Közélet

A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központja képviseli hazánkat abban az „Idősgondozás Európában” elnevezésű uniós programban, amelyben részt vesz többek között Németország, Finnország, Dánia, Hollandia, Csehország és az Egyesült Királyság. A projekt célja, hogy az említett országok kölcsönösen megismerjék egymás idősellátó rendszerét, idősápoló képzését. Ebből a célból érkezett hozzánk augusztus 26-án Göttingenből egy 16 fős szakmai delegáció.

A német vendégek hétfőn a polgármesteri hivatal népjóléti osztályának beszámolóját hallgatták meg a város idősellátásáról, kedden a pózvai idősek otthonát tekintették meg, másnap a nyugdíjasházba látogattak el, végül pénteken a főiskolán hallgattak előadást a hazai egészségügyi és szociális akkreditált képzési rendszerről. Mint megtudtuk, Göttingenben – akárcsak egész Nyugat-Európában – nagyon komolyan veszik az idősellátási Vendégek Göttingenből.

problémát. Náluk és hazánkban is a lakosságnak egyötöde hatvan év feletti. Ez a demográfiai görbe úgy alakult ki, hogy a hosszú életkor mellett egyre csökken a születések száma.
– A göttingeni Idősek Segítése nevű egyesület egy államilag támogatott komoly intézmény. A projektben részt vevő országok idősellátó rendszerét, a szociális otthonokat, a háziápolási szakszolgálatokat, az állam gondoskodását vizsgálják és hasonlítják össze, a tapasztalataikat a Hannoveri Vásár utolsó napjaiban összegzik majd – tájékoztat dr. Mészáros Lajos, a főiskola oktatási főigazgató- helyettese. – A delegációban többek között Göttingen város szociális osztályának vezetője, az egyesület és az idős otthonok vezetői, egyetemi docens, és négy háziápoló vesz részt. Ami számunkra érdekes, az az, hogy itt van még egy nyugdíjasokból verbuválódott civil segítő szolgálat is, akik társadalmi munkában látják el feladatukat. Van mit tanulni tőlük e téren. A németek csodálkoznak azon, hogy itt elsődlegesen állami fenntartású idősotthonok vannak, hiszen náluk zömében egyesületi, felekezeti vagy magán kézben vannak az otthonok. Alapvető különbség, hogy a német szociális ellátásban dolgozóknak a bére lényegesen magasabb, körülbelül három-négyszáz ezer forint egy több műszakos ápolónő keresete. Annak ellenére, hogy hazánkban jóval kevesebb pénzből kell megoldani a szakszerű idősellátást, a németeknek mindenképpen imponált a magyar intézmények szervezettsége, az időskorúak gondozási rendszere. Abszolút pozitívak az első benyomások.
– Nagyon meglepődtünk azon, hogy milyen nyíltsággal beszélnek az intézmények vezetői a problémákról és mindent megmutatnak, amire kíváncsiak vagyunk. Németországban is jellemző gond a szakképzett ápolónők hiánya – mondja Andreas Bartels, egy idősápolási képzéssel foglalkozó szakiskola igazgatója. – A pózvai otthon megtekintése után határoztuk el, hogy partnerséget vállalunk az intézmény felett, olyan berendezéseket és eszközöket fogunk adományozni, amit a lakók is szívesen használni tudnak majd.
Andrea Bartels még hozzátette, szerintük a magyar napközbeni ellátás sokkal szervezettebb, mint náluk, hiszen itt területileg, régióra levetítve van az ellátás. Németországban nagyon sok szervezet van, ami ilyen szolgáltatást kínál.
Az igazgató még hozzáfűzte, jövőre hasonló zalai delegációt szeretnének meghívni, hiszen a különbségeket leszűrve a magyaroknak is látni kell a nyugat-európai ellátási rendszert. Az így szerzett tapasztalatok alapján lehet majd egy közös európai idősellátó programot kidolgozni.

Rövidesen tíz éve lesz – a pontos dátum 1990 decembere –, hogy a Zala Megyei Beruházási Vállalatból kivált tízegynéhány szakember megalakította a Zalaber Vállalkozási Kft.-t. Természetesen a teljesen magyar tulajdonban lévő gazdasági társaság a korábbi profilt vitte tovább: döntően megbízások alapján végezte a beruházások lebonyolítását, emellett kisebb volument képviseltek a saját vállalkozásban végzett munkák.

– Nem volt könnyű az elmúlt tíz év – emlékezik vissza Soós Zoltán ügyvezető. – Csökkent a jövedelmezősége annak a tevékenységnek, amit mi végzünk, számos ilyen profilú vállalkozás jelent meg a piacon, az árbevételünkkel nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk, hogy abból kijöjjünk. A kivitelezési összegre vetített 1–2 százalék lebonyolítási díjért a kisebb beruházásoknál is ugyanazt a mennyiségű, minőségű munkát kell végezni, mint egy nagynál.
A Zalaber Vállalkozási Kft. a terveztetéstől a műszaki ellenőrzésen keresztül a kulcsátadásig, üzembe helyezésig minden építési, kivitelezési tevékenység koordinálását, lebonyolítását vállalja. A Zala megyei Beruházási Vállalat volt a gazdája annak idején valamennyi tanácsi beruházásnak, a kilencvenes évek változásai következtében azonban – bár változatlanul fontos ez a terület a társaságnál – nyitniuk kellett a magánszféra felé, s ez utóbbi biztosítja számukra ma már a jóval nagyobb falatot.
Jelentősebb munkáik is ezt a tendenciát jelzik: a Forest gyártóbázis, a Gamper üzletház bővítése, a Gartner Kft., az Euro-Geo Kft., az Anton Kft. megbízásai által végzett munkák mind a magánszféra súlyának növekedését jelzik tevékenységi körükön belül. De folyamatosan dolgoznak még a Pylon Kft. fejlesztésén, nemrégen fejezték be Hévízen az Európa Fit Hotelt, most folyik ott a kivitelezés 2. üteme, a megyei önkormányzat megbízása alapján befejeződött a kórházi rekonstrukció, folyamatban van zalaegerszegi színház rekonstrukciója, a hévízi Takarékbank beruházásának pályáztatása és még folytathatnánk a zalai területeken végzett munkáik felsorolását. Ugyanakkor a megyén túlra is kimerészkednek, igaz a Szentgotthárd, Veszprém, Pápa vonal ennek határt szab. Legújabb megbízásuk például az utóbbi városban az ügyészségi épület kivitelezésének lebonyolítása.
– A kezdeti nehézségek után szerencsére fellendülőben van a piac, egyre több a munkánk, főleg Zala megye északnyugati részén – folytatja az ügyvezető. – A mi szakmánkban komoly előrelépést jelentett, hogy a tervezői jogosultságra vonatkozó jogszabály után 1997-ben a műszaki ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi háttér is megszületett, amely rögzítette, ki, milyen végzettséggel, milyen munkafeladatokat láthat el. Az elkövetkezendő két évben éppen ezért minden műszaki ellenőrnek szakáganként tanfolyamot kell végeznie, illetve vizsgát kell tennie. A kivitelezésre vonatkozó jogszabály is nemrég elkészült, ami remélhetően azt jelenti, hogy tisztul a piac, eltűnnek a „kalandorok.”
A most is a 13–15 fős induló létszámmal dolgozó társaság – természetesen a „kiöregedő” dolgozók pótlását folyamatosan biztosítják – megfelelő munkafeltételeit sikerült megteremteniük, azokat az irodákat, melyben Zalaegerszegen dolgoznak, időközben megvásárolták, jelenleg azok kialakításának ésszerűsítésén gondolkodnak. A keszthelyi kirendeltségük ugyan még bérleményben tevékenykedik, de remélhetően itt is rövidesen más lesz a helyzet.
– Az elmúlt 10 év legnagyobb eredménye számunkra, hogy meg tudtunk kapaszkodni a piacon. Tavaly majdnem 3 milliárd forint értékű kivitelezési munka műszaki ellenőrzését, lebonyolítását végeztük el, idén sem szeretnénk nagyon alábbadni. Komoly tapasztalatokat szereztünk a közbeszerzési eljárás keretében végzendő munkák lebonyolításában, illetve szeretnénk visszakanyarodni az önkormányzati szféra felé. Úgy véljük, kölcsönös információhiány az oka, hogy e fontos területről kevesebben veszik igénybe szolgáltatásainkat. Pedig az önkormányzatok számára például komoly segítséget jelenthetne, ha már a pályázatok kidolgozásánál igénybe vennék szakértelmünket, mert így reális költségek kerülnének előirányzásra, nem fenyegetné őket a veszély, hogy a konkrét kivitelezés során „elúsznak” a nehezen megszerzett pénzzel – mondta végezetül Soós Zoltán ügyvezető.

Egyre több olyan táblát látunk, ami tudatja: az adott területet önkéntesek vigyázzák ellenszolgáltatás nélkül, a gazdák javainak megóvása érdekében. Szükség van-e a polgárőrök munkájára? Ennek jártunk utána a Jánkahegyen. Beszélgetőtársaink a vezetőségi tagok közül Varga László elnök és Léder Béla titkár. Ők válaszoltak kérdéseinkre.

– Mikor és milyen céllal alakult a polgárőrség?
– Két éve 1998. október 1-jén indult meg a járőrözés. Jelenleg 60 ember teljesít folyamatosan szolgálatot. Átlagosan havonta egyszer kerül mindenki beosztásra. Az első időszakban negyedéves beosztást készítettünk, de ma már egy évre előre gyakorlatilag mindenki tudja, hogy mikor kell járőröznie és kivel. Általában barátok, szomszédok járják együtt végig az útvonalat. Sok betörésről olvastunk, hallottunk, ezenkívül a gazdák úgy gondolták, hiába vannak napközben sokan a hegyen, éjjel is kellene valamiféle visszatartó erő.
– Milyen területet ölel fel az önök körzete?
– A Sas utcától kezdődően a Volán felé vezető út, a harangláb, a fűrészüzem és az Alsó-Jánkahegyi utca. A határt „polgárőrség által őrzött terület” feliratú táblák jelölik. Ez körülbelül 3 ezer méteres járőrözési útvonalat jelent.
– Van bevétele a polgárőrségnek?
– Pályázatokat írunk. Az idei első félévben például 30 ezer forintot kaptunk a zalaegerszegi Közbiztonsági Alapítványtól. A kertvárosi önkormányzat egyik képviselője, Horváth László is ígért támogatást hasonló összegben, és tagjaink is fizetnek tagdíjat, amelynek mértéke 50 forint havonta. Rajtuk kívül vannak pártoló tagjaink és nyugdíjasaink, nekik szintén fontos, hogy a pincetulajdonosok értékei biztonságban legyenek. Végül a területünkön lévő kisebb üzemek tulajdonosai is honorálják, hogy a környékükön megforduló éjszakai látogatókat szemmel tartjuk, és ha kell, szerény eszközeinkkel közbeavatkozunk.
Mint mondják, olyan biztosítást kötöttek, ami a szolgálatuk közben felmerülő bármilyen balesetük esetén biztosítja az önkéntes járőrözőket, akik vagy meg tudják riasztani a tolvajt, vagy értesítik a rendőrséget. A körzeti megbízottal egyébként nagyon jó a kapcsolatuk.
– Hogyan fogadják Önöket a gazdák?
– Nagyon kevesen vannak, akik nem értenek vele egyet, a többség örül, és támogatja az önkénteseinket.
Mintegy 120–130 családot érint a polgárőrök munkája. Szeretnék elérni, hogy a hegygerincen az illetékesek elhelyezzenek segélyhívó készülékeket. Ezenkívül talán mindenki érdekeit szolgálná, ha a gazdák tisztában lennének a telkük pontos címével. Ugyanis házszám alapján könnyebben elérhető és megtalálható lenne bárki. Enélkül baj esetén a segítség is késlekedhet...

Az 1400 lakosú besenyői városrészben színes kulturális és közösségi élet zajlik. Ezt fémjelzi az a két alapítvány is, amely éppen a közösségkovácsolás miatt jött létre. A Besenyő Városrészért Alapítvány már hét éve működik, alapvetően közösségi művelődési feladatokkal foglalkoznak a tagok. A másik, a Besenyő a 2000-es években elnevezésű közhasznú alapítvány pedig tavaly alakult. Ennek fő célja a városrészben felállítandó millenniumi emlékmű létrehozása.

Dr. Gombos József – a két alapítvány kuratóriumának elnöke – csak dicsérni tudja a városrész lakosságát, hiszen nincsen olyan vigalom és program, amin ne venne részt a településrész apraja-nagyja. Minden itt lakó megtalálhatja a A lányok-asszonyok klubjának előadása a falunapon.

A lányok-asszonyok klubjának előadása a falunapon.

maga számítását, érdeklődési körének megfelelően elégítheti ki kulturális igényét. Besenyőben évről évre megrendezik a férfinapot, az anyák napját, a nőnapot, a gyermeknapot, a falunapot és a hagyományos szüreti felvonulást, a Mikulást és a karácsonyt. Emellett az idősebbeknek gulyáspartit rendeznek például, vagy a fiataloknak diszkót.
Az utóbbi években három klub alakult Besenyőben, ez is jelzi, hogy itt mennyire nagyra tartják az emberek a közösségformáló erőt. A nyugdíjasklub 120 tagot számlál, a lányok, asszonyok klubja tavaly, míg az ifjúsági klub három éve alakult. Utóbbi kettő most ért el abba a stádiumba, hogy már olyan önálló műsorral rendelkeznek, ami tulajdonképpen a közösségi élet mozgató ereje, illetve bármilyen meghívásnak eleget tudnak tenni. A nyugdíjasklubon belül alakult Szivárvány énekkar szakavatott énektanár vezetésével működik, ők is állandó fellépői a helyi kulturális rendezvényeknek. Az alapítvány természetesen nemcsak a klubok zavartalan működéséről gondoskodik, hanem különféle programokról. A millennium jegyében például két éve kirándulásokat szerveznek a tagoknak. Voltak már Ópusztaszeren, Sopronban, Muraközben. Olyan nagy az érdeklődés, hogy mindig megtelnek az autóbuszok, ebben az évben már ötödik alkalommal keltek útra a vállalkozó kedvű, „világot” látni vágyó besenyőiek. A városnézések mellett ilyenkor egy-egy fürdőhely látogatása is belefér a programba. Az alapítványnak mindenképpen megkönnyíti a munkáját az, hogy a klubok élén szakavatott vezető áll.
A közösségi házat társadalmi munkában újították fel három évvel ezelőtt. A szabadban önálló, összerakható és hordozható pódiumot is készítettek, a házban egyelőre még nincs színpad.
Dr. Gombos József még hozzátette, a másik alapítvány azért jött létre, hogy megfelelően koordinálja és szervezze a besenyői emlékpark és emlékmű létrehozását, de feladatai közé tartozik a hagyományőrzés is. Remélhetőleg a jövő augusztusi falunapra már a helyiek rendelkezésére bocsáthatják a Horvát Rudolfné kertészmérnök által tervezett emlékparkot és Hadnagy György millenniumi emlékművét.