Kultúra

Magyar és ír népzenét játszanak

A Hétrét együttes ma már nem ismeretlen a megyében, hiszen számtalan fellépés alkalmával népszerűsítik a magyar és ír népzenét, megzenésített gyermekverseket. Főhadiszállásuk Kercaszomoron, az együttes vezetőjének „kinevezett” Tóth István otthonában van. A szószóló szerep csak ráragadt, egyébként abszolút demokrácia van közöttük a dalszövegek írása és a zeneszerzés, valamint a fellépések terén.

Tóth Istvánnal és az egerszegi Kardos Endre Bozival egyik fellépésük után arról beszélgettünk - miután kiverekedték magukat a rajongó és autogramot vadászó gyermekek gyűrűjéből –, hogy mennyi mindennel foglalkozik a zenekar.
– Néhány évvel ezelőtt legelőször gyermekműsorral léptünk közönség elé, Gazdag Erzsi megzenésített verseiből Fellépés közben a Hétrét együttes.

állítottunk össze egy csokrot. A költőnő halálának volt tízéves évfordulója, a hagyatékát kezelő kuratórium egyik tajga felajánlotta, hogy bármelyik versét megzenésíthetjük – mondja a kezdetekről Tóth István. – Huzella Péter közreműködésével két kazettán adtuk ki ezt az anyagot. Ekkor még csak hárman voltunk, Csaba Péter Huba, Bozi és én. Időközben találkoztunk olyan zenészekkel, akikkel együtt kezdtünk el ír népzenét játszani. A Hétrét elnevezést Sülyi Péternek, az egykori Omegás dalszövegírónak köszönhetjük. Többféle asszociáció lehetséges a névből, heten vagyunk, hétrét görnyedünk a zene súlya alatt. Komolyra fordítva a szót, több rétegű a munkák. Magyar népzenét is játszunk, megpróbálunk valamiféle szintézist összehozni a két nemzet muzsikájából, világzenének is mondhatnánk, de nem szeretjük ezt a kifejezést. Jelenleg egy CD-lemez anyagán dolgozunk, ezek saját kompozíciók, saját vagy autentikus szövegekkel. Néha két nyelven (írül–magyarul, keltául–magyarul) hangzanak el a dalok. Sok hasonlóságot vélünk felfedezni a két nemzet sorsában és lelkületében, a közös eredetben azonban nem hiszünk.
– Ki ellenőrzi az ír vagy kelta szövegek hűségét?
– Egy tehetséges egyetemista lány, Boa Veronika az énekesünk, ő most végez angol szakon. Régóta foglalkozik az ír zenével és nyelvvel. Emellett van egy osztrák hárfás lány, aki besegít nekünk, ő a lemezen is énekel. Az együttes tagja továbbá két hegedűs amerikai fiatal, Jon Hanson és Kim Coleman Szombathelyen tanul. Bonczó István szombathelyi zenetanár bármilyen hangszert meg tud szólaltatni. És ne felejtsük el Hochrein Juditot, aki kezdő zenészként nagyon jól illik a csapatba, furulyázik, most tangóharmonikázni tanul.
– Nem éri az együttest az a vád, hogy beáll a divatos ír zenét játszók sorába?
– Az ír népzene hódítása nagyon felületes. Az az ág terjedt el a világban, ami közvetlenül kapcsolódik az ír sörökhöz, a tánchoz és a mulatozáshoz. Mi nem ezt a vonalat követjük. Az ír népzenének van egy nagyon jól elkülöníthető, finom, mély értelmű, lírikus vonala, amit hárfán játszottak. Az ír hárfásokat annak idején megvakították, hogy teljesen elmélyedjenek a zenében. Szerintem nem arról szól a zene, hogy én egy nagyon nagy tehetség vagyok és majd a zenében megnyilvánulok. A Ghymes azért is tetszik nekem, mert ők minden műfajban kipróbálták magukat, s ezekből a tapasztalatokból saját kompozíciót hoztak létre. Mi is sok elemet veszünk át például a rockzenéből. Bárhol vállalunk fellépést, Írországban azért még nem mernénk közönség elé állni. Én szívem szerint Erdélybe vinném a zenészeket.
– Tartjuk a kapcsolatot a M.É.Z. és a Ghymes együttessel, tőlük is játszunk számokat – folytatja Bozi. – „Kocsmai” fellépések alkalmával legalább kétórás produkcióra van szükség, ennyi saját dalunk még nincs. Nem célunk egyébként, hogy teljesen autentikus zenét játsszunk, hiszen a hangszerparkunk sem olyan. És sem székely, sem ír vér nem folydogál az ereinkben. Tényleg sokrétű a tevékenységünk, mostanában például a Reflex Színpados Molnár Árpáddal dolgozunk együtt. Vele és M. Horváth Ildikóval versmondó versenyeken lépünk fel kísérőzenészként. Huba, Tóth Pisti és én alkotjuk ezt a fajta felállást. Ezeken az alkalmakon az értékes költészet kerül terítékre. Megzenésített verset adunk elő vagy egyszerűen csak hangulatot teremtünk a költemények meghallgatásához. A Hétrét zenekar csatlakozott a Sülyi Péter által alapított művészeti egyesülethez, az Őri Alapítványhoz. Minden évben három-négy napos pünkösdi fesztivált szervezünk Őriszentpéteren. Egyszóval mindent megteszünk a zene és a kultúra népszerűsítéséért.

Olvastak már két keréken forgó időregényt? Ha nem, akkor sürgősen vegyék kézbe Svetislav Basara Feljegyzések a biciklistákról című könyvét. Ebben a szerző világgá kürtöli a „biciklizmus” nevű mitológia világtörténetét. Basara műve könnyed és vicces, annak ellenére, hogy nagyon is komoly a könyv szimbólumrendszere. Tehát nemcsak a valóságos veloszipédekről, hanem minden arra emlékeztető tárgyról és a hozzá kapcsolódó írói „okoskodásról” is olvashatunk.
Akit vonzanak a japán tanítások, azok Jamamoto Cunetomo könyvét keressék a boltokban. A most megjelent Hagakure című könyv a szamurájok tanításait, feljegyzéseit tartalmazza, amit a 18. század elején gyűjtött össze Cunetomo. A szamurájból lett szerzetes lelkes tanítványoknak diktálta le a bátor, igazságos és erényes harcosról kialakított alapgondolatát. A magyar nyelven először megjelent mű a teljes szövegből közel négyszáz szamurájtörténetet tartalmaz.
Carl Sagan sok éven keresztül vezetett szemináriumot „Kritikus gondolkodás” címmel a Cornelli Egyetemen. Ezeken az alkalmakon olyan témákat vitattak meg, amit tulajdonképpen a közelmúltban megjelent Korok és démonok című könyv is tartalmaz. A szerző azt próbálja illusztrálni, hogyan képes a tudományos módszer az előítéletek és a tömeghisztéria gátját áttörve feltárni a legváratlanabb igazságokat is. Szerinte alaptalan az a vád, hogy a természettudomány ellentétben áll a spiritualitással.

„Szakképző intézményben is nagy szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak, hiszen amit itt nem tanulnak meg a gyerekek nyelvhelyességből, helyesírásból, az már később nagyon nehezen pótolható” – mondja Józwiak Ilona, a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magyar szakos tanárnője. A beszélgetés apropóját az adta, hogy idén két tanítványa is kiemelkedő sikereket ért el országos versenyeken.

Horváth Kinga 10. B osztályos tanuló az Arany János irodalmi versenyen kapott arany minősítést. A mezőny erősségét és színvonalát mutatja, hogy 2000 beküldött dolgozatból választották ki azt az ötven diákot, aki számot adott tudásáról az országos döntőn.
– A verseny írásbeli és két szóbeli részből állt. Koltai Viktória, Józwiák Ilona és Horváth Kinga. (Fotó: Zavilla András)

Koltai Viktória, Józwiák Ilona és Horváth Kinga. (Fotó: Zavilla András)

Előzetesen hét könyvet kellett elolvasni – mondja Horváth Kinga. – Ezek olyan irodalmi művek voltak, melyekkel nem minden nap találkozik az ember, főleg egy diák. Például Gyulai Pál Egy régi udvarház utolsó gazdája című művét, Szabó Magda Az a szép fényes nap című regényét, Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versciklusát, Jack Londontól a Martin Eden-t olvastuk el. Egy év felkészülési időnk volt, hiszen már tavaly megkaptuk a könyvek listáját. Én ezelőtt egyiket sem ismertem.
A neves szakemberekből álló zsűri – köztük Praznovszky Mihály – a könyvekkel kapcsolatosan kérdezte a diákokat a szereplők jellemrajzáról, a cselekményről, saját véleményükről, a mű elemzéséről. Itt is és az írásbelinél is azonnal kellett válaszolni a kérdésekre. Az esztergomi versenyen mindössze öt diák kapott arany minősítést. Kinga volt az egyetlen, aki szakközépiskolából és nem egyetemi gyakorló vagy egyéb neves gimnáziumból érkezett.
– Én a gyulai Implom József helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjén vettem részt – folytatja Koltai Viktória 11. A osztályos tanuló. – 120 indulóból a középiskolások mezőnyében a harmadik helyen végeztem. Annyira szoros volt a verseny, hogy az első és második helyezettel azonos pontszámot értem el. A végső sorrendet a tollbamondás és az utolsó feladat döntötte el. Már tavaly is indultam ezen a megmérettetésen, elsős koromban sajnos csak a megyei fordulóig jutottam. A verseny egy félórás tollbamondással kezdődött, ezután a feladatlapokat töltöttük ki.
Koltai Viktória a Külkereskedelmi Főiskolára vagy a Közgazdaságtudományi Egyemre készül, reméli, hogy ott is hasznát veszi magyartudásának. Osztályából még egy másik tanuló is büszke lehet sikereire, Németh Dóra az Édes anyanyelvünk nyelvhelyességi verseny döntőjébe jutott, a megmérettetés októberben lesz Sátoraljaújhelyen.
– Azt gondolom, hogy nagyon fontos tantárgy a magyar, és egyre nagyobb az igény a praktikus nyelvi intelligencia megszerzésére – mondja a felkészítő tanárnő. – Ebbe beletartozik a helyesírás, a hajlékony és szabatos stílus, a mondanivalóhoz illeszkedő kifejezéskészlet elsajátítása, a nyilvános beszéd képessége. Meg kell tanítani őket arra a módszerre, aminek segítségével el tudják mondani a gondolataikat, megvédhetik az álláspontjukat. Az irodalmi mű által nyújtott élmény pedig az egész személyiséget építi, valóság- és önismeretre tanít. Minden évben készülünk magyarversenyekre, emellett pedig egy jól működő irodalmi színpadot tudhat magáénak ez az iskola. A magyart tanító kollégák mindent megtesznek a sikeres szereplésekért és a fent leírtak elsajátításáért.