Kultúra

A napsugár zöldre, aranyra, rózsaszínre, napsárgára, égő vörösre, gyönyörű mély kékre festi a kápolna padsorait, fehér falait. A fénynyalábok intenzitásának és helyének változásával ezek a színes csodák is tovább vándorolnak, néha erősebben, néha gyengébben tündökölnek. Fényfestészet tanúi lehetünk a Mindszenty József Általános Iskola kápolnájában.

Szent Ágoston, Le Clerc Alexia, Árpádházi Szent Erzsébet és Mindszenty József bíboros alakja kel életre az ólomüvegbe zárt képek segítségével. Budaházi Tibor két és fél esztendővel ezelőtt látott neki a munkának. A zalaegerszegi festőművész egy kicsit új vizekre evezett ezzel a technikával, ám mint mondja, egy festőnek nem lehet kudarcot vallania egy ilyen szép feladat, felkérés előtt.
– A kápolna üvegablakai a második világháború idején mentek tönkre. Semmiféle emlék vagy dokumentáció nem

maradt róluk, így saját terveink alapján kezdtük el a munkát – mondja Budaházi Tibor, aki egyben az iskola pedagógusa. – Hogy miért esett éppen rájuk a választás? Szent Ágoston azért fontos, mert az ő szabályai szerint tanítanak és élnek a Notre Dame nővérek. Le Clerc Alexia alakja talán már mindenkinek ismerős, hiszen ő alapította négy társával és plébánosa, Pierre Fourier támogatásával a szegény sorsú lányokat tanító francia rendet. Árpádházi Szent Erzsébet a magyarok legkedvesebb szentjei közé tartozik, az ő alakja a szociális érzékenységet, a szegények és gyengék istápolását, felkarolását szimbolizálja leginkább. Végül Mindeszenty Józsefről sem feledkezhetünk el, hiszen a bíborosnak köszönhetjük az iskola létrejöttét.
– Mennyiben volt ez új kihívás a festőművésznek?
– Ha egy festőnek megtetszik egy téma, illik megállnia a helyét. Én ez alatt az idő alatt nagyon megszerettem az ólomüveget. A technika valóban új számomra. mielőtt nekiálltam a munkának, csak csodálója voltam az üvegablakoknak. Most már tudatosan néztem meg újra például a kölni dóm vagy a Mátyás-templom míves ablakait. Addig nem is tudtam nekiállni a munkának, amíg el nem merültem ebben a témában. Tehát nemcsak a technikai fogásoknak kellett utánanéznem, hanem a szentek életét, a legendáriumokat is tanulmányozni kezdtem. Nem mindegy ugyanis, hogy miképpen ábrázolom az adott személyt, milyen a ruhája, milyen rá jellemző attribútumot vagy mozdulatot jelenítek meg a képen.
– Hogyan állt neki a munkának?
– Amint az imént említettem, mindenekelőtt a téma hangulatát kellett megtalálnom. Ha ezt nem érzem, nem tudok dolgozni. Rengeteg tervet, vázlatot készítettem, amíg a képek elnyerték végleges formájukat. Először egy a tízhez méretarányban készítettem el a színes rajzokat, majd ezután a színes karton megfestése következett eredeti (Fotó: Kiss Ferenc)

méretben. Figyelni kellett a felosztásokra, a színekre, hiszen ezen terv alapján kezdték el az üveg égetését, ólomkeretbe foglalását. A kivitelezést a budapesti Mohai Üvegfestészeti Stúdió végezte. Ha nem sikerült egy alakzatot vagy színt úgy égetnünk, ahogy a rajzon volt, akkor újra kezdtük azt a részt. Aprólékos munka, hiszen figyelni kellett a törésvonalakra, hogy hol szakíthatok meg egy formát. Mivel nemcsak a művészeti rész fontos, hanem a technika is, ezért az alkotónak nagy alázattal kell hozzáfognia a munkához. Vigyázni kellett arra is, hogyan egyszerűsítek le egy formát úgy, hogy az még tökéletesen adja vissza a jellegét a képnek. Először azt hittem, hogy szűk korlátok között mozoghatok csak, de amikor megismertem a technika adta lehetőségeket, ezen belül kezdtem el gondolkodni.
– Mi a csodálatos ezekben az ablakokban?
– Ez tényleg egy fényfestészet, ugyanis figyelembe kell venni a fénynek a hatását, a színek megváltozását a fényben, és a dekorativitást sem szabad elfelejteni. Nagyon megszerettem az ólomüvegeket, különösen az tetszik, hogy a színek még tüzesebbek lesznek. Megszenvedtem azért, amit tanultam, de megérte. Ha lesz még rá alkalmam, nagyon szívesen eleget teszek hasonló felkéréseknek.
Budaházi Tibornak fontos az is, hogy az alkotásokkal nap mint nap találkoznak a gyerekek és a felnőttek. Mint mondja, ez a munka nemcsak az ő személyes ügye. Az a jó, ha a hívek megtalálják a kontaktust ezekkel a képekkel. Sok idős ember a háború előtt is járt a templomba, ők még emlékeznek a régi ablakokra. A legnagyobb dicséret talán az, amikor elmondják a művésznek: amikor betérnek a kápolnába, akkor úgy érzik magukat, mint annak idején. Az alkotó egy régi-új hangulatot teremtett művei által. Ezt a bensőséges érzést még lehetne fokozni, ugyanis további hét ablak vár átépítésre. Ha a hívek és az egyházközség is támogatja Budaházi Tibor elképzeléseit, akkor az alsó ablakokon a stációt követhetik figyelemmel a kápolnába betérők.

Ha nyár, akkor vakáció és nagy meleg. Legalábbis ez lenne a természetes. Persze az időjárás sok esetben megtréfál bennünket. Ha meteorológusok nem is, de tájékozottak még lehetünk, miután elolvassuk Günter D. Roth Meteorológiáról mindenkinek című könyvét. Többek között olyan érdekességeket találunk a kiadványban, mint a földön kívüli időjárási, légköri jelenségek, légtömegek és időjárási frontok. Hasznos információkat tudhatunk meg továbbá a légáramlásról, a szélről, a csapadék és a víz körforgásáról, sőt, az időjárási rekordoknak is utánanézhetünk.
Maradjunk még egy kicsit a természettudománynál. Ki ne emlékezne a legendás professzorra, Öveges Józsefre. Hosszú éveken keresztül láthattuk, hallhattuk érdekesebbnél érdekesebb kísérleteit, magyarázatait a tévében és a rádióban. „Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot”. Ezekkel a gondolatokkal kezdődik a népszerű professzor Klasszikus fizika című könyve, melyben a mechanika, a hangtan, fénytan és hőtan világába kalauzolja könnyen érthető magyarázataival és szemléltető ábráival az olvasót.
Régi-új sorozat indult útjára Régi korok üzenete címmel. A második kötet a kelta – elsősorban brit és ír – hagyományokról szól. A szerző megpróbálja kideríteni, honnan is jöttek a kelták, kik voltak az isteneik, istennőik és hőseik, hogyan értelmezhetjük mágikus és titokzatos hagyományaikat, szertartásaikat.
Meg kell tanulni vágyakozni az után, ami a miénk. Simone Weil gondolatát választotta mottójául írásai elé az egyik közkedvelt és ismert újságíró, Schaffer Erzsébet. A Pipacsvirágom című könyvben található történetek zömét már publikálta a szerző, a kiadó azonban úgy gondolta, érdemes lenne könyv formájában is az olvasók elé tárni a különös találkozásokat, szívbemarkoló és vidám perceket. Lázár Ervin szerint ez a könyv ötvözi a magyar tárcaírás hagyományait a riport pontosságával és a novella szigorú kompozíciójával. Az a fontos, hogy a könyvben útitársra és barátra talál az olvasó.

A könyvtáros társadalom a millenniumi esztendő alkalmából hirdette meg az Olvasás éve című akcióját. Az augusztus 20. után indult egyéves program célja, hogy ebben az időszakban különféle rendezvényekkel csalogassák könyvtárba az olvasóközönséget, vezessék vissza őket a könyv szeretetéhez. A népszerűsítési munkából természetesen a Deák Ferenc Megyei Könyvtár sem marad ki, az egy év alatt egymást érik majd a gyermek- és felnőttrendezvények, író-olvasó találkozók, levelezős játékok, kiállítások, versenyek a városban és megyeszerte.

Az olvasásra való nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Ahhoz, hogy valaki felnőtt fejjel előszeretettel vegyen kézbe egy könyvet, már gyermekkorban példát kell mutatni neki. Az informatika gyors fejlődése és az új információhordozók egyre nagyobb térnyerésével egyidőben csökken az emberek olvasási kedve. A megyei könyvtár gyermek olvasószolgálatának négy munkatársa mindent megtesz azért, hogy a hozzájuk beiratkozott Oláh Rozália, a gyermek olvasószolgálat vezetője.

Oláh Rozália, a gyermek olvasószolgálat vezetője.

kétezer fiatal mindig találjon megfelelő olvasnivalót a maga számára. Az országos negatív statisztikákhoz – és a demográfiai hullámvölgyhöz – képest az intézményben nő a beiratkozottak és a kölcsönzött kötetek száma. Mindezen mutatók mögött szinte észrevétlen marad a gyermek olvasókért tett erőfeszítés.
Oláh Rozália 17 esztendeje dolgozik gyermekkönyvtárosként, munkáját idén ismerte el a város, amikoris a Magyar Kultúra Napján Zalaegerszegért díjat adományozott részére.
– Nagyon összetett a mi feladatunk, a munkának csupán egynegyedét teszi ki a könyvkölcsönzés – mondja a gyermek olvasószolgálat vezetője. – Minden egyéb törekvésünk arra irányul, hogy megszerettessük a gyerekekkel a könyvtári környezetet, az olvasás folyamatát. Ezért számtalan rendezvényt találunk ki és szervezünk meg a könyvek népszerűsítésére.
– Milyen változás tapasztalható a gyerekek olvasási szokásaiban?
– Nem titkolt vágyunk, hogy ezekkel a programokkal leginkább a szépirodalomhoz vezessük vissza a gyerekeket. Az utóbbi 5–10 évben folyamatos tendencia, hogy olvasási szokásuk mindinkább eltolódott az ismeretterjesztő irodalom irányába. Már a nyolcéves kisgyermek sem mesét, hanem színes képekkel illusztrált „enciklopédiát” vesz a kezébe. Különösen kedvelik az állatokról, a természetről, a történelemről szóló könyveket, a hobbiirodalmat. Szeretik a humoros könyveket vagy a kamaszkor problémáival foglalkozó irodalmat is. Ez természetesen nem baj, hiszen legalább olvasnak valamit. A hátrány máshol mutatkozik meg. Az ismeretterjesztő irodalom olvasásával nő a tudásuk, ismeretanyaguk, ám az érzelmi életük és fantáziájuk fejlődését, a világban való eligazodást ez egymagában nem segíti elő. Ehhez mesékre, szépirodalomra, ifjúsági regényekre, versekre van szükség.
– Mi lehet az oka a szépirodalom háttérbe kerülésének?
– A gyerekek a televízió és a videó miatt a képekhez, képaláírásokhoz szoktak leginkább a mai világban. Talán hosszúnak találják a folyamatos szöveget, de az is lehet, hogy nem akarnak túl sok időt olvasásra szánni. Előfordulhat, hogy nem megfelelő a gyermek olvasási készségének foka, vagy éppen a felnőtt társadalomtól nem kapja meg a megfelelő mintát, hiszen az idősebbek is egyre kevesebb szépirodalmat olvasnak. A szülők sajnos sok esetben nem olvasnak fel az óvodás korú gyermekeknek, nem segítenek a kisiskolásoknak, akik még olvasási nehézségekkel küzdenek.
– A gyerekek közül melyik korosztály a legaktívabb az olvasás terén?
– A nyolc-kilenc évesek, akik már tudnak olvasni, de még nincsenek annyi tananyaggal, különórával leterhelve. A könyvtárosok és persze a szülők és a pedagógusok feladata az, hogy a korának megfelelő könyvet adjon a kezébe. Olyan olvasmányra van szüksége, ami lebilincseli, érdekli. Akkor reménykedhetünk abban, hogy idősebb korában is szeretni fogja a könyveket. Szerencsére akadnak szülők és pedagógusok, akik elkísérik ide a gyerekeket. Nagyon jó, ha csoportosan jönnek, ilyenkor egymásnak ajánlják az olvasmányokat. Tudjuk, hogy egy értékválságos, megváltozott időben élünk. Éppen ezért nekünk gyermekkönyvtárosoknak is új módszereket kell találni, amivel jótékonyan tudunk hatni a gyermekre. Nem szabad elutasítani tehát a számítógép adta lehetőségeket sem. A gyerekek helyben használhatják a CD-romokat, a számítógépes katalógust is szívesen böngészik. Nem könnyű a mi feladatunk, ám semmiképpen sem szabad lemondani a gyerekek olvasásra való neveléséről.

Görögországból érkeztek vendégek a Kiskondás együtteshez. A Thesszaloniki néptánccsoport öt napon keresztül tartózkodott megyénkben, hét fellépés keretében mutatták be nemzeti táncaikat, ezen belül két néptáncfesztiválnak is aktív szereplői voltak. Augusztus 20-án a kora délutáni órákban Hévízen, este pedig Nagykanizsán léptek fel. Kevés szabad idejüket a Kiskondás együttes tagjaival töltötték.
A most kialakult kapcsolatnak reményeik szerint folytatása is lesz. Jövő nyáron a Kiskondást várják, hogy Thesszalonikiben ízelítőt adjanak a magyar, főként zalai néptánc gyöngyszemeiből. Addig is keményen dolgozik az együttes. Augusztus 22-től 5 napos edzőtáborba vonultak a baki faluházba, ahol a régi táncok gyakorlása mellett újakat is tanultak a csoport tagjai – kaptuk a tájékoztatást Gerencsér Zoltántól, az együttes koreográfusától.