Krónika

Zalai politikust még nem láttunk annyit a tévé képernyője előtt, mint az elmúlt hetekben Szalai Annamáriát. Kétszer hívták a Napkelte stúdiójába, láthattuk az Aktuálisban és a Duna Televízió reggeli adásában. Mindemellett országos lapok is többször kérték véleményét és neve szerepelt – egy-egy jegyzetben – nem éppen pozitív értelemben. Különböző stúdiók, sztárriporterek, más és más beszélgetőtársak. Legtöbbször a szocialista párti Lendvay Ildikóval vitáznak a médiahelyzetről.

Milyen érzés reflektorfényben ülni? Beszélgetésünk elején erről kérdeztük Szalai Annamáriát, majd a kábeltörvény tervezetéről és hatásairól váltottunk szót. E szabályozás parlamenti vitája során a Fidesz vezérszónokaként lépett fel.
– A televíziós szereplés természetes következménye a képviselői munkának – mondja. – Nálunk a frakcióban jó a munkamegosztás: egy-egy témának megvannak a felelősei. Most olyan időszakot élek, amikor olyan témák kerülnek előtérbe, melyeknek felelőse vagyok. Szalai Annamária

Ezek részben a médiakuratórium elnökségének a felállításával kapcsolatosak, részben pedig a készülő kábeltörvénnyel. Ilyenkor hívnak a szerkesztőségek, és megy az ember reggel is, este is.
– Melyik stúdióban érezte magát a legjobban?
– Azt a helyzetet szeretem, amikor egy jól felkészült riporterrel és beszélgetőtárssal ülök együtt. Ez inspirál, és gyors reagálásokra serkent. Akkor jó a helyzet, ha a riporter egyformán képviseli az egyik és másik oldalt, kiegyensúlyozottan viselkedik és felkészült az adott témában.
– Baló, Bánó, Betlen, Mélykuti Ilona... Milyen benyomások érték?
– Változóak. Tulajdonképpen minden beszélgetés más. Akkor érzem, hogy jó a beszélgetés, ha sűrűsödik a stúdióban körülöttünk a levegő és a munkatársak – a sminkestől a kellékesig – gyűlnek körénk. Ebből lehet érzékelni, hogy számukra is izgalmas a beszélgetés. Például ma reggel a Duna Televízióban jóval túlléptük az előre eltervezett időt, de a szerkesztő nem állította le a beszélgetést, mert, mint mondta, nem volt szíve hozzá, olyan jó volt. Egyébként a reggeli műsorok igazán háttérműsorok, hiszen az emberek ilyenkor sietnek, készülnek a munkába, a gyerekekkel bajlódnak, kávéznak, kakaóznak... Nehéz az érdeklődést felkelteni, hogy egy adott műsor magára vonja a figyelmet.
– Lendvay Ildikóval mindig izgalmas beszélgetést folytatnak.
– Ő is pártjának a témafelelőse. Egy bizottságban dolgozunk, tehát nem csak a stúdióban beszélgetünk. Egyébként volt olyan szerkesztő, aki azt mondta, neki kifejezetten örömet okoz, ha két politikusnőt tud összehozni, mert ez elég ritka. Mindig férfiak beszélgetnek egymással...
– Kellemetlen pillanatok is adódtak... Egyik országos napilap azt írta, hogy nem volt hajlandó Pető Ivánnal beszélgetni, holott az adás e feltételezés cáfolatával kezdődött...
– Igen. Ilyenkor az ember nem tehet mást, minthogy udvariasan helyreigazítást kér. Még ugyan nem reagáltak, bizonyára kivárják a határidőt.
– Lehet egy politikus olyan helyzetben, hogy megválogassa, kivel ül le egy stúdióban beszélgetni?
– Én soha nem válogattam meg a beszélgetőtársaimat. Természetesen udvariasan el lehet hárítani felkérést. Ha például arra kérnének, hogy vitázzak az agrárdemonstrációról, vagy az autópálya-fejlesztésről, akkor nagyon udvariasan ajánlanék magam helyett mást. Én bárkivel leülök abban a témában vitatkozni, amiben úgy érzem, van mondanivalóm.
– Mi történt azon a bizonyos napon?
– Budapesten voltam egy konferencián, amikor üzenetet kaptam ebéd után, hogy este fél 11-re menjek az Aktuális című műsorba szocialista képviselőtársammal vitatkozni. A probléma csak az volt, hogy engem délután vártak Zalaszántón, ahol március 15-e alkalmából ünnepi beszédet mondtam. De sikerült időben leérnem és vissza is Budapestre. Néhány nap múlva olvastam az újságban, hogy én kivel nem voltam hajlandó leülni beszélgetni.
– Mindezt meg is cáfolta...
– Igen. A Napkeltében együtt voltunk Pető Ivánnal. Egyébként ezeknek a beszélgetéseknek nem az a célja, hogy egymást legyőzzük. Véleménycseréről van szó, elmondjuk mit is gondolunk az adott témáról.
– Mi indokolja a kábeltörvény meghozatalát?
– Az informatika, távközlés, telekommunikáció és a multimédia területén hihetetlen nagy robbanás történt az elmúlt években, amely a mai napig tart. Szinte beláthatatlanná teszi ennek a területnek a jövőjét, ahol évente 200 milliárd forintos beruházás történik Magyarországon. Az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletágról van szó, tehát nem véletlen, hogy a szabályozása rendkívül nehéz és sokoldalú érdekegyeztetést kíván. A kábelpiac ma már annyira átalakult, hogy alig maradtak kis szereplői. A zalaegerszegi például ilyen, ahol saját kisvállalkozás tulajdonában maradt a kábelhálózat. Magyarországon a két legjelentősebb piaci szereplő a Matáv és Matáv érdekeltségű cégek és az UPC, aki már több kisebb céget egyesített. A szabályozás arról szól, hogy az erőfölényben lévő befektetőket megfelelő módon korlátozza és elősegítse az újonnan piacra lépőket. Egy olyan gyorsan fejlődő infrastruktúráról van szó, melyet a közeljövőben mindenki érezni fog a lakásában, ahol egy csatlakozáson keresztül kapja a tévészolgáltatást, telefont, internetet... Olyan jeltovábbító rendszert lehet kiépíteni, ami ma még alig elképzelhető.
A másik nagyon fontos része a törvényjavaslatnak a piaci szabályozás mellett, a fogyasztóvédelmi szempontok előtérbe kerülése – magyarázza Szalai Annamária, és hozzáteszi: – a sok gazdasági érdeket befolyásoló törvényi szabályozás ezért rengeteg egyeztetést igényel.
– Rövidesen a parlament elé kerül a médiatörvény. Van remény a kompromisszumra a médiakuratóriumok elnökségének megválasztásában?
– Két módosítás kerül az Országgyűlés elé. Az egyik az európai uniós jogharmonizációs csomag, aminek én leszek a felelőse, mint a kulturális és sajtóbizottság európai uniós albizottságának a vezetője. A másik módosítás a kuratóriumok elnökségének megválasztását szabályozná az ORTT mintájára.
– Az MSZP már jelezte, hogy ezt a variációt sem tudja elfogadni.
– A szocialisták kezdeti tagadása talán megváltozik, tompul, hiszen az SZDSZ is mérlegeli a Fidesz-frakció javaslatát és kapcsolódó indítványt készít. Úgy gondolom, hogy mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzék felelős azért, hogy jó törvények szülessenek. Sajnos, eddig a baloldali ellenzék parlamenti eszközeiben csak a tagadást és az elutasítást választotta, parlamenten kívül pedig még drasztikusabb eszközöket vonultatott fel, ami már morális kérdéseket is felvet. De én mindezek ellenére optimista vagyok, és bízom a kompromisszumban.
Vadas Zsuzsa

A környező települések polgármestereit és munkaügyi szakembereit hívta találkozóra március 27-én a Flextronics International Zala B gyárának vezetősége. Az összejövetel elsődleges céljaként arra kérték a Flextronics vezetői a polgármestereket, hogy továbbra is segítsék őket a munkaerő-felvételben, hiszen év végéig 3000 főre kell felduzzasztani a Zala B gyárban dolgozók létszámát.
A gyárlátogatással egybekötött tájékoztatón Szentes Péter, a Zala B igazgatója többek között arról is beszámolt, hogy április 7-én újabb alapkőletétellel veszi kezdetét az ipari park bővítése. Mint azt az igazgató lapunk érdeklődésére elmondta, egy Keytech nevű holland alkatrészgyártó cég települ a Flextronics mellé. A holland cég már most is beszállítója a Flextronics sárvári gyáregységének, sőt elképzelhető, hogy a jövőben a Zala B igényeit is ki tudja elégíteni.
A Keytech helyéül szolgáló üzemcsarnokot egyébként a Flextronics építi fel saját beruházásaként, majd kiadja azt bérbe az alkatrészgyártóknak. Ugyanakkor segíti a Zala B vezetősége az új gyárat az infrastruktúra megteremtésében és a munkaerő felvételében is. Szentes Péter arról számolt be, hogy három lépcsőben alakul majd ki a Keytech teljes üzemcsarnoka, és kezdetben 50–60 főt foglalkoztatnak.
– frau –

Április 10-e és 22-e között az idei évben is megrendezésre kerül a húsvéti vásár. A forgatag színhelyéül ezúttal is a Dísz tér szolgál majd, ahol a hagyományoknak megfelelően kínálják portékáikat az árusok. Mint azt Bakosné Tolvaj Mártától, a KISOSZ helyi elnökétől megtudtuk, 2004 decemberéig meghosszabbította az önkormányzat az egyesület szerződését a tavaszi és a téli vásár rendezési jogát illetően.
Az elmúlt év végén röppentek fel a hírek, melyek szerint 2000-től új helyre költözne a húsvéti és a karácsonyi kirakodóvásár Zalaegerszegen. Sokan tiltakoztak akkor a döntés ellen, mondván, hogy a hangulat és a vásárlóközönség is azt kívánja, hogy továbbra is a Dísz téren rendezzék meg a vásárokat.
Lesz ugyan változás az elrendezésben, a vásár fő színhelye azonban továbbra is a Dísz tér marad – fogalmazott Bakosné Tolvaj Márta.
– Annyiban változnak az idei évtől a vásárok, hogy a Centrum téren, annak folyamatban lévő átalakítási munkái miatt nem helyezhetünk el pavilonokat. Mindez azonban a húsvéti vásárt nem is érinti, hiszen nem olyan nagy az érdeklődés a kereskedők részéről a Centrum Áruház előtti részen – mondja a KISOSZ elnöke. Karácsonyra azonban komolyabb változtatásokat kell eszközölnünk. Az önkormányzattal kötött megállapodás értelmében új látvánnyal és új elrendezéssel kell megjelenniük a kereskedőknek. Dolgozunk már az új pavilonok terveztetésén. Június 30-áig kell a kiviteli terveket elkészítenünk az önkormányzat számára.
Módosul ugyanakkor a vásár helyszíne is karácsonyra. A Centrum téren felállított pavilonok a Kovács Károly téri parkoló északi részére kerülnek át. A Dísz téren pedig új formában ugyan, de megmarad a kirakodóvásár, sőt a TIT-székház épületének árkád alatti részét, illetve a parkolót is igénybe vehetjük egészen a Kosztolányi útig.
Az új arculat kialakításával járó költségeket a kereskedőknek kell majd állniuk, ami pluszkiadást jelent számukra. A KISOSZ jelenleg éppen azon fáradozik, hogy szép, praktikus, ám minél olcsóbb pavilonokat tudjanak terveztetni.
– frau –

Lapunk múlt heti számában „Megszűnik a Kosztolányi?” címmel arról írtunk, hogy a kávéház jelenlegi formájában néhány hónap múlva megszűnik. A számos kulturális programnak helyet adó kávéház működtetése nem nyereséges, a jelenlegi bérlő pedig nem tud több bérleti díjat fizetni, mint eddig.

Az írás megjelenése után megkereste szerkesztőségünket a tulajdonos Nagy Géza és felesége. Mint elmondták, az igaz, hogy június 30-tól új bérlője lesz a Kosztolányi kávéháznak, de a kultúrának a más környezetben működő vendéglátóegység továbbra is szívesen ad helyet. Nagy Géza hozzátette: ráfizetéssel működött a kávéház, és a szerződésben foglalt emelést sem tudta a jelenlegi bérlő elfogadni.
Az elmúlt közel két évben így ők is kivették részüket a kultúra szponzorálásából, hiszen még a „Kosztolányi” nevet is ők adták a kávéháznak. Az új bérlők vállalják a szakértő szerint megállapított havi bérleti díjat. Stílusváltás várható, a helyiség belsejét „csak egy kicsit” alakítják át, teszik színesebbé. A jelenlegi asztalok és székek maradnak.
Nem ételbár lesz és nem diszkó, válaszolta érdeklődésünkre Madár Gáborné, leendő üzletvezető. És nem lesz hangos zene sem, teszi hozzá. Ugyanakkor a vendégkört szeretnék bővíteni, különféle zenei rendezvényekkel csalogatni a fiatalokat a kávéházba. Megtartják a melegkonyhát is, a fitness életmódot segítendő állítják össze a menüt. Szeretnék, ha azok, akik eddig is látogatták a Kosztolányit, továbbra is a kávéház vendégei maradnának.

A város közgyűlése egyetért a Zalaegerszeg (Ságod, Neszele és a társult községek) északi főgyűjtő regionális szennyvízhálózat céltámogatással megvalósuló 700.511 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 137.416 ezer forintot – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben – az éves költségvetési rendeletében biztosít.

Az önkormányzat egyetért a Zalaegerszeg-Buslakpuszta regionális szilárd hulladéklerakó céltámogatással megvalósuló 575.000 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 402.800 ezer forintot az éves költségvetési rendeletben biztosít.