Egyre durvábbak a fiatalok

Sikeres modellkísérlet

Miről írt az Egerszeg hetilap

EGYRE DURVÁBBAK A FIATALOK

– Az elmúlt három-négy évben nagymértékben romlott a diákok iskolában, illetve azon kívül tanúsított magatartása – osztja meg véleményét Baján Antal, a zalaegerszegi önkormányzat oktatási bizottságának elnöke, egyben a Ganz Ábrahám Műszaki Szakközépiskola igazgatóhelyettese. – Sajnos, mindez nemcsak a mi, hanem a város más iskoláiban is tapasztalható. Egyrészt durvábbak, agresszívebbek lettek a gyerekek, mint amilyenek korábban voltak. Gyakoriak a különböző rongálások, és a vandalizmus az iskolákban, illetve az egész városban. Előfordult például nálunk, hogy a különböző akciófilmekből látott karaterúgásokat gyakorolva villanykapcsolókat tettek tönkre a diákok, vagy törtek össze mosdókagylókat. De még ennél is szörnyűbb, hogy egymással is durvák. Szinte mindennaposak a verekedések, de előfordul az is, hogy erőszakkal elveszi az egyik gyerek a másik tízóraiját, vagy zsarolja, hogy fizessen neki a büfében. Hallani lehetett mindezek mellett olyan esetről is, hogy diákok egy csoportja terrorban tartotta társait, elszedték pénzüket, és megalázták őket. 
Ugyanakkor állandó üzletelés folyik a tanulók körében a különböző mobiltelefonokkal, melyek – azt hiszem, mindenki sejti – nem „rendes” helyről származnak. Ily módon tehát elképzelhető, hogy bűncselekménybe is bonyolódnak néhányan. De egyébként is helytelennek tartom azt, hogy sok gyerek mobiltelefonnal jár iskolába. És még mindig nem értem a problémák felsorolásának végére. Nem egy olyan esetről hallottam, hogy ittasan érkezett a diák a tanórára. Szünetben kimennek a gyerekek az iskolából és alkoholt fogyasztanak. És egyre gyakoribbak a tanulók rendezte bombariadók is. 
– Az órák alatti fegyelem is meglazult az évek folyamán?
– Mindezt én magam nem tapasztaltam, sikerült ideáig rendet tartanom saját óráimon. Viszont több kolléga – többnyire a fiatalabb pedagógusok – panaszkodott már, hogy óra alatt sem tudnak rendet tartani a gyerekek között. Bizony sokan szemtelenek, nem tisztelik tanáraikat.
– Inkább a fiúk, vagy a lányok is rendetlenkednek?
– Még ma is többnyire a fiúkkal van a baj, bár a lányok is egyre inkább velük tartanak, benne vannak a rossz dolgokban. – Mi lehet Ön szerint az oka annak, hogy ennyire durvává, fegyelmezetlenné vált a diákok egy része?– Úgy gondolom, mindenképpen kell, hogy legyen valamilyen magyarázata annak, hogy ennyire megváltoztak a gyerekek. Hiszen önmaguk nem lettek rosszabbak, csupán a körülmények teszik őket azzá. A durvaság egyik kiváltó okának én a drogozás mind szélesebb körben való elterjedését vélem. Vizsgálatok bizonyítják, hogy sajnos városunkban is nagyarányú a kábítószert már kipróbált középiskolások száma. Több iskoláról tudok Zalaegerszegen, ahol a tanuló sorozatos rosszulléteiből derült ki, hogy kábítószerezik. A drogozással kapcsolatban nagyon nehéz helyzetben van az iskola, hiszen ezt a problémát egyedül megoldani nem tudja. Nem kutathatjuk ki a gyerekek táskáit, zsebeit, hogy nem tartanak-e kábítószert maguknál, de vallatóra sem foghatjuk őket. Úgy gondolom, leginkább a szülőknek kellene odafigyelniük arra, mit csinál, merre, milyen társaságba jár gyerekük, és mire költi a zsebpénzét. 
S már rá is tértem a diákok rossz magaviseletének másik lehetséges okára, mégpedig a rossz családi háttérre. Sok esetben tapasztalható, hogy a „bajos” gyerekek bizony nem élnek rendezett körülmények között. Elváltak, vagy rossz viszonyban élnek a szüleik, esetleg valamelyik fél nem mutat jó példát a gyereknek, illetve csak egyszerűen nincsen idejük a szülőknek foglalkozni csemetéjükkel. A mai rohanó világban egyre kevesebbszer jut idő a családban leülni beszélgetni, közösen megoldást találni egymás gondjaira. Bizony mindezek kihatással lehetnek a tanuló viselkedésére. 
De sajnos az iskola sem fordít ma már kellő figyelmet a gyerekek nevelésére. Háttérbe szorult az utóbbi években a nevelési funkció, mely szintén vezethetett a fegyelmezetlenség, rossz magaviselet kialakulásához. Ugyanakkor sok esetben – a tanulást és a követelményt illetően – óriási teher nehezedik a diákok vállára, amit sokan nem bírnak idegekkel. 
– Milyen megoldást látna a rendezésére?
– Szerintem, javítana az iskolákban uralkodó helyzeten, ha gyakrabban jelennének meg rendőrök az intézmények környékén. Vissza lehetne szorítani ily módon az ott és annak környékén történő kellemetlenségeket. De természetesen nagy szükség lenne az odafigyelésre is, mind a szülők, mind pedig az iskola részéről. Négyszemközti beszélgetéseket kellene folytatni a „problémás” gyerekekkel, kikérdezni őket gondjaikról, problémáikról. Sajnos azonban, egyre kevesebb idejük jut a pedagógusoknak minderre. A megrovókkal és fegyelmikkel pedig nem sokat érünk el, nem beszélve az iskolából való kizárásról, ami végleg rossz útra juttatja a diákot. 

Frauenhoffer Márta

vissza az elejére

SIKERES MODELLKÍSÉRLET

– A Harris világrendszer jelmondata: „Kórház falak nélkül”, ami mostanában tovább módosult, s tégla nélküli egészségügyi szolgálatnak emlegetik – kezdi a beszélgetést. – A kiinduló pont, hogy a múlt század közepén az otthonápolás volt jellemző, ma viszont kórházban születünk és ott halunk meg. Idegen környezetbe kerülve kiszakadni a megszokott kapcsolatrendszerből a beteg számára fájdalmas. Mivel az egészségügyi technológia rohamosan fejlődik, lehetőség nyílik a komplikáltabb betegség esetében is az otthonápolásra. Azokról van szó, akiknek az állapotváltozása esetén van elég idő orvos és ápoló hívására. Egyre súlyosabb betegeket lehet otthon ápolni. Többnyire három betegségcsoportnál alakult ki a gyakorlat: az agyi érbetegségek és szövődményei, a csípőízület sérülései, műtétei valamint a krónikus sebek. De előfordulnak különböző betegségtípusok és mindenfajta korosztály. 
– Ön Zalaegerszegről indult, jól ismeri az itt működő modellt. Miért kapott elismerést?
– A kórházzal együtt kezdtük építgetni a zalaegerszegi modellt, amely azzal tűnik ki, hogy az országos átlagnál súlyosabb, komplikáltabb betegségeknél is sikerrel alkalmazzák az otthoni szakápolást. Körülbelül harminc szakképzett, többségében kórházi szakápoló, munkája mellett részmunkaidőben végzi ezt a feladatot. A kórházi gyakorlat szakmailag megalapozza a munka színvonalát. A Harris Zalaegerszeg és vonzáskörzetében nyújt szolgáltatást és egyre több településen veszik igénybe. Emellett dolgozik itt a Mónika Bt., s a megye más részein is működnek hasonló szervezetek. A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület ezeket a szervezeteket tömöríti. Most azért vagyok Zalaegerszegen, mert a területi egészségügyi pénztárnál a területi ellátási rendszer javításáról folytattam megbeszélést. Fontos kérdés: mit tudunk tenni a kisebb településközösségek minél nagyobb számban való bekapcsolására. 
– Mennyire ismert a lakosság körében ez az ápolási lehetőség?
– Az egész megyében igénybe veszik már, de a lakosság jó része nem ismeri. Az önkormányzatokkal is szeretnénk jobban megismertetni. A részletes információt a családorvosoktól lehet kérni, akik elrendelik az otthonápolást. Ezért a betegnek, illetve a családnak nem kell fizetni, tudni kell azonban, hogy nem szociális ellátásról van szó, hanem kizárólag kórházi ápolás kiváltásáról. Enélkül a betegnek kórházban kellene feküdnie. Jó lenne persze, ha a szociális és egészségügyi lehetőségek összekapcsolódnának, azaz a szociális és egészségügyi intézményen kívüli vagy közösségi formát újra kellene gondolni. Ennek még pénzügyi vonzata sincs, mert a pénz benne van a rendszerben. De egységes, biztosításalapú finanszírozási rendszerben több szolgáltatáshoz lehetne juttatni a rászorulókat. 
– Az otthoni ápoláshoz milyen technika áll rendelkezésre?
– Elsősorban a szakgárda, szakápoló, gyógytornász, logopédus, dietetikus és ápolási segédeszközök. Például ágyat, tolókocsit tud adni a szolgálat, amit nem érdemes a családnak megvásárolni. Most zajlik az új típusú felelősségbiztosítási rendszer kidolgozása, amely az otthoni ápolásban dolgozó szakemberek biztosítási rendszere lesz. Emellett szeretnénk lehetőséget adni a munkában részt vevő nővéreknek a továbbképzésre, ezért amerikai alapítvánnyal való együttműködés keretében egyéves időtartamú amerikai tapasztalatszerző képzést szervezünk. Ez az angol nyelv elsajátítására is jó lehetőség lesz.

B. E.

vissza az elejére

MIRŐL ÍRT AZ EGERSZEG HETILAP

1990. április 8-tól új kormányzó párt(ok) igazgathatják hazánk sorsát. Az országos meglepetések közt megyénk nem szerepelt, hacsak azzal nem, hogy a tavaly még elsöprő győzelmet arató dr. Marx Gyula az MDF színeiben – hacsak csekély különbséggel is – de alul- maradt a szabad demokraták frissen igazolt nyerőemberével, dr. Szigethy Istvánnal szemben. Kettőjük versenyébe semmilyen formában sem tudott beleszólni az MSZP jelöltje, Kárászné dr. Rácz Lídia, aki a neki jutott és az országos átlagot meghaladó szavazati arányt inkább személyiségének, korábbi politikai szerepe elismerésének, mintsem pártjának, az MSZP-nek köszönheti. Tanulságos az első és második forduló szavazókörönkénti eredményeinek összehasonlítása. Az elsőben a szavazatok számát tekintve ugyan dr. Marx Gyula vezette a sort, de a körzetenkénti győzelmek száma már dr. Szigethy Istvánnak kedvezett. Tizennyolc szavazókörzetben MDF-, 25-ben SZDSZ-győzelem született, egy-egy körzetet tudhatott maga mögött az MSZP és az FKGP. A második fordulóban dr. Szigethyt támogató körzetek száma 26-ra emelkedett. Éppen Marx Gyulától nyert el egyet, de Marx Gyula is szerzett egyet, Bazitát a kisgazdapárttól.
Figyelemre méltó az is, ki hol szerzett győzelmet. A fej-fej melletti eredmények ellenére jól jellemezhető területeken szerzett többséget a két jelölt. Úgy látszik, hogy az MDF jelöltjének választói a régi zalaegerszegi negyedekben, a belvárosi régi kertes övezetekben Bazitán, Botfán, Erzsébethegyen, Ebergényben, Andráshidán voltak többségben. Ezzel szemben az SZDSZ jelöltje a lakótelepeken és az újabban épült kertvárosi részeken, Csácsbozsokon, Zalabesenyőn volt népszerűbb. Bizonyosra vehető, hogy éppen a város alacsony átlagéletkorának köszönhető, hogy egy teljesen ismeretlen fiatalember – Bayer Csaba FIDESZ – volt az, aki az első fordulóban kétezernél több szavazattal a negyedik helyen végzett. Feltételezhető, hogy választói a második alkalommal zömmel az SZDSZ jelöltjére voksoltak.
Egyértelmű kudarc Mindszenty városában a Kereszténydemokrata Néppárt szereplése. Hasonlóképpen ítélhető meg a szociáldemokraták helyzete is. A korábban egyeduralkodó MSZMP a pártszakadás miatt gyakorlatilag semmilyen rétegre vagy csoportra nem számíthatott, ami a szavazók csekély számán is megmutatkozott. Különös, hogy a 750 ajánlócédulát összegyűjtő Kovács György csupán 280 szavazatot kapott. Az országosan a vártnál gyengébben szereplő kisgazdapárt Zalaegerszegen sem szerzett túlságosan sok támogatót. Az ő választási eredményüket nyílván befolyásolta, hogy igazi bázisuk értelemszerűen a falvakban van. A Hazafias Választási Koalíció (HVK) városunkban sem igazolta a kezdeményezők elképzelését, mert a pártokon kívüliek igen nagy hátránnyal indultak. Ezzel a hátránnyal csak Keszthelyen tudott megbirkózni a független dr. Choma László, aki az MDF egyik országos vezetőjét, Csengey Dénest szorította háttérbe.
Csengey azonban elnyerte a megyei listás helyek egyikét, míg a másikon Solt Ottília, az SZDSZ listavezetője került a parlamentbe. Csak ketten a lehetséges ötből, ami a választási rendszer súlyos fogyatékosságára utal, Zala megyét a lélekszámot megillető tíz képviselő helyett csupán heten képviselik az Országgyűlésben. A további három hely elúszott, hisz a sok párt között igen megoszlott a szavazók véleménye, és csak az SZDSZ-nek, illetve az MDF-nek jutott annyi listás szavazat, hogy az elegendőnek bizonyulhatott egy-egy mandátum megszerzéséhez. A többi az országos listára került, ami azt jelenti, hogy a zalai szavazatokkal többnyire fővárosi lakosok bejutását segítették elő az itt élő választópolgárok.
Tanulságok: az első, hogy az állampolgárok nagy része idegenkedik a túlzásoktól, a szélsőséges, indulatos elemekkel tűzdelt megnyilvánulásoktól. A második fordulóban már közel húszezer ember nem ment el szavazni. A második tanulság, hogy szinte minden jelölt és megválasztott képviselő politikai karrierje a választásokkal kezdődik. A pártok igen szűk körből, mozgalmuk korábbi kezdeményezőinek, elindítóinak köréből válogathattak jelölteket. A harmadik pedig, hogy a második világháború óta először fordult elő, hogy a baloldal ellenzékbe szorult Magyarországon, ami igen sok kérdést vet fel. Nemcsak arról van szó, hogy lesz-e egységes ellenzéki koalíció a kormányzó koalícióval szemben, hanem arról is, hogy az önkormányzati választásokon a korábbi kormánypárt, mint ellenzéki párt, minden olyan eszközt igénybe vehet, amit az országgyűlési választások során vele szemben alkalmaztak.

vissza az elejére