyan ezen szabálysértés büntetési maximuma, ám a vezetői engedély visszavonásával már nem büntethető az eset. Bekerült továbbá a szóban forgó kormányrendeletbe a közlekedési-igazgatási szabályok megsértése. Korábban, ha vett valaki egy autót, akár hónapokig vagy évekig is elközlekedett vele anélkül, hogy a nevére íratta volna. Nem igazán tudtunk mit kezdeni az ilyen szabálysértésekkel. Március elsejétől azonban ennek is van szankciója, 30 ezer forinttal büntethető.
– Mi vár arra, aki nem fizeti meg a rá kiszabott pénzbírságot?
– Több fokozata van a szabálysértési büntetés végrehajtásának. Amennyiben nem fizeti be az illető a számára kiszabott pénzbírságot, akkor első lépésben munkabéréből igyekszik letiltani azt a rendőrség. Ha ez nem lehetséges, közadóként hajtjuk be egyéb vagyonából. S ha így sem járunk sikerrel, akkor a szabálysértési törvény új formuláját alkalmazzuk, mely szerint közmunkára változtatjuk át a pénzbírságot. Amennyiben lehetőség van az adott településen, és hajlandó közmunkát végezni az elkövető, akkor így róhatja le büntetését. Közmunka esetében napi ötezer forint az átváltoztatási kulcs. Az utolsó lépcső pedig a pénzbírság elzárásra történő módosítása, ám erről csak a bíróság dönthet. Ebben az esetben egy nap 1000 és 3000 forint közötti összeget jelenthet.
Frauenhoffer Márta