Felújításra vár a TV-torony

Készülünk a csatlakozásra

Negyvenéves a víziközmű szolgáltatás

FELÚJÍTÁSRA VÁR A TV-TORONY

Az évek múltával azonban kezdett elhanyagolttá válni Zalaegerszeg egykori szimbólumának környéke, s maga az épület is elöregedett. Az 1969-ben épült toronyban számottevő felújításra nem került sor az elmúlt 31 év alatt. Nem csoda tehát, hogy nagy része elöregedett, megrongálódott, és kétségkívül felújításra vár. 
– Akad javítanivaló a TV-tornyon bőven – ismerteti a részleteket Tombi Lajos alpolgármester. – Az elkészített statikai szakvélemény megállapítja, hogy többek között megerősítésre szorul a torony törzse, szükségessé vált a betonszerkezet műgyanta felületkezelése, és annak festése. Ki kell cserélni az épületszerkezeti és gépészeti berendezések nagy részét, valamint az épület homlokzati fém nyílászáróit. Tönkrement a tetőszigetelés is, és indokolt a kilátóterasz aszfaltburkolatának újraépítése. Ugyanakkor a torony acélszerkezetű árboca, a korlátok, rácsok és lépcsők erősen rozsdásak. Felújításra szorulnak a belső gépészeti vezetékek, de nagy szükség lenne a személyfelvonó cseréjére is. A másik nagy problémát a torony túlzott terhelése jelenti. A tervezők annak idején nyilvánvalóan nem számoltak a hírközlés robbanásszerű fejlődésével, mely nagyobb méretű parabolaantennák elhelyezését tette szükségessé a torony függőleges és vízszintes elemén. A szélteher hatására ezek jelentős – előre nem számított – terhelést eredményeztek a torony szerkezeti elemein. 
S hogy kinek a tulajdonát képezi jelenleg a TV-torony?
– Kötelezte a közgyűlés néhány évvel ezelőtt a Lész Kft-t, hogy vegye meg a torony önkormányzati részét. Évekig azonban hanyagul gazdálkodott a Lész a befolyt bérleti díjakból, így az önkormányzat vette kezébe a különböző antennabérleteket. Mindebből komoly bevételünk származik. Összegszerűen 8–10 millió forint folyik be az önkormányzat kasszájába ezen forrásból évente. A karbantartás felelőssége azonban továbbra is a Lész Kft.-é maradt, pénze azonban ekkora felújításra nincsen. Ezért fordultak az önkormányzathoz azzal a kéréssel, hogy a befolyó bérleti díjakból finanszírozza a város a TV-torony időszerűvé vált komoly felújítását. 
Az előzetes számítások szerint 41 millió forintba kerülne a beruházás, mely újabb 20 évre biztosítaná Zalaegerszeg Tv-tornyának működését. A szükséges összeg azonban jelen pillanatban nem áll rendelkezésére sem a tulajdonos Lész Kft.-nek, akinek jóformán semmilyen bevétele nem származik a toronyból, sem az önkormányzatnak.
– Költségvetési év közben fogalmazódott meg a TV-torony felújításának kérdése, amikor már minden egyes forintnak megvan a tervezett helye. Igaz, hogy évente 8 millió forint körüli összeghez jut az önkormányzat a tornyon lévő antennák bérleti díjából, ám más célra szántuk ezt az összeget az idei évben. Nem kétséges, hogy szükség van az épület felújítására, ám 2000-ben nem látom valószínűségét a beruházás elindításának. Természetesen a jövőben lehet ezzel számolni. 
Véleményem szerint az lehetne a reális megoldás jelen pillanatban, ha a Lész Kft. saját költségkerete terhére elindítaná a beruházást. Első lépésben a tervek elkészíttetése és a költségek pontos kiszámítása a feladat annak érdekében, hogy ősszel, a jövő évi költségvetés tervezésekor tisztán láthassa az önkormányzat, mekkora összeget, és milyen ütemezésben szükséges a TV-torony felújítására költeni. Szóba jöhet esetleg, hogy az antennabérleti díjakból befolyt összegről lemond a város a következő néhány évben, melyet a beruházás megvalósítására fordít a Lész Kft. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartanám azt a megoldást is, mely szerint megpályáztatnánk a TV-tornyot, és teljes javítási kötelezettség mellett bérbe adnánk egy vállalkozónak hasznosításra. 

Frauenhoffer Márta

vissza az elejére

KÉSZÜLÜNK A CSATLAKOZÁSRA

Az egész napos programsorozatot Tombi Lajos, Zalaegerszeg alpolgármestere nyitotta meg, aki arról tájékoztatta a diákságot, hogyan készül városunk az uniós csatlakozásra. Büszkén számolt be az alpolgármester arról, hogy Zalaegerszeg tavaly átadott szennyvíztisztítóműve már meghaladja az európai színvonalat, de fejlődést jelent a város számára a novemberben elkészülő hulladéklerakó is. 
A bevezetőt követően az EU és a jogharmonizáció témájában hallhattak előadást a fiatalok, Lukács György, a Külügyminisztérium EU Politikai Kapcsolatok Főosztályának tanácsosa pedig Út Európába címmel tartott előadást. Mint elmondta, kétirányú az út az unióba. Nemcsak Magyarország szándékozik csatlakozni az Európai Unióhoz, hanem az EU is terjeszkedni akar. Hazánk csatlakozása befogadást is feltételez, amire a másik oldalnak is fel kell készülnie. Lukács György felhívta a figyelmet, mely szerint nagyon erős alkalmazkodást követel meg tőlünk az unió. Nemcsak annak több ezer oldalas joganyagát kell elsajátítanunk, de meg kell felelnünk az Európai Unió szabványainak, és normáinak is.
Az előadások szünetében dr. Gyimesi Endre polgármester megnyitotta a gimnázium galériájában helyet kapott európai uniós kiállítást, majd a Páneurópai Unió elnöke tájékoztatta a diákokat hazánk uniós csatlakozásának előnyeiről, illetve hátrányairól. Dr. gróf Bethlen István véleménye szerint, jó felkészültséggel ma már szinte mindent el lehet érni Európában, hiszen nincsenek határok, és elismerik a diplomákat. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a magyar gazdaságnak nagyon fel kell készülnie a csatlakozásra. Ki kell alakítani a kis- és középvállalkozásokat, melyek nélkül nem lehet erős gazdaságot építeni, sőt az európai versenyben sem lehet helytállni. Óriási esélyei vannak a magyar mezőgazdaságnak az Európai Unióban, vélekedett Bethlen István, ám ahhoz, hogy azokat valóra tudja váltani, meg kell oldani végre a hitelezés kérdését, és ki kell építeni a családi gazdaságokat.
A nap hátralévő részében fórum keretében tehették fel kérdéseiket a diákok a meghívott vendégeknek, köztük a finn, svéd, osztrák, holland és angol nagykövetnek, majd kötetlenebb formában folytatódott a program. Délután került sor immár hagyományosan az európai uniós vetélkedőre, melyen több tucat középiskolás csapat mérte össze tudását. F. M.

vissza az elejére

NEGYVENÉVES A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁS

„Tiszta ivóvizet minden háztartásba”, hangzott a jelszó hajdanán, s bizony indokolt is volt. A Vízmű Vállalat szolgáltató tevékenységet kezdetben nem is nagyon végzett, hiszen hiányoztak az ehhez szükséges alapvető művek. Vízvezetékek, szennyvízvezetékek... 1967-ig a vállalat csak építési munkálatokat végzett. Az épített vízvezeték hossza Zalaegerszegen 1960-ban 11 kilóométer, 1965-ben 36,5, 1970-ben pedig 57,3 kilométer volt. Az egyre növekvő és iparosodó város vízigényének kielégítése újabb és újabb kutak fúrását, illetve megfelelő tározók építését követelte. 1968-ban 5 újabb kutat fúrtak, és elkészült az északi főnyomóvezeték. 1976-ra gyakorlatilag megoldódott Zalaegerszeg város vezetékes ivóvízellátása. Ettől kezdve fordult a figyelem a peremkerületek: Csács, Pózva, Zalabesenyő, Andráshida és Neszele felé.
1971-ben fogtak hozzá az új vállalati központ kialakításához, közvetlenül az épülő víztisztítómű szomszédságában. 1973-ban vette birtokba a cég a 3,3 hektáron felépült új telepet, amelyen helyet kaptak a karbantartó műhelyek, üzemviteli raktárak, garázsok, szociális létesítmények, valamint az igazgatási épület. Az átlagos vízkitermelés a vállalat működési területén ekkorra már több mint 7.000 köbméter naponta, Zalaegerszegé pedig csaknem 5.800 köbméter. 1975-ben 24 vízművet üzemeltetett a vállalat, amelyek teljesítőképessége elérte a napi 28.310 köbmétert. A vízhálózat hossza ekkorra összesen 281 kilométer. 1992-ig 157 észak-zalai településen építették ki a vízhálózatot, amelynek hossza összesen 1.170 kilométer. 
Zalaegerszegnek a 60-as években nem volt még szennyvíztisztítója. Akkoriban csupán 3 darab 200 köbméteres iszaptároló szolgálta a keletkezett szennyvíz kezelését. 1981-ben indultak a munkálatok és 1985-ig tartottak, amely során megépült a napi 20.000 köbméter kapacitású tisztítómű, ahol megfelelő mechanikai, kémiai és biológiai technikával tisztították a városban keletkező szennyvizet. 1995-ben Egerszeg önkormányzata döntött a szennyvíztelep korszerűsítéséről, ami részben saját erőből, részben a KHVM, a Központi Környezetvédelmi Alap, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Phare-program támogatásával 1999. szeptember 29-ig meg is valósult. Ezzel növekedett a szennyvíztelep üzembiztonsága és csökkent a szennyvíztisztítás fajlagos üzemeltetési költsége. 
1990 óta igazgatója a Zalavíznek Bein György. Az elmúlt évtized a vállalat életében is a rendszerváltozásé volt. A tanácsi vállalat részvénytársasággá alakult át. 
S hogy mi kap kiemelkedő szerepet a Zalavíz Rt. stratégiai programjában? Erről Bein György a következőket mondja:
– Területünkön országos összehasonlításban is kiemelkedő a szennyvíztisztítás aránya és működése. Ennek ellenére viszonylag nagy a lemaradásunk ahhoz képest, amit az EU tagsághoz előírnak számunkra. Éppen ezért stratégiai programunkban kiemelt szerepet kapott a szennyvíztisztítóval nem rendelkező települések bekötése a hálózatba önálló tisztítómű építésével, vagy pedig a meglévő művekhez történő csatlakoztatásával. 2013-ig be kell kötni valamennyi észak-zalai települést ebbe a rendszerbe. Ezt a munkát már nem az állam tulajdonában lévő vállalat végzi, hanem egy önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaság. Minden fillérért meg kell küzdeni, jöjjön az bármilyen forrásból. 
Tudomásul kell venni, hogy az ivóvíz és a szennyvíztisztítás ugyanolyan termék a piacon, mint bármelyik más, általunk használt fogyasztási cikk – folytatja az elnök-vezérigazgató. – Van értéke, ára, s ugyanúgy kell kezelni, mint mondjuk a benzint vagy az elektromos áramot.                 

(x)

vissza az elejére