Eskü a kardbojtra és a bibliára

Régi idők új bulija

Hagyományőrzők randevúja

Faültetés

A huszáravatáson Sebestyén Márta lesz a zászlóanya

ESKÜ A KARDBOJTRA ÉS A BIBLIÁRA

Az „Egerszeg 2000” Fesztivál egyik szervezője és résztvevője a Zalai Gyepűvédők Nemzetsége. Pénteken 15 órakor a Dísz téren avatják fel az egerszegi I. Császári és Huszárezredet. 

Szombaton 15 órakor huszárhadgyakorlatot, betyárshow-t és lovas-íjász bemutatót tartanak a Gébárti Szabadidőközpontban, ugyanitt vasárnap 11 órakor ökumenikus istentisztelet keretében avatják fel a szövetség oltárát. Az egerszegiek meghívására az ország minden területéről érkeznek huszárbandériumok és katonai hagyományőrzők. Összesen 90 főt, köztük 54 lovast várnak a megyeszékhelyre.
– A katonai hagyományőrzésnek az a lényege, hogy minden kort megpróbálunk feleleveníteni – mondja Csondor Csaba lovas-íjász. – A Zalai Gyepűvédők Nemzetsége 94 óta működik. Jó lovasok voltak ebben a csapatban, idővel csatlakoztak még olyanok, akik a huszárságot fel tudják vállalni. Így alapítottuk meg 32 fővel az I. Császári és Királyi Huszárezredet. Mi egy díszbandérium vagyunk, díszegyenruháinkat Somogyi Győző festőművész tervezte, korhű 1848-as dolmányt, mentét, pantallót, csizmát és sarkantyút viselünk. Fontosnak tartjuk ezeket a bemutatókat, hiszen ilyenkor a gyerekek nemcsak könyvek alapján, hanem saját szemükkel láthatják, hogy miként néztek ki, milyen fegyvert használtak a huszárok, és miért voltak olyan tökéletes katonák, hogy nem lehetett őket legyőzni.
– Miért fontos a huszáravatás?
– Magyarországon 1945 óta nem volt ilyen felszentelés, az utolsók az Árpád-huszárok voltak. Az avatásra meghívtuk a kilencvenéves Nagy Kálmán bácsit, aki ennek a huszárezrednek az utolsó élő tagja. Ő századosként vezette ki az Árpád-huszárokat Tapolcáról Olaszország felé a II. világháború végén. Ennek a huszárezrednek avatását rekonstruáljuk majd mi is a Dísz téren. Az ünnepélyes alkalomkor a huszár felesküszik a kardbojtra, a Bibliára, előtte meggyónnak. A felszentelés után ezredzászlót kapunk, a zászlóanya Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes lesz. Ő részt vesz az oltáravatáson is.
– A lovasbemutatók mellett másik fontos momentum a gyepűvédők oltárának felszentelése. Ez hogyan fog történni?
– Az oltárnál a Magyarországon létező hagyományőrző csoportok vezetői – „Magyarország hadnagyai” –, az elcsatolt területek hagyományőrző csoportjai gyűlnek majd egybe. A szövetségkötés szimbólumaként mindenki hoz majd a saját földjéből egy kis részt, ebből épül meg a trapéz alakú, 5x7x5x12 méteres alap, előtte lesz egy fából készült, kelet felé néző oltár. A keresztet kard szimbolizálja, a kard előtt egy napkapu lesz. Az oltár helyét a Gébártot is átszelő Szent György-vonalak alapján mérték ki, ez misztikus erőt jelent. Ezért hívtuk meg a Szent Simon Zarándoklatot is, akik pár szóval elmondják, hogy az oltár mit jelképez. 
– A Zalai Gyepűvédők Nemzetsége hogyan készül az oltáravatásra?
– Sokak szerint a május 5-i bolygóegyüttállás meghatározza a cselekedeteinket a következő évezredre. Mi felmegyünk a Pilisbe, az ősi szakrális birodalomba, ahol megünnepeljük ezt a természeti jelenséget. 12-én lesz az ünnepségsorozat vége. Most a Bika havában vagyunk, ami azért fontos számunkra, mert olyan földi erőt fogunk felvenni mi harcosok, amiről mindenki maga dönti el, hogy miként szívja magába az oltár avatásánál. 

vissza az elejére

Helyiek és "elszármazottak" koncertje

RÉGI IDŐK ÚJ BULIJA

Egy ünnepség nem az igazi könnyűzenei rendezvény nélkül. Pénteken este hat órától tíz óráig helyi és elszármazott zenészek veszik birtokukba a Dísz téren felállított színpadot, ahol „1967–2000” címmel könnyűzenei program várja az érdeklődőket. A részletekről a szervezőt, Polgár Pétert kérdeztük.

– Igazából az ötlet nem az enyém, Garamvölgyi György és Molnár Árpád kért fel a hat zenei korszakot felölelő program szervezésére, zenei szerkesztésére – mondja a Sziámi zenekar egykori gitárosa, a helyi Bazooka és Voodoo együttes alapító tagja. – Dolgos Péterrel együtt két éve már szerveztünk hasonló koncertet, remélem, most sem fog csalódni a közönség. 
– Mi lesz a műsor?
– Először helyi zenészek szórakoztatják az érdeklődőket. A koncertet Dolgos Péter „Dodó”, a Bazooka együttes frontembere nyitja három-négy számmal, majd az Electric Connection együttesből Szkok István, utána pedig a Hétrét zenekarban játszó Kardos Endre „Bozi” lép színpadra. Közreműködik még az ex-Tarhonyás Lukács Sándor, a Voodoo együttesben játszó Bella Levente és Domján Róbert, valamint a gospelt éneklő női trió, a Black and Proud is. Az egyik legfiatalabb helyi zenekart Wettstein Tamás képviseli, ő a Praha frontembere. 
– És kik lesznek az „elszármazottak”?
– Egerszegen egykor nagy népszerűségnek örvendett a legendás Cyklon együttes, most újra találkozhat a közönség a tagokkal. Színpadra lép a Hobo Blues Band és a Bergendy zenekarban is játszó Tóth János Rudolf, az egykori Old Boys-tag Horváth Péter (Dörge), a P. Mobilos Tunyogi Péter és a még mindig itt lakó és zenélő Orbán Hota Sándor. Meglepetésként két dal erejéig újra összeáll az egykori Riversong együttes, Tunyogi Peti és Hota mellett az ugyancsak helyi Badics Miklóst láthatjuk még a színpadon. Ráadásként még Tóth János fia és Dörge lánya is előad egy-két számot.
– Ki lesz a frontemberek kísérőzenekara?
– Bella Levente ütőhangszeres, ő énekelni fog és a helyieket felvonultató műsort vezeti. Domján Róbert billentyűzik és énekel, Radics Igor ül a dobok mögé, Szántner László basszusgitározik, jómagam pedig gitározni fogok.
– Mennyit kell próbálni egy ilyen koncertre?
– Már hetekkel ezelőtt megkaptuk a hanganyagot. A Bazooka és a Voodoo esetében nincs gond, Dörgével már próbáltunk, de még Tunyogival és Tóth Jánossal is találkozunk az előadás előtt. A közel negyven számból legfeljebb a harmadát ismeri a kísérőzenekar, de ez nem okoz problémát, szorgalmasan tanulmányozzuk a repertoárt.
– Milyen dalokra számíthat a közönség?
– A fellépők önálló blokkjai mellett a koncert végén lesz egy nosztalgiázó rész is, ahol ismertebbnél ismertebb dalok csendülnek fel. Többek között Wilson Pickett, Aretha Franklin, Eric Clapton, Little Richard, Rollings Stones, Bee Gees, Jimi Hendrix, Police, P. Mobil számokat hallhat a közönség és persze lesznek saját szerzemények is. Még hozzá kell tennem, hogy a teljesség igénye nélkül válogattunk, ez érthető, hiszen ha tényleg áttekintenénk ezt a több mint harminc évet, akkor két napig lennénk a színpadon. Ám reméljük, hogy így is hangulatos koncertet sikerül adni a közönségnek.

vissza az elejére

Folklórbemutatók és drámajáték

HAGYOMÁNYŐRZŐK RANDEVÚJA

Folklórműsorból nem lesz hiány az idei Egerszeg Fesztiválon sem. Még a táncos rendezvényeket megelőzően május 11-én csütörtökön a gyimesi és moldvai csángó magyarok népművészetéből ad ízelítőt a Zsinagógában 17 órakor nyíló kiállítás. Másnap 16 órától folklórműsor várja az érdeklődőket a Dísz téren.

Szombaton délelőtt a III. Kárpát-medencei verbunkversenynek ad otthont a Zsinagóga. Délután a Gébárti Szabadidőközpontban 16 órakor a Zalai Táncegyüttes Egyesület tánciskoláinak és a meghívott hagyományőrző együtteseknek lesz közös műsora, majd fél kilenckor az Üsübü című táncos drámajáték ősbemutatóját láthatja a közönség. A darab rendezője és koreográfusa Varga János.
– Az elmúlt tíz évben nagyon jó kapcsolat alakult ki Székelyföld és a város, valamint az együttes között – kezdi a beszélgetést Varga János szervező, a Zalai Táncegyüttes vezetője. – Tíz éve végzünk gyűjtőmunkát ezen a területen, 10–15 településsel barátkoztunk össze. És a kapcsolatok nemcsak kulturálisan, hanem politikailag is működnek, tehát sokoldalú a viszonyunk ezzel az erdélyi tájegységgel.
– Van-e más „rokoni” kapcsolatunk velük?
– A múlt században és manapság is több kutató és szakember vallja, hogy valamiféle rokonság, illetve fel nem tárt kapcsolat van a göcseji és székelyföldi emberek között. Ezt a múlt században Vámbéry Ármin például nyelvészetileg közelítette meg. Közös vonás még, hogy mind a göcsejiek, mind a székelyek gyepűvédők voltak. És így találkozik valahol a folklór is, ezért jövünk össze egy-egy ilyen fesztivál alkalmával.
– Honnan jönnek még együttesek?
– Természetesen nemcsak a Székelyföldről, hanem az összes korábban hazánktól elcsatolt területről. Néhány települést említenék, ahonnan hagyományőrző csoportok érkeznek majd: Külsőrekecsin, Gyimesközéplok, Csíkszentdomonkos, Nyárádmagyaros, Nyárádselye, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Dombó, Panit, Székelyderzs, Gernyeszeg, Szentlászló, Doroszló, Őrsziget. Két hivatásos együttes is lesz, a Maros Művészegyüttes és a Csalló Táncegyüttes.
– A néptáncok és folklórműsorok mellett a fő attrakciónak az ősbemutató ígérkezik. Miről szól ez az előadás?
– Az Üsübü című táncjátékban éppen a fent említett motívum, az összetartozás jelenik meg. A székelyek és a magyarok találkozásáról szól a drámajáték. Üsübü eredetileg egy székely herceg volt, az ő személyének, az őt körülövező tiszteletnek köszönhetően hódoltak meg a székelyek Árpád előtt. Üsübü később vele együtt hódítja meg a Kárpát-medencét. A dunántúli hadjárat során a középső sereget vezette, Anonymus is megemlíti, tehát nem lehetett akárki ez a herceg. Ilyen „üsübük” az ezer év során mindig adódtak Erdélyben, akár még ma is születnek ilyen emberek. A darab mondanivalója tehát, hogy a magyarok és a székelyek együtt erősek.
– Hány szereplőt vonultat fel ez az előadás?
– A darab egy ötvenöt perces előadás lesz, a Gébárti-tó gát felőli részén játszódik. A Maros Művészegyüttes és a Zalai Táncegyüttes tagjai a főszereplők, részt vesz még benne harminc lovas-íjász, tizennégy zenész is. A darab végén az összes meghívott hagyományőrző csoport felvonul majd. Volt már hasonló nagyobb lélegzetvételű szabadtéri előadásunk, ezért mertünk vállalkozni erre a bemutatóra.

vissza az elejére

FAÜLTETÉS

Zalaegerszegen már több helyen ültettek fát a millennium tiszteletére. A közelmúltban a településrészeken is ünnepélyes pillanatokat szántak egy-egy faültetésnek. Így Andráshidán és a csácsi városrészben is. Felvételünkön Herkliné Ebedli Gyöngyi, a csácsi településrészi önkormányzat vezetője és dr. Gyimesi Endre polgármester. 

vissza az elejére