Krónika

Évről évre nő városunkban a szakközépiskolákban, illetve gimnáziumokban továbbtanulók száma. Az idei évben 297 fiatal fejezi be tanulmányait gimnáziumban, míg 479-en szakközépiskolai érettségivel zárják középfokú tanulmányaikat.

Az érettségik a május 13-ai ballagást követően május 15-ével veszik kezdetüket. Hétfőn – a szokásoknak megfelelően – magyar nyelv és irodalomból adnak számot tudásukról a fiatalok, majd a második napon a matematikai számonkérés következik. A továbbiakban a nyelvi vizsgák, és az egyéb tantárgyakból történő érettségik várnak a végzősökre, míg a szóbeli felkészülésre június 10-ig van idejük a diákoknak.
– A gimnáziumokat tekintve legtöbben, szám szerint 140-en a Kölcseyben érettségiznek az idei esztendőben, de hasonlóan sokan, 135-en végeznek a Zrínyi-gimnáziumban, míg 22 fiatal az Ady-iskola érettségi bizonyítványával folytathatja tovább tanulmányait – tájékoztatta szerkesztőségünket Kalamár Gábor, az önkormányzat középiskolai főmunkatársa. – A középiskolák közül a Csány László közgazdasági szakközépiskolában érettségiznek a legtöbben, 175-en. A sorban a Munkácsy Mihály szakközépiskola áll a második helyen az érettségizők számát tekintve, 157 végzősével, majd a Ganz-, Deák-, Kinizsi-, Báthory- és végül a Széchenyi-iskola követi azt. Ma már a szakközépiskolák többségében is hasonlóképpen folyik az érettségi vizsgáztatás, mint a gimnáziumokban, hiszen a legtöbben világbanki modell alapján tanítanak, mely szerint szétválik az általános műveltséget biztosító és a szakmai képzés.
– Vannak változások az idei érettségiztetésben?
– Igen, több változás is érvénybe lépett az idei tanévtől. A matematika érettséginél például – az eddigiektől eltérően – külön lapon kapják meg a tanulók a feladatokat, nem dolgozhatnak tehát saját példatárukból. Mindezt a változtatást az indokolta, hogy a matematikai példatár és annak megoldáskötete színben szinte teljesen megegyezik, így csak nehezen vette észre a felügyelő tanár, ha valamelyik érettségiző a könnyebb megoldást választva, rögtön a megoldáskötetet vette igénybe a kiszabott feladatok megoldásánál.
Változtatott a minisztérium továbbá a matematika érettségi és felvételi vizsgákon is. Több éve okozott problémát, hogy a főiskolai vagy egyetemi felvételin megadott feladatok nehézsége miatt rosszabb érdemjegy került be annak a tanulónak az érettségi bizonyítványába, lerontva annak minőségét, aki nem érettségizett matematikából, hanem azzal összevont felvételi vizsgát tett. Megoldásként az idei tanévtől eldönthették a diákok februárban, hogy kívánnak-e érettségi vizsgát is tenni matematikából a felvételi mellett. Ily módon választhatott az érettségiző, hogy melyik jegy kerüljön be az érettségi bizonyítványába, a felvételi dolgozatáé, avagy a valószínűleg könnyebb érettségié. Nagyon fontos azonban, hogy erről előre kellett dönteniük az érintetteknek, utólagos módosításra nincsen lehetőség. Fel lesz tüntetve ezentúl az is az érettségi bizonyítványban, hogy a benne szereplő érdemjegyet a főiskolán, egyetemen tett felvételin, vagy a középiskolai érettségin szerezte-e a tanuló. Más tantárgyakból ugyanakkor egyelőre nem megengedett ez a fajta kedvezmény.
– Mentesülnek-e a továbbiakban is az idegen nyelvi érettségi alól azok, akiknek van már nyelvvizsgájuk?
– Továbbra sem kell érettségit tenniük idegen nyelvből azoknak a tanulóknak, aki C típusú, középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeznek az adott nyelvből. Bonyolódott azonban ez a rendszer oly módon, hogy bizonyítania kell a vizsgázónak, hogy nyelvvizsgája államilag elismert, hiteles-e. Azaz jogosult volt-e az az intézmény a bizonyítvány kiadására, ahol ő a nyelvvizsgát letette. Mindezt az úgynevezett Rigó utcai nyelvvizsgaközpont vizsgáztatási monopóliumának megszűnése tette szükségessé.
– Várható változás a szóbelik terén is?
– Igen. Ebben az évben először nem a megyei főjegyző nevezi ki az érettségi elnököket, hanem az Oktatási Minisztérium által létrehozott vizsgaközpontok egyike, Zalaegerszeg esetében a győri OKÉV igazgatója. Győrből kapják tehát mostantól megbízatásukat az érettségi elnökök. Szigorodtak ugyanakkor a szabályok is e tekintetben. Nyilatkoznia kell az elnöknek, hogy nem érettségizik-e közvetlen hozzátartozója csoportjában? Ugyanakkor a szaktanárok is csak megfelelő képesítés, nevezetesen egyetemi végzettség esetén vizsgáztathatják diákjaikat. Kivételt képeznek ez alól a nyelvtanárok, akiknél a főiskolai diplomát is elfogadják.
Természetesen a szakmunkásképző intézményekben tanuló végzősök is befejezik tanulmányaikat a ballagással. 450 tanuló tesz szakmunkásvizsgát városunkban május–június folyamán. Az ő vizsgáztatásukban részt vevő elnököket szintén a vizsgaközpontok jelölik ki, de képviseltetik magukat a bizottságban a kamarák szakemberei is. Végeznek továbbá az érettségi utáni OKJ-s, vagy technikusi képzésben részt vevők, szám szerint 350-en. Összesítve tehát közel 1600 tanuló fejezi be középfokú tanulmányait az elkövetkezendő hónapban Zalaegerszegen.

A zalaegerszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat az elmúlt héten közmeghallgatást tartott. Bogdán János elnök a kisebbségi önkormányzat munkájáról tájékoztatta a jelenlévőket, Többek között a közmunkaprogramról, amelyben a CKÖ ajánlásával aktívan vett részt a cigány lakosság. Szó volt az utcai szociális gondozó képzésről, amely – a Soros Alapítvány támogatásával – március végén indult. Megemlékezett az elnök a cigány kulturális hét rendezvénysorozatról is.
A jelenlévők felszólalásaikban több témát is érintettek. Amelyekre lehetett, már helyben választ kaptak, a többire az érintettek írásban adnak választ. A legjellemzőbb felvetések a következők voltak: a roma tanulók hátrányos megkülönböztetése az iskolákban, lakás-, illetve szociális ügyek, munkahelyi kérdések és a foglalkoztatottság. Az is elhangzott egy-egy felvetésben, hogy érzékelhető a diszkrimináció az álláskeresések során.
A konkrét felvetésekre konkrét intézkedések történnek, ígérte Bogdán János, a kisebbségi önkormányzat elnöke.

A városüzemeltetést végző közüzemi vállalatok számára, tekintettel az európai uniós elvárásokra, kiemelten fontos, hogy tevékenységük szervezettsége, ellenőrizhetősége folyamatosan biztosított legyen. A városüzemeltetés terén szerzett több évtizedes tapasztalat és az elmúlt évek során végzett szervezeti és technikai fejlesztés adott alapot arra, hogy a zalaegerszegi VG Kft. sikerrel pályázzon a nemzetközileg is elfogadott ISO-tanúsítványok megszerzésére. Az ünnepélyes átadásra május 2-án került sor.

– Az ISO-tanúsítvány megszerzése érdekében már egy évvel ezelőtt elkezdtük a felkészülést. Először az ISO 9002-es tanúsítványt akartuk megszerezni, Kremzner István ügyvezető

és természetesen célul tűztük ki, hogy ennek elérése után a 14001-es környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozó tanúsítványt is megszerezzük, különösen a köztisztasági tevékenységünk miatt. A felkészülésünk majdnem egy évig tartott, a legnehezebbek az utolsó hónapok voltak, amikor már a telephelyünket, a raktárakat is olyan rendbe kellett tenni, hogy igazán felkészülten várhassuk a tanúsítókat. Időközben pedig úgy döntöttünk, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket és egy integrált rendszer keretében egyidejűleg megpróbáljuk megszerezni mindkét tanúsítványt – mondja dr. Kremzner István, a társaság ügyvezető igazgatója és hozzáteszi: – nagy öröm volt számunkra, hogy ez elsőre sikerült. A vállalat életében ez egy nagyszerű siker, hiszen országosan is ritka, hogy egy cég egy időben, elsőre integrált rendszer keretében szerezzen tanúsítványt.
– Egerszegen van már erre példa?
– Az önkormányzati cégek közül elsőként nekünk sikerült ezt elérni.
– Akkor bizonyára büszke a város a Városgazdálkodási Kft.-re.
– Remélem, a tulajdonos önkormányzat is értékeli az eredményt. Ez ugyanis nem csak egy „papírt” jelent, mi ezt eszköznek tartjuk. A hétköznapokban fog bebizonyosodni, hogy minőségi javulást is jelent a munkánkban. A szolgáltatásainkat tulajdonképpen egy járásnyi területen végezzük, ezért a lakosság oldaláról is érezhető kell hogy legyen a változás.
– Mit érezhet mindebből egy városlakó?
– Két feltétel szükséges a sikerhez és a jó munkához. Egyrészt, az adott cég megfelelő szakmai felkészültsége, a másik pedig, hogy az általunk végzett szolgáltatásoknak van-e megfelelő fedezete? Ha ez a két feltétel adott, akkor rendben mennek a dolgok. Most négy pályázat előtt állunk és egy ötödik is vár ránk a közeljövőben. Ha az alapvető szolgáltatások többségét megfelelő díjszínvonalon sikerül elnyerni, akkor mindenképpen – együtt a minőségbiztosítási rendszerrel – jobb minőségben valósulhat meg a közterületek tisztasága, a hulladékszállítás, parkfenntartás. Ezt biztosan tudjuk garantálni.

Zalaegerszeg belterületének úthálózata mintegy 159 kilométernyi, s megközelítőleg ugyanennyi a külterületi utak hossza is. A viszonylag enyhe tél nem rontotta jelentősen tovább az utakat, ám ennek ellenére van mit javítani. Kámán Istvántól, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának csoportvezetőjétől megtudtuk, a javításokat az egész város területén június 30-ra be kell fejezni.

– Mekkora összeg áll a költségvetésben a hivatal rendelkezésére az úthálózat fenntartására, javítására?
– A 159 kilométernyi belterületi úthálózatból 153 kilométer van burkolattal ellátva. A külterületi utak nagy része dombok között helyezkedik el, s a lakosság jelentős része is ezeken a területeken él, ezért számunkra egyformán fontosak a belterületi és a külterületi utak is – mondja Kámán István. – A városban 179 kilométernyi járda is van, s így együttesen mindezek fenntartására a költségvetésben mintegy 85 millió forint áll rendelkezésünkre. Ebből az összegből üzemeltetjük a közlekedési lámpákat, ebből fedezzük a burkolatfestést, és természetesen a javításokat is. Az utóbbi időben érdekes szemléletváltás figyelhető meg az egyes peremkerületi képviselőknél, hiszen a saját rendelkezésű pénzösszegeikből az esetek 60-70 százalékában a térség útviszonyainak javításához járulnak hozzá. Így az erre a célra fordítható összeg évi viszonylatban már meghaladja a 100 millió forintot.
Általában évente a kisebb javítások, kátyúzások 25–30 millió forintot emésztenek fel. A közbeszerzési eljárás során meghirdetett pályázatnál elsősorban a helyi cégek ajánlatait veszik figyelembe az elérhetőség, a későbbi garanciák miatt, s a burkolatjavítások során ma már a marásos technológiát alkalmazzák a korábbi, durvább módszerek helyett, mert ezzel az eljárással nem sérül az útburkolat alapszerkezete.
– Összességében milyen állapotban vannak a város fenntartásában lévő utak?
– Ez megítélés kérdése, de szerintem a jelenleginél sokkal többet kellene javításra költeni, hiszen minden út eléri egyszer az öregkort. Egyre több helyen figyelhető meg a hálósodás, a repedések kialakulása, az útpálya torzulása. Összességében közepesnek mondható a városban az utak állapota, s megteszünk mindent azért, hogy ez az állapot javuljon. Szerencsére szemléletváltás figyelhető meg a közmű-üzemeltetők részéről is, hiszen az útfelbontásokat követően nagyon precízen végzik a helyreállítási munkákat, igaz, mi is keményen elvárjuk a minőségi munkát, s szigorúan vesszük a műszaki átadásokat. Zalaegerszeg egyik legrosszabb minőségű utcája a Dózsa György utca, amelynek a felújítása már az elmúlt időszakban is szerepelt a feladatok között, de a Kögáz-rekonstrukció miatt halasztásra került.
A közeljövőben – 2002 első negyedévében – várhatóan növekszik néhány kilométerrel a város belső úthálózata, hiszen a Közútkezelő Kht. a 74-es főközlekedési út elkészülte után átadja a városnak a Kossuth Lajos utcát, a Batthyány utcát, a Kosztolányi utcát és még néhány átkelőszakaszt, összesen mintegy 5–6 kilométer hosszban. A fejlesztések sorában jelentős, hogy a 76-os út előkészítése folyamatban van, jó gondolat volt, hogy az ott kitermelt földet a 74-es elkerülő szakaszához töltésnek használták fel. Teljes hosszban felújításra kerül a Tompa utca a közműhálózat rekonstrukciójának befejezését követően, s augusztus 20-ára tervezik az átadását. A külterületi úthálózat építését, a burkolatok elkészítését úgy segíti a város önkormányzata, hogy 50 százalékban hozzájárul a lakosság ugyancsak 50 százalékos önrészesedéséhez.

A Közútkezelő Kht. kezelésében lévő utak kapcsán megkerestük Halász Tibort, a kht. üzemeltetési és fenntartási csoportvezetőjét, aki elmondta, hogy fenntartási területen a tél és a beruházások miatti földszálltások okozta lokális javítások a becslések szerint elérik a 190 millió forintot. Ennek a költségnek jelentős részét a MÁV-nak kell megtérítenie a vasútépítés kapcsán. A zalaegerszegi átkelő- utak közül a Batthyány utca állapota a legrosszabb, itt az elmúlt két év gyakorlatának megfelelően csak foltszerű javításokra lehet számtani. Ha megtörténik a város részéről a közműkiváltás, befejeződnek a bontási munkák, tehát, ha a szállítási munkák minimálisra csökkennek, akkor a kht. elvégezteti az aszfaltburkolat megerősítését, várhatóan erre 2001-ben sor kerül.

Számos zenekar és szólista részvételével sikeres koncertet tartottak április 29-én az egerszegi Gönczi ÁMK-ban. Fellépett többek között a Harlem, a Voodoo, Deák Bill Gyula, a Shabby Blues Band, valamint Borza Tibor. Képünkön Deák Bill egyik jellegzetes akciója.

(Fotó: Zavilla András)