Lengyel-magyar, két jó barát...

Szigorítottak

Beiskolázások


Testvérvárosi szerződés Krosnóval

LENGYEL-MAGYAR, KÉT JÓ BARÁT...

  Alig telt el egy év, hogy Zalaegerszeg és a lengyelországi Krosno vezetői kifejezték abbéli szándékukat Zalaegerszegen, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítenek. A nyilatkozat aláírására dr. Gyimesi Endre vezetésével küldöttség utazott a mintegy 650 kilométerre lévő kárpátaljai városba. A delegáció tagja volt két képviselő: dr. Vándor László, a megyei múzeumok igazgatója, Császár István valamint Inkovics László főépítész, és lapunk munkatársa, Bozsér Erzsébet.

Az első meglepetés az volt, amikor a határállomást átlépve már messziről integetett a krosnoi közgyűlés elnöke, Lukasz Zborowski. Végig érezhető volt azután a rendkívüli nyitottság, barátság, amellyel szerettek volna mindent megmutatni hazájukból. Zalaegerszeget és Krosnót az Krosno belvárosa ma ásatások színhelye. Az egerszegiek, köztük dr. Vándor László figyelik a munkát. „Isten is egymáshoz teremtette”, annyi a hasonlóság. Ennek mentén próbálunk a látottakból ízelítőt adni, amely azonban magában hordozza a megcsodálni való különbségeket, sajátosságokat is. Utóbbiak között akadt jócskán irigyelnivaló, elsősorban a megmaradt több évszázados építészeti emlékek a centrumban. 
A várost 50 ezren lakják, s a térség profilja az üveggyártás és olajipar. Egyelőre elég jelentős, 10 százalékot meghaladó a munkanélküliség. Valaha itt mentek keresztül a kereskedő-utak, s a magyar borok útvonala is ez volt. (Dr. Gyimesi Endre javasolta a kultusz felújítására magyar borok napját.) A középkori városmag ma is látható, de jócskán ráfér a felújítás, a restauráció. A négyszögletes tér ma ásatások színhelye. Jan Gancarski régész múzeumigazazó magyarázta el, hogy az előkerült leletek alapján újraírható a hajdan szabad királyi város története. A múzeumi tárlók bizonyítékai szerint gazdag a térség történelme, Krosno első írásos emléke 1282-ből való. A múzeum a történelmi múlt bemutatásán kívül egyedi csemegét kínál, az üveggyártás bemutatását. A térség az üveggyártás fellegvára, ma is a hagyományos üvegfúvó technikával dolgoznak, és féltve őrzik titkaikat. A színek, a formák egészen elképesztő gazdagsága figyelhető meg, s a nagyon szép termékek a világ különböző tájaira jutnak el. A krosnoi munkásszállóból született, a legmagasabb igényt is kielégítő szálloda, elsősorban az üvegkereskedők pihenőhelye.
A múlt évi zalaegerszegi tavaszi vásáron sikert aratott krosnói üvegáru, s azóta már bolt is nyílt a forgalmazására.
A múzeum specialitása a világítás-kiállítás, ahol a gyertyáktól az elektromos lámpákig rendkívül gazdag gyűjtemény látható. Helyi vonatkozása, hogy Ignacy Lukasiewicz gyógyszerész találta fel a lámpaolajat 1853-ban. Első lámpáját egyébként az olajipari múzeumban őrzik egykori irodájában. A kísérletező gyógyszerész később ugyanis az olajtelepet irányította. Ez a múzeum a bánya területén van vadregényes, erdei környezetben. Az első kutat 1854-ben nyitották meg, amely ma is látható. Akár a vizeskútból, vödörrel húzták fel belőle az olajat. Nagy élmény végigkísérni az olajipari technika fejlődését, mert minden „él”, a helyén maradt. Ötletesség: lánctalpak, kőzetfúrók a pihenőpadok lábaként szolgálnak. Az ország egyetlen olajipari múzeuma 1961 óta működik a régi bánya területén és irigylésre méltó állandó bemutatóépülete most készült el.
A közeli San folyó mellett található az ugyancsak kuriózumnak számító, legnagyobb skanzen. Negyven A testvérvárosi szerződés aláírása után hektárnál nagyobb területen fekszik és száznál több, javarészt fából készült épület csodálható meg teljes berendezésével. Több száz éves házak, ortodox templomok bújnak meg az erdei sétányok mellett, s gazdag ikonkiállításban is lehet gyönyörködni. Dr. Vándor László számára a múzeumi látogatások módot adtak arra, hogy az első konkrét testvérvárosi szakmai kapcsolatfelvétel megtörténjen. Jerzy Ginalskival, a falumúzeum igazgatójával megállapodtak az első zalaegerszegi találkozás időpontjában és az együttműködésben. A krosnói múzeum vezetője hasonlóképpen fogadta a szakmai kapcsolat lehetőségét. 
A San folyó mellett továbbhaladva újabb látvány a solinai vízierőmű, amelynek 82 méter magas gátja mögött gyönyörű, 150 kilométer hosszú tó nyúlik el. Még a 60 méteres vízoszlop alatt a mélyben is megmutatták a berendezéseket. 
A tó igazi víziparadicsom, kis hajóval átkelve a túlpartra rálátni az erdőkre, amelyekben szarvasok, bölények élnek és medve is előfordul. Arra azonban nagyon vigyáznak, hogy a táj szépsége, érintetlensége megmaradjon.
Járt még a delegáció a város új, korszerű, átadás előtt álló szennyvíztisztító telepén, egy magánüveggyárban, a tűzoltóságon. Utóbbiak fényképeket mutattak a tiszai árvízről, ugyanis Szolnoknál segédkeztek a védelemben. Az utolsó állomás a város egyik idősek otthona volt, ahol a fürdőszobás, egyszemélyes garzonokban élhetik életüket a magukra maradt idősek.
Zalaegerszeg és Krosno testvérvárosi megállapodását az ország nemzeti ünnepe eseményei keretében a városháza nagytermében írta alá dr. Gyimesi Endre Zalaegerszeg polgármestere és Roman Zimka, Krosno polgármestere. Mindketten kifejezték, hogy az élet számos területén – kultúra, sport, gazdaság, turisztika – nyílik lehetőség az együttműködésre, de nagyon fontos, hogy a civil szférában is alakuljanak ki személyes kapcsolatok. Zalaegerszeg polgármestere szólt arról, hogy a két nép közti évezredes barátság gyökerén, az unióhoz való együttes közeledés közepette a sok hasonlósággal rendelkező két város biztosan sokat tud egymásnak segíteni. A delegáció részt vett a nemzeti ünnep alkalmával a bazilikában (II. János Pál pápa engedélye alapján vált bazilikává a többször átépített XIV. századi templom) szentmisén. Majd a régió katolikus rádiójában adtak interjút. Itt esett szó arról, hogy egyházi vonatkozásban is mód van az együttműködésre. A környékről évente 30 fiatal növendéket szentelnek pappá és a lengyel plébánosok szívesen vállalnak feladatot más országokban. Ez magyar vonatkozásban is lehetséges volna.

B. E.

vissza az elejére


Döntések zárt ülésen

SZIGORÍTOTTAK

  Az egerszegi közgyűlés legutóbbi ülésén már dr. Gyimesi Endre polgármester jelezte, Tombi Lajos alpolgármester pedig a másnapi sajtótájékoztatóján megerősítette: Zalaegerszeget 47 millió forintos elvonás érinti a kormány árvíz miatti forráselvonó intézkedése miatt. Hogy ez konkrétan milyen területeket érint, arról még nem tudott beszámolni az alpolgármester. 

A múlt heti közgyűlés zárt üléssel kezdődött: az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok – Első Egerszeg Holding, LÉSZ Kft., Strand Kft., a Városi Televízió és a VG Kft.-k, a Kontakt Humán Kht. – éves beszámolóját és üzleti tervét vitatta meg a testület. Tombi Lajos elmondta: míg a bérek és juttatások ezeknél a cégeknél hasonlítanak a versenyszféráéhoz, addig a gazdálkodás feltételei nem ugyanolyanok. Valamennyi társaság közcélú pluszfeladatokat kapott és szigorították – 20 százalékkal csökkentették – a vezetők prémiumkeretét. A határozatok a tulajdonosi tanács döntése alapján születtek. 
Elfogadta a képviselő-testület a Batthyány utca környékén a városfejlesztési akciótervben megkötött fejlesztési terveket és a telekértékesítéseket. A lényeg, fogalmazott Tombi Lajos, hogy 24 hónapon belül a Batthyány utcában rendnek kell lennie, az épületeknek állniuk kell. 
Ugyancsak zárt ülésen kapott felhatalmazást a polgármester, hogy tegyen ajánlatot a SCET Magyarország Rt.-nek, amelynek értelmében a város névértéken kivásárolná a Zalaegerszegi Városfejlesztő Rt.-ben lévő 10 százalékos tulajdoni részét. A részvénytársaságban a városnak jelenleg 51 százaléka van, amennyiben sikerülne a kivásárlás, úgy nagyobb hányaddal rendelkezne Egerszeg önkormányzata.

– v –

vissza az elejére


BEISKOLÁZÁSOK

Zalaegerszeg közgyűlése a 2000/2001-es tanévben 26 első osztály indítását finanszírozza a 11 általános iskolában. Ezenfelül – szakértői vélemények alapján – az odahelyezett tanulólétszámnak megfelelően legfeljebb 2 osztályt indíthat a Béke Ligeti Általános Iskola és Speciális Szakiskola. A nem zalaegerszegi elsős tanulók képzéséhez kezdeményezik az illetékes települési önkormányzatokkal megállapodás megkötését. 
A 26 első osztály intézményenként: Ady-iskola (3), Dózsa (4), Petőfi (3), Landorhegyi (4), Pais (2), József Attila (1), Liszt (2), Eötvös (3), Apáczai Általános Művelődési Központ (1), Öveges ÁMK (2), Izsák ÁMK (1). 
Az első osztályok indításának feltétele – az engedélyezett 2 kis létszámú osztály, a peremkerületi, valamint a kertvárosi ÁMK iskolái, továbbá az Eötvös-iskola egy osztálya, illetőleg a Béke ligeti iskola kivételével – minimum 22 tanuló.

vissza az elejére


Kezdő oldal

ZalaEgerszeG

Zala Média online