Címlap

Dr. Gyimesi Endre polgármester vezetésével hét fős csapat utazott pénteken Solymárra, hogy megtekintse a csácsbozsoki városrészben október 20-án avatandó Szent István-szobrot. A küldöttség tagjai – köztük Herkliné Ebedli Gyöngyi, a településrész önkormányzatának vezetője, Gecse László, a kulturális és idegenforgalmi bizottság vezetője, Sziráki István műszaki osztályvezető, Inkovics János főépítész – elégedettek voltak a készülődő emlékművel, csupán a szobor végleges elhelyezése körül alakult ki némi véleménykülönbség az önkormányzat és az alkotópáros között.

Elégedettek a készülő Szent István-szoborral.

Szórády Zsigmond és Seres János szobrászművészek eredetileg a Balatoni úttal párhuzamosan szerették volna viszontlátni a szobrot, az önkormányzat tagjai azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az emlékmű a város felé nézzen. Ez utóbbi szempont alapján készítik el a tereprendezési terveket. Az eredeti elképzelésekhez képest fele költséggel, 5 millió forintból készül majd el a szobor „talapzatául” szolgáló domb, az ahhoz felvezető, csigavonalban tekeredő út és a környezet parkosítása. Teherbírás szempontjából fontos még a rögzítés kérdése, a végleges megoldást még szeretnék megbeszélni az alkotópárossal.
A szobor mérete, a palástban megjelenített, katedrálisra – egyben az országépítésre – emlékeztető motívum különösen tetszett a küldöttségnek, s annak is örültek, hogy az eredeti tervektől eltérően az államalapítót nyitott szemmel ábrázolják majd a művészek. Mint Szórády Zsigmond elmondta, annyit változtattak a szobron, hogy megfelelő felületkezeléssel hangsúlyosabb plasztika fogadja majd a szemlélődőt. Egy hétig dolgoznak még az agyag- és gipszmintán, a fej teljes megformálása és a lándzsa kialakítása van még hátra. A gipszpozitívot két hét múlva vágják szét és viszik az öntödébe, a gyors technológiának köszönhetően határidőre elkészül a bronz emlékmű.

„A mostani önkormányzat induló gazdasági pozíciói lényegesen jobbak voltak, mint az előző ciklusban. Hitelállomány nélkül, megtakarításokkal kezdtük a munkát 1998-ban, amikor egy olyan csapat állt fel, amely a választások eredményét figyelembe véve érvényesíteni tudta azokat a szándékokat, melyeket a programjában leírt. Tehát gyorsabban indulhatott a munka, mint 1994-ben.” Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere összegezte így a két évvel ezelőtti indulást. Beszélgetésünk elején szólt a kormány első félidejéről is és az Orbán-kormány teljesítményét négyesre értékelte.

– Azért ennyi az osztályzatom, mert mindjárt az első pillanatban korrigálta a kormány azokat a rossz döntéseket, amelyek a Bokros-csomagot követően érintették a családok nagy részét. Gondolok elsősorban a gyes és a gyed visszaállítására, és megjegyezném, hogy talán nem is értékeljük megfelelően ezeket a jelentős döntéseket. Úgy ítélem meg, hogy van a kormánynak füle a kis- és középrétegek problémáinak meghallására és kezelésére. Helyeslem azt is, hogy az országot egységes egészként kezeli, és van figyelme a vidéken élő négyötöd magyarágnak a gondjaira is. Nem Budapest-centrikusak. Viszont többet kellene tennie, következetesebben, radikálisabban kellene lépnie a kormányzatnak az egészségügy gondjainak megoldására.
– Milyen a kormányzati szervekkel az önkormányzat kapcsolata?
– Intenzívebb a kapcsolatunk, mint az előző ciklusban. A pénzhez jutás és támogatás lehetőségét nehéz összehasonlítani azért, mert én magam is tapasztaltabb vagyok, könnyebb a helyzetem, és most már voltak „alapok”, melyekre építkezni lehetett.
– Részben már beindított nagy „futó” pályázatokkal rendelkeztünk és a döntéshozókkal – minisztériumokkal – kialakult jó viszonyunk is sokat segített. A pénzhez jutás feltételei tehát jobbak, de hangsúlyoznám, hogy ezek egy része feltétel szintjén már az előző ciklusban indult. Utalnék csak a közlekedési infrstruktúrával kapcsolatos munkánkra.
– Zalaegerszeg mozgalmas életet élt az elmúlt két évben. Sikeres beruházások, fejlesztések történtek, szinte minden hónapban avatott, átadott a város különböző létesítményeket. Ugyanakkor az ellenzék részéről gyakran elhangzik, hogy a város „feléli” a vagyonát. Nem hiányzik egy koordináló gazdasági alpolgármester?
– Nem hiányzik. Úgy ítélem meg, hogy Zalaegerszeg egyértelműen lendületben van, fejlesztések sokasága folyik, vagy már el is készült. A termálmedencével például több évtizedes álom valósult meg. Ilyenkor a másik oldalról óhatatlanul megjelennek indokolatlan és alaptalan aggályoskodások.
– Nem tartja soknak a több mint 30 milliós pluszköltséget a termálmedence építésénél?
– Nem. Ha csak azt nézzük, hogy a kivitelező ZÁÉV és a második helyezett között több mint 100 milliós különbség volt a közbeszerzésnél, ez mutatja, hogy a cég nem „áron felül” végezte a beruházást. A többletköltség pluszmunkát, igényesebb munkát jelent. És még valami: a létrehozott érték duplája a befektetett értéknek. Számomra az a fontos, hogy elindult az egerszegi termálprogram, és ennek örülnek a zalaegerszegiek. Azt is szeretném elmondani, nagyon örülök annak, hogy óvják a képviselők a város vagyonát. Olyan is óvja most, aki benne volt az adósságállomány kialakulásában.
Nem cél nélkül halmoztuk fel a pénzügyi tartalékainkat – folytatja dr. Gyimesi Endre. – Egy háztartásban is azért gyűjtünk, mert valamit meg szeretnék valósítani, nagyobb értéket létrehozni. Az önkormányzatnak is gyűjtenie kellett ahhoz, hogy beruházásokat valósítson meg. Az a jó, ha a létrehozott érték magasabb, mint az a költség, amit ráfordítottunk. Nekem meggyőződésem, hogy a város jól sáfárkodik a vagyonával. Az igaz, hogy ez a vagyon „átváltozott”. Fontosabb ma már az infláció csökkenésével és hasznosabb is papír helyett ingatlanban tartani a város vagyonát. Ez magasabb értéken értékesíthető, mint a bankban tartott pénz. Nyilván az is egyértelmű, hogy egy fejlesztési stádium után egy ideig ismét a „nekirugaszkodás” következik, amikor kisebb városüzemelési kérdésekre kell koncentrálnunk. Ilyen időszaka is lesz Zalaegerszegnek a közeljövőben. De most, a jelenlegi ciklusban kiemelkedő városfejlesztési munka folyik.
Ami pedig az alpolgármesterre vonatkozó kérdését illeti: természetesen van előnye és hátránya is az „egy alpolgármesteres modellnek”. Előnye, hogy a polgármester kevésbé adja le és rálátása van a város gazdálkodására. Hátránya pedig, hogy Zalaegerszeg képviselete egy helyettessel bonyolultabb egy kicsit.
– Melyek a városfejlesztés következő lépései?
– Ezek a lépések szinte adva vannak. Elsődleges a termálfürdő fejlesztése, egy aquapark létrehozása. Ugyanilyen fontosak az elkezdett nagy beruházások befejezése illetve a további ütemek megvalósítása. Elkészül az elkerülő út az Egervári útig, ezt 2001-ben folytatni szeretnénk a Körmendi útig. Nagy szakaszokban el kell indítani a sétálóutca kialakításának az előkészítését. Ősztől elkezdődik a Batthyány utca rekonstrukciója. Ezek közvetlen feladatot jelentenek. A megkezdett nagyberuházások is a közeljövőben fejeződnek majd be, – fiatal családok otthona, hulladékdepónia, a Flextronics újabb épülete – s lehet, hogy ez rossz hír azok számára, akiknek bántja a szemét, hogy „sokat avatunk”.
– Említette az aquaparkot. Valóban komoly külföldi befektetői társaságok keresték meg a várost?
– Német és izraeli befektetői szándék jelent meg Zalaegerszegen. A közeljövőben dönteni kell arról, hogy saját magunk kívánjuk-e megvalósítani a víziparadicsomot, vagy külső befektetőket nyerünk meg ehhez a programhoz. Nyilván mindez függ a tőkétől és attól is, hogy a város tud-e megfelelő támogatást szerezni az országos programból azzal, hogy a Széchenyi-terv egyik alfejezetében szerepel a termálberuházás.
– Épül-e Plaza a közeljövőben?
– Kétféle Plaza-terven gondolkodunk, nem eldöntött még, hogy melyik csoport kap lehetőséget. Az biztos, hogy a város központjában a közeli jövőben várható Plaza-építés. De egyéb tárgyalásokat is folytatunk. A Tescóval már a közvetlen megállapodás előtt állunk és a Cora is szeretne építkezni.
– Többször tárgyalta a képviselő-testület a polgármesteri hivatal átszervezését, polgármesteri kabinet kialakítását. Végleg lekerült ez a napirendről?
– Kisebb módosításokat javasolt a hivatali átvilágítás után dr. Tóth László jegyző úr, de ez nem nyerte el a képviselők tetszését. Ezek közül várhatóan a polgármesteri kabinet létrehozása ismét napirendre kerül majd az őszi ciklusban. Ennek nincs létszámvonzata, csupán egy jobban szervezett kört szeretnénk létrehozni.
– Közel ötszázan várnak szociális bérlakásra, és bár évek óta egyre több lakás épül a városban, ezt a réteget nehezen tudják „helyzetbe” hozni. A hátrányos helyzetű családok miben bízhatnak?
– Összességében egy furcsa helyzet van Zalaegerszegen: több a lakás, mint ahány háztartás van. A fogadóóráimon mégis túlnyomó többségben azok kopogtatnak, akik lakást szeretnének kapni. Az idei évben közel 120 lakás épül, – ezenkívül a magánerősök – közülük mintegy negyven kifejezetten bérlakás. De használt lakásvásárlásoktól sem zárkózunk el azok számára, akik nem tudnak új lakást vásárolni. Nagycsaládosok részére töredék áron telkeket biztosítottunk. Az igazán nagy problémát az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülők, a csonka családok, a nagyon alacsony keresetűek jelentik. Az ő számukra kell megtalálni a legmegfelelőbb formát azon kívül, hogy folyamatosan épít a város bérlakásokat is.
– Egy másik valós probléma. Egy iskolányi gyerekkel van kevesebb az ezredfordulón a városban. Elképzelhető, hogy közeljövőben mégis csak be kell zárni egy általános iskolát?
– A gyermekszületések száma valóban évről évre csökken. Amennyiben ez jelentős mértékben nem változik, bizony el kell gondolkodnunk azon, hogyan tovább. Ezelőtt 15 évvel közel négyezerrel volt több gyerek az általános iskolákban. Most ahhoz képest nemcsak kevesebb a tanulók száma, hanem két iskolával több is van. Jelenleg folyik egy átvilágítás, amely az óvodai és általános iskolai helyzetet vizsgálja, és feltárt már bizonyos tartalékokat, és jelez túlfinanszírozást. Egy biztos: a pénzt a rendszerben kell tartanunk. Az is kérdés még, hogy a felsőoktatást hogyan tudjuk bevonni ebbe a keretbe, és az iskolarendszert úgy átalakítani, hogy komolyabb nehézségek nélkül a felsőoktatás számára iskolát nyerjünk. A bezárás helyett én inkább átalakításban gondolkodom – fogalmaz a polgármester.
– Az informatikai fejlesztés terén mit tervez a város?
– A hivatali gépesítés területén évről évre sokat fejlesztettünk. Mennyiségi szempontból nagyjából elértük azt az állapotot, amellyel rendelkeznie kell egy korszerű közigazgatásnak. De ez korántsem jelenti azt, hogy minőségi szinten is elértük ezt. Igyekszünk részt venni az újszerű kezdeményezésekben: jelen vagyunk a megyei jogú városok informatikai bizottságában. Mint alapítók ott vagyunk a közös projektekben. Sajnos, az ez évi költségvetés végszámainak kialakítása során pont azokat a pénzeket javasolták meghúzni, amelyeket az informatikának egyfajta további minőségi fejlesztésére szántunk. De hát jövőre is készül költségvetés...

– Bölcs volt Zalaegerszeg önkormányzata, amikor előkészítette és elindította azt a három projektet, amellyel a Gazdasági Minisztérium által kiírt lakásépítési és lakásvásárlási programhoz lehetett kapcsolódni – mondja Tombi Lajos alpolgármester, amikor arról kérdeztük, hogyan fogadták a hírt, miszerint Zalaegerszeg két projekttel is nyert állami támogatást bérlakásépítésre.

– 345 millió forintról van szó – folytatja az alpolgármester. – Amikor a pályázati kiírás megjelent, az önkormányzatnak már jól előkészített programja volt, amivel pályázni tudtunk. A siker érdekében rendelkezni kell ilyen pályamunkával és természetesen az önrésszel is. Ez esetben 25 százalékos önrészt ajánlottunk fel. Ez a közel 350 millió forint azt jelenti, hogy jövőre több bérlakás épülhet Zalaegerszegen, mert a lakásalapból ennyivel kevesebbet kell hozzáadni a jelenlegi építkezésekhez. Az őszi közgyűlésen már javasolni fogom, hogy ebből a pénzből azonnal indítsuk el az előkészületeket, a helykiválasztást, hogy döntés születhessen a bérlakásprogram folytatásáról. Az biztos, hogy ez év decemberéig 95 család költözhet új lakásba, a Mező utcai kétszer nyolc lakás építése is tervbe van véve.
– Hány új bérlakást lehet építeni a pályázaton nyert pénzből?
– Ez döntés kérdése, de 40–50 pluszlakás építését mindenképpen meg lehet oldani ebből az összegből. Szeretném még elmondani, hogy a város a továbbiakban is szeretne pályázni, hiszen az állam nem száll ki jövőre sem a bérlakásprogramból.
– A napokban megjelent az a lista, amelyen azok az összegek szerepelnek, melyek az önkormányzatokat a gázközművagyon értéke után még megilletnek. Zalaegerszeg közel 286 millió forintot kap még. Ez a hír váratlanul érte önöket?
– Számítottunk erre a pénzre. Minden önkormányzatnak jól jön közel 300 milliós vagyonrész. Ebből mintegy 60 millió lesz értesülésünk szerint a készpénz, a többi értékpapír formájában jelentkezik. Ez mindenképpen segíti az önkormányzatot a jövőbeni döntéseinek megalapozásánál. Úgy érzem, hogy ez a két hír azt jelenti, jó döntéseket hozott a város a közelmúltban: előre mentünk a munkánkban és nem követő magatartást tanúsítottunk.

Családtagok, ismerősök népes serege – a városi önkormányzat képviseletében Tombi Lajos alpolgármester és Doszpoth Attila, a városrész önkormányzati képviselője – köszöntötte szombat délután bazitai otthonában a százéves Berta Istvánnét, aki noha hallása már kissé megromlott, jó egészségi állapotban érte el ezt a magas kort.