Környezet

„Vigyázz rám ember, mert én is élek, érzek/ Szeress, hisz utadon végig elkísérlek.” Ha most tíz embert megkérdeznénk, hogy honnan ismerős ez az idézet, vajon hányan adnának rá helyes választ. Akik gyakran járnak, jártak az Alsóerdőn, ők tudják, hogy ez volt a köszöntő tábla szövege. Azért a múlt idő, mert az 1973-ban készített és azóta jócskán összefirkált tábla kidőlt, jelenleg jobb sorsára vár az erdészház területén.

Már korán reggel az alsóerdei kerékpáros úton ballagok. A bicikliút hídjának korlátja foghíjas, dőlni készül. Az erdészlak elé érve egy másik kevésbé szívderítő látvány, az esőbeálló megrongált állapota fogad. Szakács László erdész talán még nálam is szomorúbb. Mondhatni joggal.
– A nyolcvanas Csak távolról idilli a kép

évek közepén fénykorát élte az erdő. Szép és gondozott környezet, jó állapotban lévő tárgyi eszközök várták a kirándulókat – mondja az erdész. – 1966-ban vetődött fel az ötlet, hogy kisebb átalakításokkal, a fiatalosok felújításával, különféle növények telepítésével, kirándulóhelyek létesítésével országos hírű pihenőövezetet lehetne létrehozni. Ezt nyugati példa nyomán közpénzekből valósította meg az erdőgazdaság. A mai napig több száz millió forintot fordítottunk erre a munkára. Az erdészet munkatársai társadalmi munkában és nagy lelkesedéssel ápolták a növényeket, építettek esőbeállókat, készítettek padokat. A tornapályát svájci példa alapján csináltuk, neves sportolónk, Monspart Sarolta is itt volt az avatáson. Ma már hírmondó sincs belőle. Utoljára 5 évvel ezelőtt újítottuk fel, hiába, csak pár hónapig kímélték. A vandalizmus sorsára jutott Németh János kerámia szalonnasütője s az összes esőbeálló. A padokat eltüzelték, az Aranyoslapi forrásnál a márványtáblát összetörték, a fatáblákat összefirkálták vagy kidőltek.
A Zalaerdő Rt. a tulajdonos, ám a város lakossága okozza a károkat. Ezért volna jó, ha a város nagyobb figyelmet fordítana a komplexumra. Eddig csak a Ciconia Klub és a Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapítvány segített a lehetőségeihez mérten. Az alapítvány 700 E Ft-ot adott az Aranyoslapi tó kitisztításához, a környék rendbetételéhez. A munkákat 2 évvel ezelőtt kezdték és tavaly tavasszal fejezték be. Akkor 45 teherautónyi szemetet szállítottak el a forrás környékéről. Nagyon szemetes az erdő többi része is. Az Alsóerdő egy 250 hektáros egységes tömb, körös-körül hétvégi házakkal. Nyitott, nem védhető terület. Ugyancsak gond a búslaki szeméttelep közelsége, mert telepközeli forrásból tiszta víz helyett mérgező szennyvíz jön. A szél erre hordja a lomot és az emberek is itt rakják le „terheiket.” Persze, hiszen ez ingyen van. A kirándulók Beázik a megálló

is szemetelnek, pedig Nyugaton már az a divat, hogy a turista visszaviszi magával a szemetet és otthon dobja el.
Szakács László kitér az értékes növények lopására is. A védett cikláment, a kosbor-féléket, turbánliliomot és az alpesi növényeket előszeretettel viszik haza vagy szakítják le az emberek. Pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy máshol úgysem marad meg, hamar elhervad, elpusztul. Az Azáleás-völgyben, Egerszeg „ékszerdobozában” a gyerekek kicsúszkálják a domboldalt. Pedig neveléssel sok minden elérhető. Erdei iskolák, ismeretterjesztő órák, néha maga az erdész viszi körbe őket. Ha csendben vannak, még állatokat is látnak, mondja. Őz, róka, borz, menyét, vaddisznó, görény. Ritka madarak, fenyőcinegék, meggyvágók, rigók énekelnek. Az erdészlak melletti tisztáson álló Dől a korlát (Fotó: Zavilla)

öreg tölgyek odújában nemrég például macskabaglyok fészkeltek.
– Két hónap és itt a majális. Anyagi lehetőségeinkhez mérten készülődünk, a parkolót és a központi tisztást rendbe tesszük, a szemetet elhordjuk. Az esőbeállókkal és padokkal már nem tudunk mit kezdeni, arra már nincs pénz.
A kassza tehát üres, az emberek jóindulatára azonban még lehet számítani. Legalábbis Szakács László ebben reménykedik: legalább a meglévő értékekre vigyáznának a kirándulók. Egykor tankönyvek hozták fel példaként a parkerdőt, külföldi szakemberek szóltak elismerően a pihenőövezetről. Ami már 6–700 évvel ezelőtt is hasonlóképpen funkcionált, még a neve sem változott az évszázadok alatt. Ahogy a fák sem, ugyanaz az összetétel: tölgy, hárs, cser, bükk, normannfenyő.
Felújítási tervek lapulnak a fiókok mélyén. A megvalósulás várat magára, pedig az erdész szerint jó lenne, ha az Alsóerdő bekacsolódhatna az idegenforgalomba. A kidőlt tábla üdvözlő sorai ma is megszívlelendők.
Mozsár Eszter

Mint arról legutóbbi számunkban tájékoztatást adtunk, elfogadta a közgyűlés a város idegenforgalmi koncepciójának megvalósíthatósági ütemtervét, melyben megfogalmazásra és kidolgozásra kerültek a prioritásként megjelölt turizmusformák lehetséges fejlesztési irányai. Mint az az előterjesztésben is szerepel, a táji adottságok miatt kiemelkedően jó lehetőségei vannak az ökoturizmusnak Zalaegerszegen.

Ebből kiindulva határozatként fogadta el a közgyűlés az ökoturizmus és természetjáró turizmus fejlesztése érdekében egy ökopark és vadaspark megvalósítására vonatkozó szakmai koncepció elkészítését, valamint a megvalósítás pénzügyi lehetőségeinek vizsgálatát és a terület kiválasztását.
Szerte a világon bebizonyosodott, hogy az állatok, állatkertek, vadasparkok kedveltek az emberek körében, szívesen látogatják az ilyen létesítményeket. A főként gyerekekből és fiatalokból álló látogatók, érdeklődők elsősorban az idegen világok színpompás, érdekes, számunkra furcsa állatcsodáit keresik az állatkertben, de fontos feladatot jelent a hazai, őshonos állatfajok, haszon- és vadállatok fenntartása is.
Hazánkban több helyen is működik jelenleg állatkert, vadaspark, illetve bemutatókert. Mindegyikre igaz, hogy népszerű, viszonylag sok látogatót vonz. Fontos tudni azonban, hogy jelentős anyagi háttér szükséges egy korszerű vadaspark létrehozásához. Tudja ezt Gecse László önkormányzati képviselő is, a Zalaegerszegen tervezett vadaspark ügyének koordinálója.
– A tervezett vadaspark a lakosság közérzetét javító, jóléti intézményként valósulna meg, melyről azt kell tudni, hogy inkább csak viszi a pénzt, mint hozza – mondja Gecse László. – Éppen ezért a megvalósítást megelőzően nagyon sok szempontot figyelembe kell vennünk, vizsgálódnunk, mérlegelnünk kell annak érdekében, hogy színvonalasan működő vadasparkot létesíthessünk Zalaegerszegen. Én személy szerint, szabadidőmben, és nyaralásom terhére több hasonló létesítményt, köztük állatkerteket és vadasparkokat látogattam meg szerte Magyarországon és külföldön. Tanulmányoztam azok területi adottságait, a működési feltételeket, a technikai hátteret stb. Városunkban a vadaspark kialakítását megelőzően az a legfontosabb feladat, hogy legyen egy 40–50 hektár nagyságú, ipari felhasználásra nem alkalmas terület az önkormányzat tulajdonában. Legalább ekkora helyre lenne ugyanis szükség a megfelelő állattartáshoz. Jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre ekkora terület, úgyhogy csere, illetve egyezkedés útján igyekszik ahhoz hozzájutni a város.
A vadaspark helyszínét illetően ily módon nincsen egyelőre konkrét döntés. Felvetődött az ötlet, hogy területcserével megvalósítható lenne az esetleg az Alsóerdő környékén, de szóba került a Gébárti-tó területe is.
– Szakemberek, állatkert-igazgatók véleménye szerint a táji adottságokat kihasználva európai szintű vadasparkot lehetne kialakítani Zalaegerszegen – tájékoztat Bugyik András, az önkormányzat ökoturisztikai referense. – Egyrészt turistacsalogató látványosság lenne a vadaspark, de jó célt szolgálna a gyerekek állatokkal és az állattartással kapcsolatos ismereteinek fejlesztésében is. Szerencsés helyzetben van Zalaegerszeg abból a szempontból, hogy közel van hozzá a Balaton, ahol elég csak egy esős, hidegebb nap, és máris keresik az ott nyaralók a környéken lévő szórakozási, kirándulási lehetőségeket. Ezen indokból is jó célt szolgálna a vadaspark a környéken. És fontos az is, hogy egy állatkert üzemeltetése munkahelyeket is teremt, kiszolgáló létesítményeket szükségeltet, sőt más programokkal is összekapcsolható.
Győrben 250–300 ezer ember látogatja évente az állatkertet, holott ők csak a nyári időszakban tartanak nyitva.
A vadaspark kialakítása a megfelelő helyszín megtalálását követően akár egy éven belül is megtörténhet. Az előzetes elképzelések szerint alapítványt, vagy egy gazdasági társaságot alakítana az önkormányzat a vadaspark létrehozására, és üzemeltetésére. Első lépcsőben többnyire a hazai őshonos, illetve a Kárpát-medencére jellemző háziasított és vadon élő állatoknak adna otthont a zalaegerszegi vadaspark. Ezek beszerzése, tartása és gondozása ugyanis viszonylag egyszerűbb feladat, ám mégis sok ember számára jelenthet élményt azok testközeli megtapasztalása.
– Kezdetnek bivalyt, magyar szürke marhát, rackajuhot, mangalica sertést, gímszarvast, őzet, dámot, muflont, vaddisznót, kisemlősöket, rágcsálókat lenne célszerű tartani a vadasparkban, illetve könnyen bemutathatóak a szárazföldi és vízimadarak – avat be a részletekbe Bugyik András. – És az úgymond közönséges fajokon kívül lehetőséget lehetne biztosítani a faj- és génmegőrzést szolgáló egyedek tartására is, amihez állami támogatásokat is igénybe lehetne venni a megfelelő feltételek teljesülése esetében. Nagyon szeretik a gyerekek azokat az állatokat, amelyek simulékonyak, engedik simogatni magukat. Azt hiszem, hosszú folyamat eredményeként ugyan, de minden igényt ki tud majd elégíteni a városunkban létesülő vadaspark.
F. M.

A vitaminos italok megkedveltetése után új termékkel rukkolt elő a pölöskei szörpüzem. Figyelembe véve a fogyasztói igényeket, amely a gyümölcsvelővel ízesített tej és joghurt alapú italok irányába mozdult el az utóbbi időben, egy teljesen egyedinek mondható ízt jelentetett meg a piacon, ez pedig a fél- és másfél literes kiszerelésű, körte-alma sűrítménnyel készült joghurtital. Bognár Kálmán, a Bognárszörp Kft. ügyvezető igazgatója az új termékről számolt be lapunknak.

– Féléves szavatosságú, hűtést nem igénylő termékről van szó, amelyet egy német importból származó speciális csírátlanító folyamatnak köszönhetően tartósítószer nélkül készítünk el.

Ma már egyébként az összes termékünk ezen a mikrobiológiai eljáráson esik át, ami garantálja az itt készült italok szavatosságát. A joghurtital egyébiránt energiaszegény, fele-fele arányban cukrot és mellékíz nélküli édesítőszert tartalmaz, ami talán a fogyni szándékozóknak is jó hírként szolgál.
– Hogy alakult ki az alma-körte-joghurt ízharmónia?
– Egy hosszas kísérletezés eredménye ez a termékünk. Két ágon folytak a joghurtitalt illetően kutató munkálataink. Az egyik a már forgalomba került alma-körte, a másik pedig egy őszibarack-alma sűrítménnyel készülő joghurtital volt. Mindkét termék egyidőben történő piacra kerülését nem tartottuk célszerűnek. A közeljövőben azonban várható a már említett őszibarack-alma joghurtital valamint egy kimondottan sportolóknak készülő ital piaci bevezetése is.
– Hol kapható az új joghurtital?
– Ahol termékeinkkel eddig találkoztak vevőink, azokon a helyeken természetesen az új termékünk is látható már a polcokon. A piacszélesítés reményében a nagyobb áruházakkal – mint például a Tesco – is folytattunk tárgyalásokat, s bízunk benne, hogy a két vitaminital mellett márkatermékként jelen lehetünk majd közeljövőben kibővülő joghurtital-családdal is.