juttatja eszünkbe. Ez a luxusnak nevezhető életmód kevés embernek adatik meg. És talán azt is nagyon kevesen tudják, hogy az országban összesen kettő iparművész tervez és épít cserépkályhát. Egyikük a besenyői városrészben építette fel műhelyét.Jankowski Ryszard Lengyelországban született, több mint húsz éve él Magyarországon. Nincs honvágya és hibátlanul beszéli nyelvünket. Pedig amikor a hetvenes évek végén a krakkói és varsói művészeti akadémiák helyett az Iparművészeti Főiskolára kérte jelentkezését, még azt sem tudta magyarul mondani, hogy „köszönöm” vagy „jó napot kívánok”. Szerencséje volt, sikerült a főiskolai felvételi. Mielőtt megkezdte tanulmányait, egy évig járt szorgalmasan magyarórákra a Nemzetközi Előkészítő Intézetbe. Még az iskolai évek alatt kezdett el érdeklődni a cserépkályhák iránt. Egy osztrák úriember pályázati felhívására készítette el élete első kályhacsempéit. Munkájával megosztott első helyezést ért el. Ez volt a diplomamunka témája is. A kerámiaművészet és a kályhák iránti szerelem azóta sem múlt el. A főiskola után a Zalakerámia egerszegi és tófeji üzeme következett. A kályhacsempék mellett különféle dísztárgyak, használati eszközök készültek a keramikus-iparművész elképzelései nyomán.
– Mindig arra törekedtem, hogy új és új ötleteket valósítsak meg a cserépkályhák készítése során. Ne csak hagyományos hasábok, sík és derékszögű sarokcsempék legyenek. Bővíteni kellett a forma- és színvilágot, hogy lehetőség legyen például legömbölyített formájú kályhák építésére is – mondja Jankowski Ryszard, aki egyedül dolgozik műhelyében. Egyfajta kényszermegoldásként, hiszen évekkel ezelőtt szűnt meg a munkahelye. – Egyes munkáimon felhasználtam a régi díszművek, dísztárgyak motívumait, de szüntelenül kísérletezem. Egy iparművésznek nem az a dolga, hogy sorozatban gyártsa a munkáit, hanem az, hogy egyedi tervezésű alkotásokat hozzon létre. Én elvből nem készítek két egyforma kályhát. Egyfelől unalmas lenne, nem éreznék kihívást, másrészt megutálnám a szakmámat.
Szeret egyedül dolgozni. A tervezéstől a kivitelezésig. A megrendelő kívánságára két tervet készít, majd nekiáll a cserepek formálásának, kétszeri kiégetésének, szárításának. Ez munkaigényes feladat, akár három hónapba is beletelhet, mivel nem szabad gyorsan szárítani az elemeket. Ezután saját maga építi fel a kályhát, igény szerint rendszeresen tisztítja, karbantartja.
– Az a legcsodálatosabb az egészben, hogy teljesen szabad kezet kapok, mivel nem kész darabokkal dolgozom. Így sokkal könnyebb az adott környezethez, a lakberendezéshez alkalmazkodnom. Mind szín- és formavilágban. Természetesen elsődleges szempont a praktikusság. Egy jó kályha rendesen fűt, egy napig megtartja a meleget, nem hűl ki gyorsan és kevés fát kell használni a tüzeléshez. Most is kísérletezem, a légjáratokat próbálom úgy tervezni, hogy minél több meleget tartson meg a kályha. Emellett persze fontos az is, hogy szinte megszólaljon, akadjon meg rajta az ember szeme.
Az egerszegi keramikus-iparművész természetesen figyelemmel kíséri a hazai és európai trendet is. Ausztriában, Németországban be-benéz egy stúdióba, részt vesz kiállításokon, szakmai fórumokon.
– Külföldön egy kályhának más a szerepe, mint nálunk. Itthon inkább a praktikusság a fő szempont, és sajnos nem mindenki teheti meg, hogy megfizesse ezt a luxusterméket. Európában megtehetik azt az emberek, hogy 15–20 év után átépíttetik vagy lecseréltetik a kandallót, a kályhát. Nekik a hangulat is fontos, nemcsak az, hogy megoldják a ház fűtését. Nálunk sokszor a megrendelő nem tudja, hogy pontosan mit akar. Ezért több tervet készítek, amiből válogathatnak. Akad persze olyan is, amikor a megmutatott terv elnyeri a tetszésüket. Szerencsére, eddig még nem panaszkodott senki, hogy rosszul működne a kályhája vagy nem tetszik a külseje.
– Az a baj, hogy másra nem nagyon jut időm. Még akkor sem, ha éppen nem kályhát építek, hiszen akkor új és új ötletekkel kísérletezek. Nagyon hiányzik egy teljesen másfajta művészet. Rajzolni szeretnék, kisplasztikákat és dísztárgyakat készíteni kerámiából. Maga az alkotás öröme érdekel, nem az eladhatóság. Ha van szabad tíz percem és papír közelében vagyok, akkor firkálgatok. Arról pillanatnyilag álmodni sem merek, hogy modell után készítsek figurákat. A rajztudásomat a tervezés során tudom leginkább kihasználni.
Jankowski Ryszard már évek óta építi besenyői házát. Reméli, hogy lassan elkészül vele. Egyelőre a műhely melletti helyiségben rendezkedett be. A falakon lévő képeket nézem. A tanulmányrajzok mellett cserépkályhák tervei. Az egyiken végtelenül egyszerű, ám „dizájnos” kinézetű alkotás. Sima, kék színnel bolondított cserepek, üveges ajtók. Az egyedi formatervezésű kályha padkás megoldású, amin dísztárgyakat, vázákat lehet tartani. Ez a saját tervezésű alkotás egyszer majd a mester saját házát fogja melegíteni. Addig is, amíg elkészül, mások otthonaiba álmodik cserépkályhákat az iparművész.
öltéseivel. A tárlaton többek között radamosi lepedőszélt és függönyt, hetési, fehér szögletes lyukhímzéses, komáromi és zoborvidéki vagdalásos terítőket láthatunk. Az utóbbi keresztszemes feldolgozás a kedvence. Ezzel a technikával készült falvédőjével, párnájával, terítőjével jelenleg országos kiállításon szerepel, egyik ilyen alkotásával egyszer már harmadik helyezést is elért a Kis Jankó Bori országos kézimunkaversenyen. Szívesen részt vesz a gébárti kézműves rendezvényeken, a hímzés mellett csuhé- és rongybabákat készít, gyöngyöt fűz,
batikol.