Városháza

A legutóbbi közgyűlés napirendjén szerepelt az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés, melynek leglényegesebb kérdéseiről beszélgettünk az előterjesztés készítőivel: Németh Gyulánéval, a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztálya csoportvezetőjével, Szalai Bélánéval, a közigazgatási osztály gyámügyi előadójával, Juhászné Tóth Évával, a Városi Gyámhivatal vezetőjével és Bán Lászlóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vezetőjével.

– Kiket, milyen formában érintenek vagy érinthetnek ezek az ellátási formák?
– Ez a többirányú, több szervezet által közösen végzett tevékenység egyrészt segíti a gyermekek családban történő megfelelő nevelkedését, másrészt biztosítja a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból bármilyen okból kikerülő gyermekek helyettesítő védelmét.
A segítségnyújtás formái közé tartoznak a pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatósági intézkedések.
– Milyen jogcímen részesülhetnek a rászorulók pénzbeni ellátásban?
– A pénzbeni ellátások közé tartozik a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, melyet az önkormányzat biztosít, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezése illetve az otthonteremtési támogatás, melyek megállapítása már a gyámhivatal hatásköre.
– Milyen egyéb ellátásokra számíthatnak az érintettek?
– A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása – bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet – és a gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona).
A gyermekvédelmi szakellátást a törvény a megyei és a fővárosi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataként határozza meg, míg a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések megoszlanak a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal között. A gyermekek védelembe vételével és az ideiglenes elhelyezéssel kapcsolatos hatáskört a jegyző látja el, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel, az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendelése pedig a gyámhivatal hatáskörébe tartozó feladat.
– Térjünk vissza egy kicsit a pénzbeni ellátásokra...
– Az elmúlt évben nem változott alapvetően a rászorultságtól függő, önkormányzat által nyújtható támogatások köre, ugyanakkor 1999 szeptemberében bevezetésre került a felsőoktatásban tanulók lakhatási támogatása, amely ugyan nem kimondottan gyermekvédelmi ellátás, gyakorlatilag azonban ekként funkcionál, hiszen a 181 fő jogosult közül 179 fő volt a 24 életévét be nem töltött fiatal felnőtt.
A gyermekvédelmi törvényben kötelezően előírt pénzbeni támogatások – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mellett a helyi rendelet alapján az erre rászorulók rendelkezésére áll a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kiegészítése, a rendszeres gyermekvédelmi segély és a felsőoktatásban tanulók lakhatási támogatása.
– Milyen változások figyelhetők meg az igényelt támogatások körében a korábbiakhoz képest?
– A gyermekek illetve fiatal felnőttek segélyezése terén a gyermekvédelmi törvény által bevezetett rendszeres gyermekvédelmi támogatás 1998-ban áttörő változást eredményezett. Önmagában ennek az egy ellátásnak köszönhetően több mint duplájára, 2543 főre, az egyéb ellátásokkal együtt pedig 2652 főre emelkedett a rendszeres támogatottak száma. Ez a tendencia természetszerűleg nem folytatódhatott 1999-ben, bár továbbra is jelentős emelkedést tapasztaltunk valamennyi segélytípusnál.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosultak esetében ez a 21 százalékos emelkedés nem csak annak tudható be, hogy nőtt a nyugdíjminimum alatti egy főre jutó jövedelemből élő gyermekes családok száma. Közrejátszik benne az is, hogy a feketegazdaságból származó jövedelmek rejtve maradnak.
A rászorulók köréről árnyaltabb képet ad a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kiegészítésében és a rendszeres gyermekvédelmi segélyben részesülők számának alakulása. Az előbbire azok a – rajtuk kívülálló okok miatt – rendkívül alacsony jövedelemből élő fiatalok szerezhetnek jogosultságot, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem a törvényi alaptámogatással együtt sem haladja meg a nyugdíjminimumot (1999-ben 15.350 Ft), ha pedig szülője egyedül neveli, akkor annak 120 százalékát (18.420 Ft).
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők közül havonta átlagosan 444 fő részesült 3.541 Ft kiegészítő támogatásban. Évi összes számuk 41 százalékkal haladta meg az előző évit.
Hasonlóan magas, 72 százalékos az emelkedés azon kiskorúak körében, akik ugyan némileg jobb anyagi helyzetben vannak, de szociális körülményeik miatt hátrányt szenvednek, vagy többletköltségük keletkezik.
Összességében a tendencia mindhárom ellátás esetében azt jelzi, hogy növekszik azoknak a gyermekes családoknak a száma, akik napi megélhetési gondokkal küzdenek, hiszen változatlan támogatási feltételek mellett, és a lakhatási támogatást is figyelmen kívül hagyva 25 százalékkal több jogosultság megállapítására került sor, a segélyezésre fordított pénz pedig 14 százalékkal nőtt.
– Csökkentek-e ennek arányában az eseti támogatások?
– A rendszeres ellátások térnyerése – szemben az 1998. évivel – nem párosult az eseti támogatás csökkenésével. Mind a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma, mind a segélyek átlagos összege növekedett. Számottevő azon családok száma is, ahol a szülő(k) tartós munkanélkülisége, rossz egészségi állapota, egyéb hátrányos körülményei, vagy felelőtlen magatartása okán kerülnek a gyermekek átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe. Közülük sokan már csak akkor fordulnak az önkormányzathoz, ha kikapcsolták a gázt, a villanyt, vagy a kilakoltatás veszélye fenyeget. A gyermekvédelemben részt vevők kommunikációs és jelzőrendszerének e téren még vannak hiányosságai.
– Milyen támogatások megállapítása tartozik a városi gyámhivatal hatáskörébe?
– Egyik az otthonteremtési támogatás, melynek célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatását elősegítse. A támogatás iránti igény a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. életév betöltéséig terjeszthető elő. Zalaegerszegi lakcímmel rendelkező fiatal 1999. évben nem nyújtott be otthonteremtési támogatás iránti kérelmet a gyámhivatalnál. A másik a gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem. Ennek elbírálása során a gyámhivatalnak mérlegelési lehetősége nincs, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bírósági ítéletben megállapított összeget kell megelőlegeznie. Az elmúlt évben 50 zalaegerszegi gyermek részére történt a gyermektartásdíj megelőlegezése.
(Folytatjuk.)

Pálóczi Horváth Ádám Zene- és Művészeti Iskola
8900 Zalaegerszeg, Köztársaság út 2/A. Telefon/fax: 92/312-787

I. Pálóczi Napok rendezvényei – 2000. április 10–14.
Április 10. (hétfő)
17.30 óra Ünnepi megnyitó
    Köszöntőt mond: Németh János keramikusművész
    Képzőművészeti kiállítás megnyitása, díjátadás
18.00 óra Kicsinyek hangversenye
Április 11. (kedd)
Regionális szakmai konferencia
Köszöntőt mond: Pápai János igazgató
14.00 óra Az alapfokú művészetoktatás helyzete, jövője
    Előadó: Nemes László, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke
15.00 A művészi tehetség korai felismerése és
–17.00 óra fejlesztésének pedagógiai kérdései
    Előadó: dr. Czeizel Endre orvosgenetikus
A rendezvények helyszíne: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem
Április 14. (péntek)
Díszhangverseny
    Köszöntőt mond: dr. Gyimesi Endre polgármester
18.00 óra Szólisták, zenekarok, tánccsoportok díszbemutatója
A rendezvény helyszíne: Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ

A Deák Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola
(Zalaegerszeg, Göcseji u. 16.)
felvételt hirdet a 33 5262 01 asztalos ésa 33 5262 06 kárpitos
OKJ-s szakmai képzésre

bármilyen középiskolában 10. osztályt végzett tanulók számára.
A gyakorlati oktatás feltételeit a Szakképzési Törvény alapján biztosítja: a Zalabútor Rt., a Műbútor Rt., a Sitform Bt. és az iskola. Érdeklődni lehet: az iskolánál a 92/313-078-as telefonszámon.
Jelentkezési lapok igényelhetők az iskolától levélben, vagy letölthetők az internetről a www.deakf-zala.sulinet.hu/hireink.htm oldalról.
Jelentkezési határidő: 2000. június 30.

Az I. Pálóczi Napok keretében a Pálóczi Horváth Ádám Zene- és Művészeti Iskola és az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium Vizuális Tagozata városi rajzpályázatot hirdet „Bóbita, Bóbita táncol...” mottóval, az általános iskolák alsó tagozatos tanulói részére.
A pályázat témája: Társművészetek (zene, tánc)
Technika: szabadon választott. Méret: max: 50x70 cm
Beküldési határidő: 2000. április 5. (szerda)
Cím: Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium Vizuális Tagozat, 8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 2.
Információk: 92/312-587/17
Az ünnepélyes eredményhirdetésre és kiállításmegnyitóra 2000. április 10-én 17.30 órakor kerül sora Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.
A legjobb munkák alkotói könyvutalványt kapnak.

A „Zalaegerszegi Miasszonyunk (Notre Dame) Nővérek Mindszenty Iskolájáért” Alapítvány a soron következő nyilvános ülését 2000. április 6-án (csütörtökön) 17 órakor tartja Zalaegerszegen a Zárda utca 25. szám alatt. A nyilvános kuratóriumi ülésre minden érdeklődőt tisztelettel várunk.

2000/2001-es tanévben, az alábbi felfőfokú, illetve középfokú szakképesítést nyújtó tanfolyamok indulnak. 23 éves korig a második szakma megszerzése is tandíjmentes.
- Kisvállalkozások gazdasági ügyintézője
- Irodavezető (levelező is)
- Idegenvezető és hostess
- Gazdasági informatikus
- Mérlegképes könyvelő (levelező is)
- Kereskedelmi menedzser (levelező is)
- Idegenforgalmi menedzser
- Sportszervező-menedzser
Jelentkezés: Üzleti Szakközépiskola, Zalaegerszeg, Dózsa György u. 14. Ügyintéző: Gaál Károlyné. Tel.: 92/312 024

Amint azt dr. Tóth László jegyzőtől megtudtuk, a Belügyminisztérium országos vizsgálatot folytatott a 2000. január 1-jén beindult okmányirodák működését illetően, elsősorban azzal a szándékkal, hogy kiderítsék, mi okozta a sok helyen jelentkező folyamatos zsúfoltságot, az ügyintézés helyenkénti nehézkességét.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyrészt az elmúlt év második felében már sokan nem tudták, vagy éppen az új dokumentum megjelenését kivárva, nem is akarták megújítani igazolványukat, másrészt maga a számítógépes rendszer sem működött mindig zavartalanul. Ezen okok miatt került sor arra, hogy a 152 okmányiroda működését a helyszínen vizsgálják meg a szakemberek. A vizsgálat a zalaegerszegi okmányiroda Szívügyüknek tekintik a kiszolgálást

működését illetően kedvező eredményt hozott, ezért a Belügyminisztérium elismerésben részesítette Bodáné Szántner Csilla irodavezetőt, aki – munkatársaival együtt – jól felkészült az ellátandó feladatokra, s az esetenkénti túlmunkát is vállalva, mindent megtett a zavartalan működés biztosítása érdekében.
Az irodavezetőt, aki Budapesten vette át a dicséretet, arról kérdeztem, milyen érzés volt országosan az első húsz elismert okmányiroda között szerepelni, s milyen muníciót ad ez a jövőt illetően?
– Nagy örömöt és meglepetést szerzett ez az elismerés, hiszen semmilyen előzménye nem volt. Az igaz, hogy az irodánkban egy héttel korábban vizsgálatot végző belügyminisztériumi szakemberek alapvetően jó benyomással távoztak, elégedettek voltak az általunk végzett munkával. Ha más városokkal hasonlítom össze, Zalaegerszeg a 16. helyen áll a személyi igazolványokhoz szükséges adatfelvétel mennyiségében, a vizsgált első 8 hét alatt összesen 676 igénylést továbbítottunk. Csak a nálunk nagyobb városok előztek meg bennünket, olyanok mint Pécs, Szeged, Győr vagy Székesfehérvár. Hozzá kell tennem, hogy mindehhez egyetlen gép áll rendelkezésünkre, míg a nagyobb városokban két-három gépen folyik a munka. Csak azt tudom ígérni, hogy továbbra is szívügyünknek tekintjük a hozzánk forduló ügyfelek kiszolgálását, és remélem, hogy a későbbiekben egyre kevesebb várakozási idővel kell számolni a kérelmezőknek.

Újabb területet hódít meg a zalaegerszegi közép- és felsőoktatás annak az együttműködési megállapodásnak a megkötésével, amelyet a Flextronics International Kft. részéről Jurisits János és Szentes Péter ügyvezető igazgatók, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kara képviseletében dr. Bognár Sándor főigazgató, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete részéről dr. Tóth József intézetigazgató, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében dr. Gyimesi Endre polgármester, valamint a Munkácsy Mihály Ipari Szakközépiskola képviseletében Vargáné Bérczes Bernadett írtak alá – ünnepélyes külsőségek között.

Amint azt a házigazda önkormányzat nevében dr. Gyimesi Endre polgármester – valamennyi jelenlévővel egyetértésben – elmondta, nagy örömmel karolják fel a kezdeményezést, hiszen ezzel újabb jelentős lépést tesz a város a felsőoktatás további bővülésében, a nagy vágyálom, az önálló főiskolai oktatás majdani megteremtésében. Szólt arról is, hogy a térség fejlődését is jó irányban befolyásolja az a tény, hogy egyre több közép- és felsőfokú végzettségű műszaki szakember állhat munkába.
A Munkácsy-szakközépiskolában – A megállapodás aláírásának pillanata

felismerve a kor követelményeit és városunkban a Flextronics International Kft. által képviselt gyors elektronikai ipari fejlődés kínálta lehetőségeket – már különböző szinteken folyik az elektronikai szakemberképzés: így az érettségire épülő elektronikai szakmunkásképzés, mechatronikai technikusképzés, 1999 szeptemberétől pedig akkreditált iskolarendszerű szakképzés keretében, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával közösen, villamosmérnök asszisztens képzés, nappali és levelező tagozaton egyaránt.
Az egyre nagyobb méretekben jelentkező elektronikai „szakemberéhség” késztette a fentebb említett megállapodó feleket arra, hogy még szorosabban működjenek együtt a képzés kiszélesítésében, sokoldalúvá tételében.
Az aláírt megállapodás értelmében a Munkácsi-szakközépiskola és a villamosmérnöki kar közös képző központot működtet a villamosmérnök-asszisztens képzés érdekében, kihelyezett nappali tagozaton valamint távoktatás keretében – zalaegerszegi konzultációs központtal – folyik majd a villamosmérnök-képzés, továbbá közösen oldják meg a képzésben részt vevő szaktanárok, szakoktatók továbbképzését.
A Flextronics Internationál Kft. vállalja a szakma oktatásához szükséges, csúcstechnikával rendelkező oktatási bázis kifejlesztését, támogatja a mechatronikai technikus- és villamosmérnök-asszisztens képzést valamint felnőtt átképzések, továbbképzések közös indítását.
A Kandó Kálmán főiskolai kar a képzésben részt vevők munkaköri sajátosságaihoz illeszkedő, kihelyezett oktatást szervez a Flextronicsnál és szélesebb körben vonja be a vállalat szakembereit az oktatás folyamatába.
A pénzügyi és számviteli főiskola a gazdasági mérnökképzés és mérnök továbbképzés meghonosításában vállal szerepet, valamint – a vállalattal közösen – felnőtt átképzések és tréningek indításában.
A város önkormányzata mindenben támogatja a szerződött felek célkitűzéseinek megvalósulását, törekszik a műszaki (elektronikai) felsőoktatás meghonosítására és a komplex felsőfokú oktatási centrum kialakítása során telephelyet biztosít a főiskola számára. Mint fenntartó – megfelelő, folyamatos beiskolázási keretszám engedélyezésével – kiemelten támogatja a tervezett szakképzést a Munkácsy-szakközépiskolában, az első és második szakma megszerzéséhez éves költségvetésében biztosítja a normatívát.
Valamennyi szerződő fél egyetértett abban, hogy a város és térsége számára sokat ígérő megállapodás született.

Az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium
IZSÁK IMRE KÉPZŐTÁRSASÁGA
„Környezetünk és lelkünk védelméért”
mottóval már nyolcadik éve hirdeti meg pályázatát.

A pályázat általános feltételei:
1. A beküldendő pályamunkák kapcsolódhatnak témájukban a mottóhoz, ill. bármi máshoz, ami a diákélettel összefügg.
2. Pályázhatnak Zala megyei diákok két kategóriában: 11–14 éves illetve 15–19 éves korosztály.

Pályázni lehet az alábbi témákban:
- Zenemű-komponálás: ajánlott vers megzenésítésével vagy szabadon választott mű zenei feldolgozásával.
    Ajánlott művek: Weöres Sándor: Magyar etűdök (108.)
        Nemes Nagy Ágnes: Láttam, láttam
    A megzenésítés műfaja lehet: szólóének hangszerkísérettel vagy többszólamú ének (pl.: kórusmű)
    A pályamű előadható legyen! Beküldhető: kottázva vagy kazettán.
- Rajz, képzőművészeti alkotások: olyan festészeti és grafikai iparművészeti alkotások készítésével (lehet karikatúra is), amelyek témájukban kapcsolódnak a választott mottóhoz.
- Újságírói műfajok: tudósítás, interjú vagy riport készítésével, lehetőleg szem előtt tartva a pályázat mottóját, de bármilyen, diákélettel kapcsolatos írással is, (minimum 1,5 oldal terjedelemben, A/4-es lapon, lehetőleg géppel írva, másfeles sortávolsággal, vagy olvasható kézírással).
- Irodalom: vers, novella vagy jelenet írásával, amely témájában kapcsolódhat a diákélethez is (a novella és a jelenet max. 5-6 oldalas legyen, A/4-es lapon, lehetőleg géppel írva, másfeles sortávolsággal).
- Természettudományos kutatások: téma lehet a természettudományok egyes kérdéseinek értelmezése. (Önálló kutatások, elméleti összefüggések, számítógépes programok, maximum 12 oldal terjedelemben, A/4-es lapon, lehetőleg géppel írva, 1,5-es sortávolsággal.)
    Természettudósok életrajzát nem tekintjük pályázati munkának.
- Történelmi és jelenkori kutatások: olyan kiemelkedő személyiség életútjának, munkásságának bemutatása, aki korának meghatározó személyisége; továbbá olyan pályamunkák, amelyek a régmúlt vagy közelmúlt eseményeit tárják és dolgozzák fel.

Szempont lehet még jelenkorunk eseményeinek bemutatása, elemzése is. (Max. 15 oldal terjedelemben, A/4-es lapon, géppel írva, 1,5-es sortávolsággal.)
A pályamunkák legyenek jeligések! (Pályamunkát vissza nem küldünk.)
Külön borítékban kérjük mellékelni a pályázó adatait (neve, életkora, iskolájának neve és címe, a pályázó lakcíme, a választott kategória).
Kérjük, hogy a borítékon kívülről és a beküldött alkotásokon is tüntessék fel a választott jeligét és kategóriát!
Pályázni ugyanazzal a jeligével több témakörben is lehet. A kiírásnak nem megfelelő pályaműveket az értékelésből kizárjuk.

Beérkezési határidő: 2000. május 26.
Eredményhirdetés: 2000 szeptemberében külön értesítés alapján.

Díjak:
    I. helyezett: 4.000 Ft
    II. helyezett: 3.000 Ft
    III. helyezett: 2.000 Ft
Különdíjak: könyvutalvány, tárgyjutalmak.

A pályaműveket 5 példányban az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium címére (8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 2. Tel./fax: 312 587) kérjük beküldeni, feltüntetve a pályázat mottóját.
A munkákat szakemberekből álló zsűri fogja elbírálni, mely fenntartja a jogot arra, hogy a beküldött pályamunkák minőségétől és mennyiségétől függően adja ki a díjakat.
A legsikeresebb pályázatok megjelennek a képzőtársaság kiadványában.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályázat útján bérbe adja
a Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. szám alatti épület II. emeletén lévő
209-es számú, 27,4 m2-es és 212-es számú,
21,4 m2-es egybe nyíló helyiségeit irodai célra.

A helyiségek bérleti díjának alapára 1.000 Ft/m2/hó + ÁFA.
A versenytárgyalás tárgya a havi bérleti díj összege.
A pályázat nyertese az, aki az árverés során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.
A helyiségek határozatlan időre adhatók bérbe, mindkét fél részéről 6 hónapos felmondási idő kikötésével. A bérlő a bérbeadó által történő felmondás esetén sem pénzbeni kártérítésre, sem cserehelyiségre nem tarthat igényt.

A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- az ingatlan pontos megnevezését,
- a pályázó nevét, lakcímét,
- nyilatkozatot a pályázati feltételek elfogadásáról.
A pályázatokat „Széchenyi téri helyiségbérlet” jeligével, zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Osztályához kell eljuttatni. (Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17–19. I. emelet 115. iroda)

A pályázat beadási határideje: 2000. március 27. (hétfő) 12.00 óra
A versenytárgyalás időpontja: 2000. március 29. (szerda) 13.00 óra
Helyszíne: Polgármesteri Hivatal I. emelet 101-es tanácsterme, melyre a pályázókat ezúton meghívjuk.
Részletes információt az önkormányzati osztály vezetőhelyettese, Bükiné Mándli Mária ad. Cím: Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17–19. I. emelet 115. iroda, telefon: 92/502-116.
A helyiségek előzetes egyeztetés alapján megtekinthetők.

A Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub 2000. március 22-én (szerdán) 18.00 órai kezdettel fórumra várja a város lakóit a Kosztolányi Kávéházba.
A fórum vendége lesz dr. Gyimesi Endre polgármester, aki válaszol a város jelenét és jövőbeni terveit érintő kérdésekre.
A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Csáth Géza a modern magyar prózaírás máig nagy hatású alakja. Kosztolányi Dezső rokona, szecessziós irodalmunk nagy hőse, a gyengébbik nem bolondja, az emberi test és lélek alapos ismerője. Ennyi jelző talán elég is, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését az orvos író iránt. Az „Álmok asszonya” című könyve a nőkről szóló írásaiból ad válogatást. A nővé válásról, évődésekről, hódításokról, nagy szerelmekről és csalódásokról, féltékenységről olvashatunk elbeszéléseiben. Csáth Géza szerette a nőket, az élet szükségszerű fájdalmai elől azonban menekült. Álmai tökéletes asszonyát is csak morfiumtól bódult állapotban találhatta és álmodhatta meg.
Virginia Wolf a legismertebb angol modern írónő. „Az élet keskeny járdacsík a szakadék fellett” – írja naplójában. Tépelődő, örökké kereső lélek, aki a vívódások elől 1941-ben az öngyilkosságba menekül. Az „Egy jó házból való angol úrilány” című könyvben négy önéletrajzi írást talál az olvasó. Ezek az írások a személyes dokumentum jellegen túl nagyon gazdag körképet nyújtanak a múlt századi és század eleji angol szellemi és társadalmi elitről.
George Orwellnek az 1984 és az Állatfarm című könyvét szinte mindenki ismeri. Azt talán már kevesebben tudják, hogy részt vett a spanyol polgárháborúban. 1936 után írásaiban független szocialistának vallja magát, később a brit Független Munkáspártba is belép. Önkéntesként harcol az aragóniai fronton, megsebesül. Kis híján maga is ottmarad a kommunista titkosrendőrség és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogójában. Ennek a tragikus végű kétfrontos küzdelemnek állít emléket a „Hódolat Katalóniának” című regényében.
A közelmúltban jelent meg „Az ezüst” címmel egy stílustörténeti kalauz, amely az ókortól napjainkig kíséri végig az ezüst ötvösmunkák, mű- és használati tárgyak útját. A könyv azoknak a műtárgyaknak bemutatására koncentrál, melyek az emberek hétköznapi környezetét díszítették. A kiadvány nemcsak a műgyűjtőknek ad hasznos információkat, hanem a művészettörténet vagy egyszerűen csak a szép ezüsttárgyakat szeretőknek is jó szórakozást biztosít...
(me)