Oktatás

Három hét van már csak hátra a nyári szünetből, s augusztus 28-án megkezdődik a 2000/2001-es tanév. A diákok – kicsik s nagyobbak egyaránt – kétségbeesetten próbálják még kihasználni a vakáció minden egyes, még hátralévő pillanatát. A szülők eközben már tervezgetik, mi mindenre kell majd költeni az iskola beindultával.

Nem olcsó ugyanis manapság a gyerekek felkészítése az iskolakezdésre. Szükség van új tankönyvekre, füzetekre, ceruzákra, tollakra, s bizony az is előfordulhat, hogy „elkopott” időközben az iskolatáska, vagy kinőtte a gyermek a tornafelszerelését. Az első osztályosok még többe kerülnek, hiszen nekik nincsenek tavalyról megmaradt, még az idei évben is használható tanszereik, s egyéb iskolai kellékeik. A legnehezebb helyzetben mégis azok a családok vannak, melyek több, iskolás korú gyermeket nevelnek. A rászorulókon több forrásból igyekszik segíteni Zalaegerszeg önkormányzata.
– Városunk önkormányzatának költségvetésében szerepel egy pénzkeret, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás címen, melyből lehetőségünk nyílik segélyt biztosítani azon családoknak, melyek tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló gyermeket vagy gyermekeket tartanak el – tájékoztat Hardubé Judit, a Polgármesteri Hivatal népjóléti osztályának vezetője. – Ez a támogatás egyszer igényelhető, akár tanév közben is, az arra kidolgozott kérelemnyomtatvány segítségével. Bármikor fordulhatnak hozzánk a családok, ha anyagi gondjaik vannak. Nemcsak a beiskolázással kapcsolatban, hanem bármilyen rendkívüli körülmény esetén, mely a családot nehéz helyzetbe hozza.
Ezenkívül, éppen a napokban jelent meg a jogszabály, mely alapján lehetőségünk nyílik központi pénzforrásból is egyszeri támogatás biztosítására. Ezt a segélyt azon családok vehetik igénybe, melyek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermeket nevelnek, és az a gyermek tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban áll.
A központi költségvetésből biztosított segélyt automatikusan utalja az önkormányzat az arra jogosultaknak. Ezen támogatást, melynek összege gyermekenként 3320 forint, várhatóan szeptemberben – a rendszeres gyermekvédelmi támogatással együtt – kapják meg az igénylők.
A népjóléti osztály vezetője azt is elárulja, hogy meglehetősen magas városunkban mind a rendszeres, mind a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igénylő családok száma. Rendszeres támogatásban jelenleg 2500–2600 kisgyermek részesül Zalaegerszegen.

Meglehetősen sok, nagy számú munkaerőt foglalkoztató cég települt az utóbbi időben Zalaegerszegre, és az egész megyébe. Családok megélhetését biztosítja többek között a Flextronics International, a General Electric, vagy régióban gondolkodva a szentgotthárdi Opel-gyár. E cégek többnyire termék-, azon belül is alkatrészgyártással foglalkoznak, mely munkák elvégzéséhez gyártástechnológusokra van szükségük. Ugyanakkor míg korábban, az Alugép megszűnésével háttérbe kerültek a gépipari szakmák, ma rengetegszer keresnek gépészmérnököket a különböző álláshirdetésekben.

A gépipart érintő középszintű szakemberképzésnek megfelelő bázisa van Zalaegerszegen. A város szakközépiskolái – fejlett eszközhátterükkel – kiváló alapot biztosítanak a diákoknak középfokú végzettségük megszerzéséhez. Felsőfokú tanulmányokat azonban csupán szülővárosuktól messze végezhetnek az e területről kikerülő tanulók.
Az önkormányzat szándékai szerint hamarosan változik ez a helyzet. Előrehaladott tárgyalásokat folytat ugyanis a város vezetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel egy zalaegerszegi gépészmérnök képzés beindításáról.
– Kötelessége a városnak kielégíteni a munkáltatók igényeit. S mivel nagy számban jelentkezik ez az igény a gépipar területéről, felmerült egy gépészmérnöki képzés beindításának ötlete – tájékoztatott Baján Antal, az önkormányzat oktatási és ifjúsági bizottságának elnöke. – Az elképzelést tett követte. Tombi Lajos alpolgármester társaságában tárgyalásokat folytattunk több műszaki felsőoktatási intézmény vezetőjével, míg végül a – túlzás nélkül állíthatom: a világhírű – Budapesti Műszaki Egyetem mellett döntöttünk. Szívesen fogadta az egyetem gépészmérnöki karának dékánja a zalaegerszegi képzés beindításának ötletét, s felállított egy öttagú bizottságot, melynek feladata a képzéssel kapcsolatos további ügyek intézése. Nemrégiben Zalaegerszegen járt ez a bizottság, és a polgármester, alpolgármester, Szalai Annamária országgyűlési képviselő, a művelődési osztály vezetői, valamint az érintett cégek képviselői társaságában megbeszélést, valamint „helyszíni szemlét” tartottak. Ellátogattak ez utóbbi keretében a Munkácsy-iskolába, és a Ganzba, ahol középfokon hasonló képzés folyik, és megtekintették az eszközrendszert. Meglepődve tapasztalták a bizottság tagjai, milyen korszerűen felszereltek a szóban forgó intézmények. Mint elmondták, a felsőfokú képzéshez szükséges eszközrendszer 60 százaléka már most rendelkezésre áll Zalaegerszegen, ily módon akár már a 2001/2002-es tanévben indulhatna a gépészmérnök képzés.
– Hogyan valósulna meg az oktatás?
– Hároméves, nappali tagozatos formában valósulna meg városunkban a gépészmérnök képzés 50 fő befogadásával. Többfajta szakirány létezik a gépészmérnök képzésen belül. Első körben mi a gépgyártástechnológia és informatika szakirányt szeretnénk bevezetni. Az elképzelések szerint a Ganz-, illetve a Munkácsy-szakközépiskolában kapna helyet, hiszen az oktatáshoz szükséges tanműhelyek, laborok, számítástechnikai tantermek ezen intézményekben rendelkezésre állnak. Az oktatók nagy része is innen kerülne ki, de szükség lesz a városban működő főiskolák szaktanáraira, és nyelvtanáraira, s kezdetben Budapestről is érkeznek majd ide oktatók. Mindenképpen cél egy helyi gárda kinevelése, hogy ne kelljen Pestről utaztatni a tanárokat.
Több lépcsős képzést alakítanánk ki, ami azt jelenti, hogy kezdetben főiskolai szintű képzés zajlana városunkban, az egyetemi diplomát Budapesten szerezhetnék meg a hallgatók. A beindításhoz természetesen szükség van a minisztérium jóváhagyására.
– Hol tartanak jelenleg az egyeztetések?
– Készített az egyetem egy megvalósíthatósági tanulmányt, melyet a zalaegerszegi találkozó alkalmával meg is tárgyalt a két oldal. Tartalmazza ez a dokumentum az indítással kapcsolatos legsürgetőbb feladatokat. Ugyanakkor kidolgozták a szakemberek a tervezett gépgyártástechnológiai és informatikai szakirány lehetséges tantervét. A vállalati szakemberek véleményezték ezt a tervezetet, s a Flextronics, valamint a General Electric vezetője is elvárásaiknak megfelelőnek találta azt. Egyedül az Opel gyár képviselője kért némi korrekciót a tantárgyi struktúrát illetően. A közeljövőben készíti el az egyetem az akkreditáltatással kapcsolatos anyagot, és meghatározzák, mit kell városunknak tenni a képzés mielőbbi beindítása érdekében.

Vajon az idén szeptemberben iskolát kezdő első osztályosok is ingyen kapják a tankönyveket? A kérdés azért merült fel, mert a szülők közül néhányan jelezték: vannak általános iskolák, ahol tavasszal már elkérték a pénzt, míg egy másik intézményben ez fel sem merült. A polgármesteri hivatal művelődési osztályán Kalamár Gábortól érdeklődtünk, aki elmondta:
– A zalaegerszegi állampolgárok gyermekeinek változatlanul ingyenes tankönyvtámogatást ad a város, de csak a kötelező egységcsomagra. Ha az iskola szabadon választott programot valósít meg, olyan tantárgyat oktat, ami „nem kötelező”, akkor a szülőnek a hozzávaló könyveket meg kell venni.
– Miből adódik, hogy egyes iskolák kértek tankönyvre pénzt, míg mások nem?
– Egyes tankönyvforgalmazók előre kérik az összeg egy bizonyos részét. Mivel az intézményeknek nem áll rendelkezésére saját költségvetésében erre fedezet, a szülők megelőlegezik az összeget. De az első gyermekek után a tankönyvek árát vissza kell, hogy kapják az iskoláktól. Amelyik intézmény nem kért pénzt, annak valószínű volt egy kis tartaléka. Az önkormányzat ősszel fizeti az iskoláknak a támogatást, akkor, amikor már pontosan tudja a gyermeklétszámot.
Hogy az önkormányzat komolyan veszi az elsősök ingyenes tankönyvhöz jutását jelzi, hogy például a Mindszenty-iskola, amelyik nem önkormányzati fenntartású, de egerszegi szülők oda is szép számban íratják gyermekeiket, szintén kap támogatást, és ott sem kell fizetni az elsősök kötelező tankönyveiért.

Veronika két hónapos, több, mint öt kiló és csak akkor görbül el a szája, ha álmos vagy éhes. Nyugodt, szépen fejlődő, kiegyensúlyozott baba. Így azután jól megvan a kis család hármasban a pózvai ház legkisebb szobájában. Együtt élnek a szülőkkel és a testvérével, s hisznek abban, hogy hamarosan másként lesz. Eladják a házat, s már kinézték nem messze azt a kicsiny épületet, ami majd az otthonuk lehet.

Messziről indultak, és ha nincs a speciális iskola, a zalaegerszegi Első Magyar–Dán Termelői Iskola, talán sohasem találnak egymásra és nem rendeződik az életük.
– Az általánosban jobban érdekelt a lógás, mint a tanulás – meséli csibészes mosollyal Tolvaj Zoltán. – Hat osztályt fejeztem be, s hallottam a dán iskoláról a haveroktól. Jelentkeztem. A festő szakma alapjainak tanulása közben befejeztem az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályát. A gyakorlatot jobban szerettem az elméleti tanulásnál. Emlékszem, milyen jó volt, amikor a Sportcsarnoknál dolgoztunk önállóan és megdicsértek bennünket. Azt hiszem, a fiataloknak az tetszik, ha nem szólnak bele, merre húzzuk az ecsetet. A második évben csak a szobafestő-mázoló, tapétázó szakmát tanultam. Minden fortélyát sikerült megismerni. Az Industrend Coop Kft.-nél dolgozom egy társammal. Az iskola helyezett el és szeretek ott lenni, jók a brigádok.
– Tündével hogyan jöttek össze?
– A suli elején a kertészcsoportban tanult, később lett varrónő. Jól nézett ki, el tudtunk beszélgetni mindenről. Majdnem mindenben stimmeltünk. Sohasem veszekedtünk. Aztán egyszercsak elkezdtünk együtt járni. Talán az ibrányi kirándulás hozott össze igazán bennünket. Ez egy Phare-programos nagy ifjúsági találkozó volt. Olyan barátságok születtek ott, hogy most is levelezünk. Amikor október közepén az iskolában levizsgáztunk, megismerkedésünk kétéves évfordulóján, november 27-én tartottuk meg az esküvőt.
Tünde nem szívesen beszél a múltról. Szakmunkásnak tanult, de kikerült onnan, és számára is a dán iskola jelentette a fogódzót. Varrónő lett, és a szülésig az iskola által szerzett munkahelyen dolgozott.
Mindketten meggyőződéssel állítják, jó választás volt, mert megtanulták a szakmát, és senki sem mondhatja rájuk, hogy gyorstalpalót végeztek.
Molnár Máté, az iskola igazgatója és munkatársa Lendvay Miklós elfogódottan adja át az iskola ajándékait Tolvaj Zoliéknak. Ők az elsők, akiket ez az intézmény hozott össze családdá.
– Nagy öröm látni, hogy sínre kerültek. A mi iskolánk speciális intézmény, de nem fogyatékos fiatalok oktatóbázisa, magyarázza. – Akik hozzánk jönnek annyiban mások, hogy többnyire a tűrőképességük kisebb, érzékenyebbek. Éppen ezért az oktatási módszerek is eltérőek, a szép szó, a rávezetés a legfontosabb. Megadjuk azokat a kulcsképességeket, amelyek a munkavégzéshez szükségesek. Tréningek segítségével kifejlesztjük a problémamegoldó készséget, a türelmet, az ambíciót. De követelményeket is állítunk fel.
Az Első Magyar–Dán Termelői Iskola 1995-től működik Zalaegerszegen a csácsbozsoki régi iskolában, amelyet maguk a tanulók építenek át korszerű intézménnyé. Félig már készen van. A munka, a szakma elsajátítása összekapcsolódik. Festő, kőműves, bádogos, varró, szakács, dísznövénykertész szakmákat tanultak eddig. Ősztől új szakmával bővül a paletta, a bádogos helyett szerkezetlakatost iktatnak be, mert nagy iránta a kereslet. Igazodni kell a munkaerőpiachoz, ugyanis azt vállalta az iskola vezetése a múlt évben, hogy a végzősök 60 százalékát, idén pedig 70 százalékát elhelyezi.
A 450 négyzetméteres dán iskola korszerű, többfunkciós épülete szépen alakul már, s szépül az 1,6 hektáros parkja is. Jelenleg 80 tanulója van, amiből 20-an elsőévesek. Azok jelentkezhetnek, akik regisztrált munkanélküliek, s betöltötték a 16. életévüket, hátrányos helyzetűek. Az egész megyéből járnak ide különböző korúak – még 40 éves is akadt – , s van, aki négy órakor kel naponta azért, hogy elvégezhesse az iskolát, szakmához jusson – mondja végül az iskola igazgatója.

Hunyadi István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója, helyettes államtitkár a közelmúltban ünnepélyesen adta át – Szalai Annamária országgyűlési képviselő és dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének

társaságában – a Zala Megyei Közlekedési Felügyelet új ügyfélváróját, oktató- és tárgyalóhelyiségeit.
A Zala Megyei Közlekedési Felügyelet Pintér Máté utcai központi irodaépületének bővítésével nemcsak a felügyelet 62 dolgozójának a munkakörülményei javultak, hanem a tárgyi feltételek is jobbak lesznek. Az új ügyfélváró – egyéb ügyfelek mellett – elsősorban a képzésre jelentkezőket és a tanfolyamok ügyintézését szolgája majd. A régi „kinőtt” ügyfélfogadót alakították át korszerű vizsgateremmé. Az új helyiségnek 20–22 fő a befogadóképessége. Garázstér is kialakításra került.
Dr. Paksa István igazgató arról tájékoztatott, hogy bár vizsgáztatási tevékenységük nem növekedett – a vezetői igazolványok kiadásánál növekedés tapasztalható. A szakfelügyeleti tevékenységüket is növelték. A múlt évben műszaki vizsgából lényegében annyi volt, mint korábban, száma meghaladta a 42 ezret.