Panoráma

Bogárné Bolla Zsuzsanna konduktorként dolgozott a megyei kórházban, mielőtt megszülte a jelenleg másfél éves kisfiát, Bencét. A kicsit három hónapos korában vitte először babaúszó tanfolyamra Szombathelyre, majd miután látta, hogy mennyire tetszik a víz a csöppségnek, ő maga is kitanulta ezt a szakmát. Tavaly szeptemberben a budapesti Halmai Alapítvány támogatásával indította első csoportját, az eltelt idő alatt egyre több egerszegi – sőt, kaposvári, hévízi, keszthelyi, lenti, csurgói – szülő jelentkezett a foglalkozásokra.

Bolla Zsuzsanna fényképeket tesz elém. A felvételeken önfeledten pancsoló, játszó kisgyerekek. Úgy viselkednek, mintha természetes közegük lenne a víz. A még járni sem tudó kisebb gyerekek mosolyogva kapaszkodnak apuka nyakába vagy „sétálgatnak” a medence alján mindenféle búvárfelszerelés nélkül anyuka kezét fogva. Ha nem látom, nem hiszem – szokta mondani a szkeptikus. Pedig a fotók magukért beszélnek.
– A babaúszás nem is annyira jó szó erre a Hollandiából származó és Kolarits István által kidolgozott nevelési módszerre. Inkább családi vízifoglalkozásoknak hívom ezeket a találkozókat – mondja a fiatal gyógytornász. – A A szülők jobban izgulnak. (Fotó: Bednárik Csilla)

A szülők jobban izgulnak. (Fotó: Bednárik Csilla)

módszer lényege, hogy ez alatt az egyórás uszodai foglalkozás alatt együtt legyenek a szülők a gyermekkel. Kolarits István úgy mondja, hogy erre az időre egyfajta búrában vannak a családok. A babaúszás előnye, hogy a kisgyermek már ideje korán szocializálódik, tehát megszokja a társas környezetet. A játék alatt jobban megismerkednek egymással a szülők és a gyermekek, szorosabbá válik a köztük lévő kapcsolat, a foglalkozás segíti a kölcsönös bizalom kialakulását. Én csupán segítőként és felügyelőként vagyok ott. A csodálatos az, amikor a szülő tanítja a saját gyermekét.
– Ez a nevelési módszer hogyan hat a baba egészségére?
– Mindenképpen erősödik az immunrendszerük és az izomzatuk, főleg a hát- és a nyakizmoknak használ a terhelés nélküli mozgás. A három hónapos babák alig mozognak a szárazföldön, ám a vízben hihetetlenül mozgékonyak, élénkek lesznek. Felmérések azt mutatták, hogy a vízzel korán barátkozó gyerekek hamarabb megtanulnak járni, jobb a mozgáskoordinációjuk, és a későbbiekben is igénylik az egészséges életmódot. A víz egy jótékony közeg, hiszen olyan mozgásokat végeznek, amit szárazföldön még nem tudnak. Ez a mozdulat azonban elraktározódik az emlékezetükben és a későbbiekben „előhívják” azokat. Túlzás nélkül még azt is mondhatjuk, hogy az értelmi fejlődésükre is jól hat az úszás.
– Tényleg úszni tanulnak a gyerekek?
– Ilyen korban még nem beszélhetünk úszásról, és nem is az a célunk, hogy versenyszerűen tanítsuk őket erre a sportra. A szülőknek is mindig elmondjuk, hogy ne erőltessék őket olyan dologra, amit a picik még koruknál fogva nem tudnak. A gyerekeknél hat hónapos korig működik a búvárreflex, ami a merüléseknél nagyon jó dolog. A nagyobbak sem úsznak még teljesen, csak ahhoz hasonló mozgásokat végeznek. Mindezt ösztönösen teszik, csak később kell megtanítani velük az igazi úszó mozdulatokat. A kezdő csoportokba egyébként három hónapos és három év közti gyerekeket várunk, de indítunk haladó csoportokat is négyéves kor fölött. A foglalkozás két hónapig tart, hetente egy óra, melyet érdemes végigjárni, hiszen minden alkalommal tanulunk újat.
– Miből áll egy ilyen óra?
– Miután megérkeznek a családok, a kicsik lezuhanyoznak, majd babamasszázs következik. Ez serkenti a vérkeringést és felkészíti őket a vízben lévő foglalkozásra. A víz harminc celsius-fokos, erre már otthon is fel lehet készíteni a gyereket. A kicsik koruktól és egészségi állapotuktól függően 20–30–40 percet töltenek a vízben. Ez többnyire játék, ügyességi foglalkozás. Semmit sem erőltetünk, ha nem akar például beugrani a gyermek vagy éppen a víz alatt járkálni, akkor kitalálunk neki más mozgási lehetőséget. A foglalkozás végén 50–60 fokra melegített szauna várja őket, az 5–10 perces izzadást maguk a gyermekgyógyászok is jó szívvel ajánlják.
– Találkozott már olyan gyerekkel, akinek víziszonya volt?
– Ez nem igazán jellemző. Pityergős, félős baba természetesen van, de néhány foglalkozás és a társak önfeledt játékának látványa után feloldódik, és ő is bemerészkedik. Sok esetben a szülők jobban izgulnak, mint maguk a babák.
– Történt-e már baleset?
– Ilyen nem fordult elő, a másik fajta „baleset” ellen pedig speciális felszereléssel védekezünk. Pelenkavédő fólia és pici nadrág kerül a még nem szobatiszta kicsikre. Természetesen a víz is tiszta, most éppen a klórmentes fertőtlenítő beállítása folyik az uszodában. Egyszóval: a fertőzésveszély is ki van zárva.

Szurgutból érkezett háromtagú küldöttség Zalaegerszegre azzal a céllal, hogy a két város közötti kapcsolatot elmélyítsék, színesebbé, változatosabbá tegyék. Vezetőjük, Valentina Kocsetigova, a szurguti kultúrház igazgatónője már többször járt hazánkban. Ez alkalommal hanti alkotó művészeket kísért el a Budavári Kézműves Fesztiválra. Városunkba egy riporter és egy operatőr társaságában érkezett.

Ők a szurguti regionális televízió részére készítettek egy közel félórás riportfilmet. Ez a turisztikai kiajánlófilm hivatott bemutatni Zalaegerszeg nevezetességeit, nagyobb üzemeit, természeti kincseit, látnivalóit. A filmkockákon látható többek között a vendégváró termálfürdő, a TV-torony, de az éppen születésnapját ünneplő Zalahús és a Color is Dolgozik a stáb.

bemutatkozhatott. Ez utóbbiban divatbemutatóval kedveskedtek a vendégeknek, és egyik cég sem titkolta: örömmel vennék a már meglévő, illetve a most kialakuló kapcsolatok minél szélesebb körű kiterjesztését, erősítését.
A Városházán dr. Gyimesi Endre polgármester és Gecse László, a kulturális és idegenforgalmi bizottság elnöke fogadta a vendégeket. Valentina Kocsetigova örömét és csodálatát fejezte ki, hogy az egy év alatt, amióta utoljára nálunk járt, Zalaegerszeg képe nagymértékben és pozitívan változott. Elismeréssel szólt a termálfürdőről, illetve a város déli részén felépült ipari parkról is. A polgármester kérdésére válaszolva elmondta: megtiszteltetés volt számukra, hogy a meghívásnak eleget tehettek. Nagy sikere volt a hanti képző- és népművészetnek a fesztiválon, de az alkotók is élményekkel, emlékekkel, és természetesen szakmai tapasztalatokkal gazdagodva térhettek vissza Szurgutba. Beszélt arról, hogy Szibériából egyre többen keresik fel Hévízt, megyénk messze földön híres gyógyfürdőjét. A nagy távolság miatt a kényelem és a gyorsaság szempontjából is nagyon népszerű a látogatók körében a sármelléki repülőtér. Azonban a testvérvárosi kapcsolat érdekében mindenképpen az lenne a cél, hogy a turista, aki ellátogat Hévízre, még mélyebben megismerje Zala megyét, és hosszabb-rövidebb időt töltsön el a megyeszékhelyen is. Ezzel kapcsolatban felmerült esetlegesen az az ötlet, miszerint több kisebb szurguti vállalat közösen építhetne apartmanokat a termálfürdő melletti üdülőövezetben. A küldöttség tagjai már most ígéretet tettek arra, hogy az októberi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításra gazdasági szakemberekkel együtt érkeznek vissza Zalaegerszegre. Tolmácsolták városuk meghívását a polgármesternek a 2001-es márciusi Biatlon Fesztiválra. Dr. Gyimesi Endre válaszában vázolta a következő évi, városunkat érintő beruházásokat, külön kiemelve a gébárti fürdőparadicsom fejlesztési elképzeléseit.

A Monolit Gmk jogutódaként 1995-ben Kaiser Kft. néven jelent meg a mélyépítés területén a Kaizer Jenő által vezetett cég, amely akkoriban kizárólag csatorna- és térburkolat-építéssel foglalkozott.

– Mára a kezdeti profil – az aszfaltozási munkálatokat leszámítva – az útépítéssel bővült – kezdte Kaizer Jenő, a cég ügyvezetője. – Legutóbbi ilyen jellegű munkánk közül a sármelléki reptérre vezető utat, valamint a Nemesnép határátkelőhöz vezető út szélesítését említeném.
– A mélyépítés egy tőkeigényes vállalkozás, elég ha csak a gépparkra gondolunk. Hogy oldják meg a fejlesztéseket?
– A cég megalakulásakor bérelt gépekkel dolgoztunk, s ami nyereség keletkezett, azt mind fejlesztésre fordítottuk. Jelenleg saját gépekkel oldjuk meg a feladatot. Mivel azonban a megrendeléseink folyamatosan bővülnek, a meglévő kapacitásunk mellett továbbra is szükség van bérelt gépekre – és itt azt kell mondanom, hogy szerencsére.
– Hány emberrel dolgoznak?
– Nálunk nem a létszámbővülés a legjellemzőbb, inkább a szakmai hozzáértést emelném ki. A fizikai állományunk a kezdetektől fogva jelentősen kicserélődött, megelégedettségünkre ma már ez utóbbi szempontnak megfelelnek a nálunk dolgozók. Cégünk mintegy száz embert foglalkoztat, a munka nagyságától függően pedig – ami általában az egész nyári szezonra kiterjed – alvállalkozókat vonunk be.
– 1998 év végén szerezte meg a Kaiser Kft. az ISO 9002-es minősítést. Ez mennyiben hozott változást a cég életében?
– Elsősorban a bizonylatolási rendszerünk változott meg, s lett teljesen nyomon követhető.
– A piacon ez előnyt jelent Önöknek?
– Ez a minősítés mindaddig jelentett csak előnyt, amíg a versenytársak ezzel nem rendelkeztek. Mára tehát az a helyzet, hogy a minőségbiztosítás hiánya jelentene hátrányt, egyéb esetben ugyanazon feltételekkel pályáznak e téren a vállalkozások.
– Mennyire kiélezett a versenyhelyzet a mélyépítés területén?
– Csak Zalaegerszegen 14 cég van, amely mélyépítéssel foglalkozik. Hogy ez mennyire nagy szám, arra jó példa, hogy Vas megyében ugyanebben a szférában mindössze két vállalkozást jegyeznek. Az arányokból adódik, hogy a szomszédos megyékben adódó munkálatokra is pályáznak a Zala megyei cégek, így mi is. Igény esetén természetesen az ország bármely pontján vállalunk munkát.
– Említene néhányat a cég közelmúltban végzett munkái közül?
– Hévízen az Európa Hotel külső közmű út- és térburkolási munkálatait nemrég fejeztük be, ugyanakkor részesei vagyunk – a Hidrocomppal együtt – a Zalaszentiván központú csatornázás beruházásának. Részt veszünk a Zalaegerszeg–Zalalövő között épülő vasúti szakasz munkálataiban, jelentős földmunkát végeztünk és végzünk jelenleg is, de mi építjük például az Ola állomás peronját. Megemlíteném még Szentgotthárd állomás bővítési munkálatait is, amit szintén mi végzünk, s persze még folytathatnám.
– Profilbővítést terveznek a közeljövőben?
– Nagy valószínűséggel a jövő évben belekezdünk a magasépítésbe. A Penny áruházak alapozási munkálatainál gondolkodtunk el ezen a lehetőségen, tekintettel arra, hogy a szakembergárdánk jó része magasépítési végzettséggel és gyakorlattal is rendelkezik. Elsősorban üzemi épületek, csarnokok építését szeretnénk végezni, de szóba jöhet lakásépítés is.

Balog Lászlóné huszonöt éve dolgozik könyvkötőként, közel két évtizeden keresztül az Országos Széchényi Könyvtár is igényt tartott munkájára. Régóta dédelgetett álma, hogy egyszer műhelygalériát nyit, ahol a zalaegerszegi és környékbeli művészek alkotásaiban gyönyörködhetnek a műkedvelők. Az álom azóta megvalósult, az elmúlt

héten ünnepélyes megnyitó várta a felújított könyvkötészeti és képkeretező műhelyben az érdeklődőket. Közel félszáz festmény és grafika díszíti a falakat, többek között Frimmel Gyula, Németh Klára, Nemes László és Bedő Sándor alkotásait nézhetik meg az ide betérők. A későbbiekben kisplasztikákkal szeretnék még bővíteni a kínálatot. Mint a tulajdonos elmondta, természetesen lehetőséget adnak messzebb munkálkodó vagy amatőr művészek számára is. Így a környékünkön és Vas megyében, illetve Svájcban élő alkotóktól láthatunk még festményeket, rajzokat. A galéria létrejöttét az is elősegítette, hogy az eredetileg könyvkötészeti és képkeretező munkákat igénylő vevők sokszor kerestek művészeti értékkel bíró kisebb-nagyobb alkotásokat, a művészek pedig gyakran fordultak meg keretezésre váró képeikkel a műhelyben. A galéria természetesen ezután is megőrzi műhely jellegét, a kíváncsiskodók a festmények nézegetése közben bepillantást nyerhetnek a könyvkötészet és képkeretezés kulisszatitkaiba.

A Zala Megyei Vendéglátó Vállalat jogutódjaként jött létre 1992. augusztus 1-jén a Zalagast Kft. A céget, legalábbis annak munkáját, sok gyermek és diák ismeri a városban. A Zalagast Kft. fő tevékenységi köre ugyanis az iskolai étkeztetés. Több száz zalaegerszegi óvodásnak, általános iskolásnak és középiskolásnak biztosítja a vállalat a megfelelő táplálkozást naponta.
– 1984 óta működik cégünk, illetve annak jogelődje ezen a területen – tudjuk meg Büki Lászlótól, a Zalagast Kft. ügyvezető igazgatójától. – Végzünk napközis és menza jellegű étkeztetést, sőt a középiskolai kollégiumok hallgatóit is mi szolgáljuk ki reggeli, ebéd, vacsorával. Vendéglátóipari vállalatként nem töltött be annyira fontos szerepet az iskolai étkeztetés a cég életében, mint az átalakulást követően, s jelenleg is. Pillanatnyilag – tavalyi adatokat figyelembe véve – összárbevételünk 73–74 százaléka az iskolai étkeztetésből ered. A maradvány, 26–27 százalék, a kft. tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásából származó bevételből, illetve különféle rendezvények lebonyolításából jön.
– Hány fővel dolgoznak jelenleg?
– Közel 170-en dolgozunk a cégnél. Ezen létszám 95–97 százaléka az iskolai konyhákon tevékenykedik.
Zalaegerszegen 10 iskolai főzőkonyhát működtet vállalatunk. Emellett kiszállítunk ételt szintén 10 iskolai, valamint 18 óvodai tálalókonyhára. A városi iskolai étkeztetés piacát tekintve nem cégünk hatáskörében mindössze négy középfokú intézmény főző-, illetve tálalókonyhája működik. A bölcsődék külön kategóriát képeznek. Azokat szintén nem a Zalagast Kft. látja el.
– Hogyan lehetséges terjeszkedni ezen a piacon?
– Zalaegerszeg és közvetlen környezete lefedett területnek számít az iskolai étkeztetés tekintetében. A meglévő konyhák működtetésére érvényes szerződések vannak, azaz ezen a területen belül terjeszkedni csak akkor lehet, ha lejár, vagy felmondásra kerül valamelyik iskolai konyhára érvényes szerződés, és meghirdetik azt. Tudomásom szerint nem szerepel a tervek között új konyha építése a városban, így mindenképpen csupán az előbb vázolt szituációban lehetséges új piacot szerezni.
Erre is volt példa az elmúlt esztendőben. Lejárt az andráshidai Öveges József Általános Iskola konyhájának a szerződése, és közbeszerzési pályázat alapján meghirdették. Ugyancsak meghirdetésre került a Kölcsey Ferenc Gimnázium konyhája. Cégünk mindkettőre beadta pályázatát, és az andráshidai általános iskola kiírását sikerült megnyernünk. 1999 szeptemberétől tehát ezt a konyhát is a Zalagast Kft. üzemelteti.
Napjainkban is van terítéken egy pályázati lehetőség Zalaegerszegen. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola keres üzemeltetőt új telephelyén – a volt laktanya terültén – kialakított főzőkonyhájára. Pályázunk erre a konyhára. Ugyanakkor olyan szempontból is érintette cégünket a főiskola új helyre költözése, hogy sikerült megtartanunk a régi konyhát. Mint ismeretes, kormányhatározat értelmében a Notre-Dame-i apácarend kapta vissza a volt főiskolai épületet. Ezen intézményben is mi üzemeltettük a konyhát, és megkötöttük a szerződést az új tulajdonossal. Ily módon továbbra is működik a volt főiskolai konyha, ott folytatjuk a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak étkeztetését. Másik óriási pozitívuma ezen szerződéskötésünknek, hogy megtarthattuk hidegkonyhánkat, ami szintén a volt főiskolai épületben működött. Piacbővülés tehát ezen oldalakról következett be cégünk életében az utóbbi időben.
– Meglehetősen sok élelmiszer ára emelkedett meg nemrégiben hazánkban, méghozzá nem is kis mértékben. Hogyan képes alkalmazkodni ehhez a Zalagast Kft? Milyen mértékű menzapénzemelésre számíthatnak a szülők?
– Egyelőre nem kell áremeléstől tartaniuk a szülőknek, nem teheti meg azt ugyanis a cég. Évente csupán egy alkalommal, január 31-éig van lehetőségünk beadni Zalaegerszeg város közgyűlése felé normaemelési javaslatunkat. A közgyűlés évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal járul hozzá a nyersanyagnorma-változtatáshoz. 2000-ben is elfogadta a testület cégünk javaslatát, mely értelmében 6,2–6,7 százalék közötti mértékben emeltük árainkat. Más nagyságú volt a változtatás attól függően, hogy milyen korcsoportnak megfelelő ételről van szó. Úgy gondolom, nem volt túlzott az általunk végrehajtott normaemelés. Mérlegelve a körülményeket, egy olyan javaslatot nyújtottunk be, ami a szülők részére sem volt nagyon megterhelő. Április 1-je óta tehát új árakon működünk, melyen normákat – szerződésünk értelmében – 2001. március 31-éig tartanunk kell.
Én személy szerint még júniusban sem gondoltam arra, hogy ilyen hatalmas mértékben megnőnek augusztusra a sertéshúsárak. Ismeretes a fogyasztók előtt, hogy a különböző húsrészeket figyelembe véve 30–35, sőt 40 százalékos áremelés következett be a sertéshúsfronton. Manapság 1000 forint felett lehet karajt kapni, és a marhahús olcsóbb lett, mint a sertéshús. Ugyanakkor emelkedés várható a baromfihúsok területén is, mégpedig nem 1–2 százalékos növekedés, és számítani lehet a kenyér és péksütemények drágulására is. Olyan mértékű áremelkedések ezek, amit az általunk áprilisban végrehajtott normaemelés nem tud ellentételezni egy éven át.
– Mi akkor a megoldás?
– A nagy áremelkedések következtében várhatóan folyamatosan csökkenni fog az általunk kiszolgált menü reálértéke. A reálérték-csökkenésnek különféle módozatai lehetnek. Változhat a heti menü összeállítása, azaz kevesebbszer kapnak húsételt a gyerekek. De reálérték-csökkenést jelent az is, ha – a felhasznált nyersanyagok árának növekedése miatt – csökken a felszolgált étel mennyisége. Ez utóbbi megoldás sem követhető huzamosabb időn keresztül, hiszen valaminek lenni kell a tányéron. Nem beszélve arról, hogy rendelet állapítja meg a gyerekeknek kiszolgálható tápérték nagyságát. Nekünk ezt tartani kell.
Cégünk nagysága folytán viszont ellentételezni tudjuk talán az áremeléseket. Több száz milliós nagyságú nyersanyagot használunk fel évente. Úgy gondolom, hogy a vásárolt tétel nagysága révén, lehetőségünk nyílik a jövőben is kedvezőbb nyersanyagárakat kiharcolni a szállítóknál. Amennyiben kedvezőbb áron szerezzük be az alapanyagokat, ellensúlyozni tudjuk némiképp a nagy áremeléseket. Hogy forintálisan mindez mit jelent, azt hiszem, pár hónapon belül kiderül. Jelen pillanatban nem lehet tudni ugyanis, hogy emelkednek-e tovább az árak, vagy maradnak a mostani szinten.
– Milyen terveik vannak a jövőt illetően?
– Alapfeladatunk a jövőben is szerződéses kötelezettségeink teljesítése lesz, azaz a zalaegerszegi óvodások, iskolások közétkeztetése. Jelenleg 2002 júliusáig érvényes szerződésekkel bírunk. Cégünk jó része erre rendezkedett be. Mint említettem, az iskolai étkeztetés piaca lefedett városunkban és környékén. Mindezek ellenére azon dolgozunk, hogy sikerüljön bővíteni működési területünket. Igyekszünk Zalaegerszegtől nem messze egy olyan körzetben terjeszkedni, ami a távolság szempontjából ideális még az irányítási és szervezési oldalt tekintve. Ezen új piacokkal próbáljuk tovább bővíteni iskolai étkeztetésünket. Jelenleg is folytatunk tárgyalásokat e témában.
Ugyanakkor meglévő ingatlanainkkal kapcsolatban is tervezünk változtatásokat. A Göcsej Vendéglő nagyon megérett a felújításra. Terveink között szerepel az éttermi funkció megtartása mellett bővíteni az épület szolgáltatásait. A közeljövőben dönt a kft. vezetősége ezen étterem jövőjéről.