Az MDF elkötelezett

Érezhető gazdasági fellendülés

Közműrendelet

Telt ház a Szent Család Óvodában

25 éves a genetikai osztály


AZ MDF ELKÖTELEZETT

  A Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége és megyei elnökei a párt elmúlt hetekben történt belpolitikai reagálásairól tárgyalt az elmúlt héten, meghallgatva Dávid Ibolya elnököt. Az MDF Zala megyei elnöke, Tombi Lajos többek között arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Magyar Demokrata Fórum a koalíciós kormányzás és a koalíciós kapcsolatok elkötelezettje.

Ugyanakkor a kiszámítható politizálás érdekében a társadalmat mélyen érintő ügyekben időben és őszintén feltárja álláspontját. Ezért is fejezte ki véleményét a leendő köztársasági elnök személyéről, megelőzve a várható konfliktusokat. A párt örömmel értesült dr. Mádl Ferenc akadémikus köztársasági elnökké jelöléséről. 
A Magyar Demokrata Fórum hangsúlyozza: az elmúlt 10 évben mind az MSZP-től, mind pedig az SZDSZ-től való távolságtartást képviselte. Sem a jelenben, sem a jövőben e pártokkal politikai-választási együttműködést nem tervez, kivéve a parlamenti munkával együtt járó kötelezettségeket. Az MDF a nemzeti arculatot képviselő koalícióval saját szándékából nem fordul szembe. Mint a megyei párt vezetője fogalmazott, a párt elnök asszonyának személyét sértő durva támadásokat pedig visszautasítják, és kiállnak személye és politikája mellett. 

vissza az elejére


"Mini" kulturális és pénzügyi központ

ÉREZHETŐ GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS

  Bogár Imre (SZDSZ) immár tíz éve képviselő, azaz a kezdetek óta tevékenykedik a zalaegerszegi önkormányzatban. Mint ismeretes, az első ciklusban a város polgármestereként töltött be pozíciót, 1994-től önkormányzati képviselőként dolgozik.

– Kezdetben szakmámból kifolyólag az oktatási, a mostani ciklustól pedig a kulturális és idegenforgalmi bizottságban dolgozom – mondja Bogár Imre. – Született zalaegerszegiként célom tíz évvel ezelőtt is egy volt, és most is az: megtenni mindent annak érdekében, hogy folyamatosan biztosított legyen városunk fejlődése. Én személy szerint a gazdaság fejlesztése mellett nagyon fontosnak tartom a város lelkületét is, mellyel szintén törődnünk kell. Örülök neki, hogy sikerült annak idején letelepítenünk városunkba a Philipset – mai Flextronics Internationalt –, mely szinte egy csapásra megoldotta munkanélküliségi problémánkat. Fejlődik városunk a közlekedést illetően is, hiszen 10 éves küzdelem után végre megkezdődött az elkerülő út megépítése, nemrégiben megnyílt repterünk pedig az idegenforgalom tekintetében hozhat pozitív változást. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a hajdani orosz laktanyát hagytuk veszendőbe, mert az ma szállóként üzemelhetne a repülőtér mellett. Fontos lenne viszont egy kemping kialakítása Gébárt és a reptér vonzáskörzetében. Alkalmas lenne a tó a fürdés mellett vitorlázásra, vízisízésre, télen pedig téli sportokra, melyek a termálfürdő mellett minden időszakban csábítanák a turistákat. Összegezve azt tartom a legfontosabb célnak, hogy támogassunk minden olyan elképzelést, mely hozzájárulhat Zalaegerszeg fejlődéséhez.
– Elégedetten tekint vissza a város elmúlt tíz évére?
– Azt hiszem, joggal lehetünk büszkék az elért eredményekre. Bár a városban élők talán nem érzik annyira, de külföldi vendégeink elmondása alapján bizonyos, hogy óriási fejlődésen ment keresztül Zalaegerszeg az utóbbi évtizedben. 
– Mely területek kapnak prioritást a jövőben az Ön elképzelése szerint?
– Nagyon fontosnak tartom a zalaegerszegi főiskola helyzetének rendezését. A volt laktanya helyén olyan ideális hely alakulhatna ki a felsőoktatás számára, amellyel nem büszkélkedhet minden város. Ugyanakkor szomorú képet mutatnak Zalaegerszeg járdái, útjai, igencsak rájuk férne egy alapos felújítás. Nagy jelentőséget tulajdonítok továbbá a kulturális életnek, és az idegenforgalomnak a város fejlődése szempontjából. Ami pedig a jövőt illeti! Soha nem lesz Zalaegerszeg az acél és vas városa, viszont egy mini pénzügyi, kulturális, vagy oktatási központként megállná a helyét. 

Kámán János meglehetősen sok társadalmi megbízatása mellett vállalta el a képviselői munkát az Együtt Zalaegerszegért Egyesület színeiben. Aktív résztvevője a gazdasági életnek, a kamarai munkának, a gyáriparosok szövetségének, valamint az érdekegyeztető fórumnak. Képviselővé választásakor is a gazdaság fellendítését tűzte ki legfőbb céljául. 
– Az elmúlt ciklusban viszonylag háttérbe szorult a gazdasági szemlélet az önkormányzat munkájában, és nem volt dinamikus a város gazdasági fejlődése, épülése – vélekedik Kámán János. – Ezt igazolta a munkahelyteremtés visszaesése. Emlékezzünk csak vissza, sok cég szűnt meg abban az időben, gyakorivá váltak a létszámleépítések, és iparágak szorultak vissza. Ugyanakkor a működő tőkebevonás is nagyon alacsony szinten volt. Egyrészről tehát a vállalkozói, illetve a gazdasági szemlélet térnyeréséhez szerettem volna hozzájárulni képviselővé választásomkor. Ugyanakkor fontos feladatomnak tartottam, és tartom ma is, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület egyik alapító tagjaként, segíteni a város civil szervezeteinek szerepvállalását.
– Mit sikerült megvalósítania elképzelései közül az eltelt időszakban?
– Nagy jelentőségűnek tartom, hogy egy olyan új, pártsemleges civil szerveződés, mint az EZE képviselőcsoportot állíthatott fel a közgyűlésen belül. Azt hiszem, példaértékű lehet ez a többi civil szervezet számára. Tartósan erősödnie kell ennek a tendenciának, és nem csak Zalaegerszegen, hanem általában. A politikai pártok és csoportosulások ugyanis jönnek-mennek, a város lakossága és a civil szerveződések viszont maradnak. Éppen ezért ezeknek a szervezeteknek kell felmutatniuk olyan értékeket, melyek meghatározóak lehetnek a város életében. 
Ugyanakkor azt gondolom, hogy sok pozitívumot ért el ez a közgyűlés felállása óta. Jelentősen fejlődik a város gazdasági élete és infrastruktúrája, megindult a lakásépítési program is. Mindezeket szép eredményként értékelem.

F. M.

vissza az elejére


KÖZMŰRENDELET

Az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendelet koncepcióját idén januárban tárgyalta először a közgyűlés. Akkor arról határoztak, hogy indokoltnak és szükségesnek tartják a rendelet megalkotását, amelynek kidolgozása során a területi és az átalánydíj elvét egyaránt figyelme kell venni. Ezt követően februárban és márciusban is a képviselők elé került a rendelettervezet, legutóbb csupán egy szavazat kellett volna még az elfogadásához. Az elmúlt heti ülésen zöld utat kapott a rendelet, amely ellen csak a szocialista frakció emelt kifogást. A képviselők 21 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett szavazták meg. 
A rendelet hatálya elsősorban az új építési területekre, illetve a rehabilitációra kijelöltekre terjed ki. Az egyes közművek esetében 50–80 százalékban határozza meg a lakossági hozzájárulás mértékét. A közgyűlési vitában többen hangsúlyozták, hogy amennyiben nem születik meg a rendelet, csak önerős beruházásban épülhetnek közművek, nem lesz mód önkormányzati hozzájárulásra. Tombi Lajos alpolgármester hangsúlyozta: nincs szó új költségről, az állampolgárok rendszertelenül, nem szabályozottan eddig is megfizették a „közműt”. Óriási különbség volt ugyanis a közművesített vagy közművesítetlen telkek árai között. (A rendelet részleteire lapunkban visszatérünk.)

vissza az elejére


Anyák napja után apák napja

TELT HÁZ A SZENT CSALÁD ÓVODÁBAN

  Az édesanyákat, nagymamákat köszöntöttük május első vasárnapján. Ezt a kedves ünnepet nemcsak mi felnőttek, hanem már a legkisebbek is magukénak érzik. A zalaegerszegi Szent Család Óvodában azonban nemcsak az anyákról, hanem egy hónap múlva az apákról is megemlékeznek majd. 

„Anyukám, anyukám, találd ki/ Az én kincsem ugyan ki?/ Ki más is lehetne, ha nem te/ Ültess hát gyorsan az öledbe” – ezeket a sorokat az anyák napi műsor végén mondták a kicsik, aki alig várták, hogy anyuka ölébe ülhessenek, és átadhassák az általuk készített apró kis ikebanát.
– Az óvoda legfontosabb célja, hogy a kihangsúlyozzuk a szülők szerepét, felébresszük a gyerekekben a hála érzését – mondja az intézmény vezetője, Farkas Zoltánné. – Ezért nemcsak az édesanyákat ünnepeljük meg, hanem június harmadikán megemlékezünk majd az apukákról is. Régen ők voltak a családfenntartók. Most, hogy az anyák is dolgoznak, mintha elvesztették volna Anyák napi műsor a Szent Család Óvodában (Fotó: Zavilla) egy kicsit a szerepüket, és nem találják a helyüket. Ebben szeretnénk segíteni, szükség van rájuk, hiszen vannak dolgok és munkák, amit csak ők tudnak elvégezni. Tavaly nagyon jól sikerült ez a rendezvény. Egy ilyen nap sétából, versenyfeladatokból, játékokból áll, ahol sokszor kiderül az apukák ügyessége is. 
– Hasonló lesz az idei rendezvény is?
– Igen, csak más színhellyel. Most Alsónemesapátiba megyünk, ahova nemcsak az óvodánk családjait, hanem másokat is szeretettel várunk. Az a fontos, hogy a család együtt legyen. Ezt a rendezvényt most összekötjük a családos misék zarándoklatával is. 
– Hogyan „zarándokolnak” a kis óvodások?
– A zarándoklat azt jelenti, hogy az ember gyalogosan elmegy egy búcsújáró helyre. Most Alsónemesapáti templomába fogunk elmenni, ahol a templomkertben játszani fogunk. A faluban a kisgyerekekkel egy hosszabb sétát teszünk, a nagyobbakkal a környéken kirándulunk. 
– Hány gyerekkel foglalkoznak most?
– Kisebb létszámmal indultunk, és év közben szaporodtunk egy kicsit, most 54 gyermek jár ide. Rájuk négy óvónő és két dajka vigyáz. Olyannyira nagy az érdeklődés, hogy már jövő szeptemberre is megvan ez a létszám, úgy is mondhatjuk, hogy telt ház van. Szeptembertől egy polgári szolgálatos fiatalembert szeretnék alkalmazni, aki segítene nekünk a műszaki, szerelési dolgokban, hiszen jól jön nekünk egy dolgos férfikéz.
– Milyen visszajelzéseket kapnak az itt „nevelt” kisgyerekekről?
– A gyerekek zöme azért jön ide, mert a szülők vallásosak vagy legalábbis szeretnének azok lenni. Természetes, hogy a gyerekek kilencven százaléka a Mindszenty-iskolába iratkozik be az óvoda után. Nekünk nagy öröm, hogy a tanárok visszajelzése szerinte az innen kikerülő gyerekekkel könnyű bánni. Sok az ismeretük, nyugodtak, határozottak és bátrak. Talán azért, mert nagyon szeretünk vendégekkel foglalkozni, a gyerekek sok felnőttel találkoznak, részt veszünk versenyeken. És hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem is annyira a mi munkánk gyümölcse, hanem inkább a szülőkkel való együttlét és -gondolkodás. Nem szeretnénk összehasonlítani magunkat más óvodákkal, mert tudom, hogy ott is kemény munka folyik a gyermekekért. Tényleg csak a visszajelzések és tapasztalatok alapján tudom állítani: szükség van a család összetartó erejére.

– me –

vissza az elejére


Regionális feladatokat is ellát a részleg

25 ÉVES A GENETIKAI OSZTÁLY

25 éve kezdte meg működését a megyei kórház genetikai osztálya. A jubileum alkalmából ünnepi tudományos ülésre invitálta az intézmény az országban működő genetikai laboratóriumok dolgozóit, szülészeket, nőgyógyászokat, gyermekgyógyászokat, és védőnőket. 
A rendezvényen dr. Papp Elemér, megyei tiszti főorvos, dr. Berta László, a megyei önkormányzat osztályvezetője, és dr. Csidei Irén, a kórház főigazgatója köszönte meg a genetikai osztály dolgozóinak azt a munkát, amit ez ideáig a betegek érdekében tettek. Dr. Csidei Irén megemlékezett arról az időről, amikor 1976. április 1-jén meglehetősen szerény körülmények között megkezdte működését az osztály, és kitért a fejlődésre, ami az évek folyamán végbement. Az orvosok kitartó munkájának köszönhetően mára fejlett kromoszómavizsgálatokat végző laboratóriummal rendelkezik a részleg, s végzett genetikai tanácsadásukkal regionális feladatokat látnak el. Az elmúlt negyed évszázad alatt 5 ezer szűrővizsgálatot végeztek az osztályon, míg tanácsadásukkal több mint ezer családot láttak el a régióban.
– A kezdet bizony nagyon nehéz volt. A környéken működő megyei kórházak közül elsőként szerveződtünk meg mi is, s szinte autodidakta módon kellett eljutnunk odáig, ahol ma tartunk – tudtuk meg dr. Wessely Judittól, az osztályt kezdetek óta vezető főorvostól. – Nagy jelentőséggel bír ma már genetikai tanácsadásunk, mely az egész régióra kiterjed. Tanácsadásunkon olyanok jelentkeznek, illetve jelentkezhetnek, akiknek fejlődési rendellenességgel született gyermekük, illetve több sikertelen terhességüket követően szeretnének további vizsgálatokat végeztetni az újabb problémák elkerülése végett. Sok genetikai betegség van sajnos, melyeket az orvostudomány jelenlegi állása szerint még nem tudunk kideríteni. Csupán azt tudjuk megmondani, hogy milyen százalékban várható a következő terhességnél genetikai rendellenesség kialakulása.
A tanácsadás mellett korszerű, különböző szövetekből történő kromoszómavizsgálatokat végző laboratórium működik a genetikai osztályon, de végeznek az orvosok egyéb szűrővizsgálatokat is.               

F. M.

vissza az elejére


Kezdő oldal

ZalaEgerszeG

Zala Média online