Aktuális

A két évvel ezelőtt alakult civil szervezet, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület 5 fős frakcióval vesz részt az egerszegi közgyűlés munkájában. A képviselőcsoport vezetőjét, Kámán Jánost is félidős összegzésre, az önkormányzat munkájának értékelésére kértük.

– Átfogó programmal jelentünk meg a közéletben a választások előtt. Akkor úgy ítéltük meg, hogy Zalaegerszeg a régióban nem tölt be olyan szerepet, amelyet objektív értékelés alapján betölthetne. A leszakadás veszélyének volt kitéve a város. Amikor az önkormányzati választások után a közgyűlésben kialakultak az erőviszonyok, úgy foglaltunk állást, hogy az EZE konstrktív módon vesz részt a város közéletében. Nem értelmeztük a tevékenységünket sem a koalícióhoz, sem pedig az ellenzékhez közelinek. Azt fogalmaztuk meg, hogy nem politikai hovatartozást szeretnénk munkákkal kifejezni. Lokálpatrióta és szakmai célkitűzéseink vannak – mondja Kámán János.
– Változott-e a véleményük az elmúlt két évben. Most milyennek látják Egerszeg helyzetét a régióban?
– Nos, az elmúlt időszak azt mutatja, hogy a tendencia megfordult. Úgy ítéljük meg, hogy a város a regionális szempontokat is figyelembe véve, kedvező pozícióba került. Pozitívként értékeljük a termálfürdő eddig megvalósult beruházását. Azt az eredményes munkát is, ami a korábbi ciklusban indult, de az eredményét most fogjuk majd érezni: a szlovén–magyar vasút építésére gondolok. Aztán, épül az elkerülő út, a hulladékdepónia, és jelentősnek minősítjük a lakásépítések beindulását is Zalaegerszegen. Az önkormányzat tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy helyi magán- és külső tőke lát befektetési lehetőségeket a városban. Szerintünk ez az önkormányzat sokkal közelebb van a vállalkozók világához, mint a korábbiak. Közös célkitűzésként jelent meg, hogy különböző rendezvények tartásával is egy kicsit Zalaegerszegre irányítsuk a figyelmet. Ha még nem is beszélhetünk fesztiválvárosról, de az tény: jelentős rendezvényeknek adott helyet a város. Természetesen a pozitív változások mellett negatív jelenségek is megjelennek – folytatja az EZE frakcióvezetője, és hozzáteszi: de remélem, hogy a következő két év elegendő lesz arra, hogy az eddigi restanciánkat teljesítsük, illetve a hibákat kijavítsuk.
– Melyek ezek?
– Zala megye és Zalaegerszeg is tagja egy eurórégiónak, de az EU-csatlakozásra való felkészülés ütemével nem vagyunk elégedettek. Komoly tennivalói vannak az önkormányzatnak ezen a téren, hogy a követelményeknek megfeleljen. Régi témánk a minőségorientált oktatás fejlesztése. Szeretnénk, ha a városban jelentős idegenforgalom lenne, ha valamilyen szintű oktatási centrum alakulna ki és kvalifikáltabb munkaerőképzés indulna be. A szakképzést az igényekhez kell alakítani, és az oktatásban is a hatékonyságra törekedni, figyelembe véve a városstratégiai szempontokat. Tehát ezen a területen szintén van mit tenni.
– Mint civil szervezet, milyennek látják Zalaegerszeg környezeti kultúráját, épített értékeit?
– Úgy gondoljuk, a kezdeti lépések megtörténtek, de természetesen ez nem elég. Történtek szép példák, reméljük a továbbiakban is a város a tulajdonában lévő területeket, házait széppé teszi, felújítja. A LÉSZ Kft.-t megfelelő kondícióba hozták ehhez a munkához. Azt szeretnénk, ha Zalaegerszeg még inkább kedvesebb, lakhatóbb és az értékeire nagyon figyelő város lenne. Hogy mindez sikerüljön, elsőrendű feladata az önkormányzatnak a vagyonával való gazdálkodás. A források végesek, ezért fontos, hogy olyan bevétele legyen a városnak, amiből a következő időszak fejlesztéseit is tudja finanszírozni. Az idén jelentős állami bevételekhez jutott Zalaegerszeg, de ezek mellé mindig oda kell tenni a „saját erőt” is. A beruházásoknál pedig arra figyelni, hogy ne kelljen utólag pluszköltségeket megszavaznia a testületnek. Nem tartjuk szerencsésnek a helyi iparűzési adóval kapcsolatos változásokat sem, mert azok nem kedveznek a civil szféra működésének.
– Említette, hogy nem politikai szempontok szerint dolgozik a frakciójuk. Hogyan élik meg a pengeváltásokat az ellenzék és a többséget alkotó koalíció között?
– Kifejezetten rosszul. Én például ilyenkor kimegyek rágyújtani... Éppen ezért úgy gondolom, a következő két évben politikából egy kicsit kevesebb, lokálpatrióta érzelmekből, a város szolgálatából pedig több kellene...

Kerítéssel és sorompóval elzárt területen országos hatáskörű javító-nevelő intézetet hoztak létre 1970-ben Botfán. Az intézmény falai mögött lakó „rosszfiúkat” a lakosságtól elkülönítve nevelték, próbálták jó útra téríteni. A környéken lakók által nagy ívben elkerült, köznyelven csak Botfai Fiúnevelőként emlegetett intézetben 160, valamilyen bűncselekményt elkövetett fiatal lakott akkor.

1991-ben aztán különleges gyermekotthonná minősítették át a létesítményt, mely együtt járt az intézet zártságának megszűnésével. Ez időtől kezdve az apróbb bűntetteket – iskolakerülés, lopás – elkövetett fiatalok kerültek az intézetbe, nem bírósági úton, mint korábban, hanem államigazgatási eljárás révén, az iskolai nevelőtestület, gyámhivatal, gyermekvédő intézmények, pszichológusok javaslatára. Három funkciót töltött be a gyermekotthon Unyi János

akkoriban: működött speciális szakiskolaként, végeztek a munkatársak szak- és betanítottmunkás-képzést, illetve szolgált az ott élők – kezdetben 96, majd egy újabb átszervezés következtében már csak 52 gyerek – lakhelyéül.
Napjainkban ismét átalakulás zajlik a Szociális és Családügyi Minisztérium Botfai Gyermekotthonában. A Gyermekek védelméről szóló törvény értelmében ugyanis 2002 decemberéig az ország valamennyi különleges gyermekotthonának át kell alakulnia speciális gyermekotthonná. Ez utóbbi intézményfajtában mindössze 15 fiú kaphat helyet, akik neveléséről 28 szakember gondoskodik. A tanév végeztével, alapos személyiségvizsgálatot követően áthelyeztek hát 37 fiút a botfai otthonból a lakhelyéhez legközelebbi intézetbe. Botfán mindössze 15, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő fiatal maradt.
– Több, speciális gyermekotthon jön létre 2002 végéig Magyarországon a törvény értelmében – magyarázza Unyi János, a botfai intézet igazgatója. – Az új struktúra értelmében lesznek intézmények, melyek például a HIV-fertőzött fiatalokat tömörítik, míg mások az értelmi fogyatékosoknak biztosítanak helyet. A mi profilunk szerint a tanulási és magatartászavaros gyermekek speciális otthona lettünk. Ennek megfelelően folyamatosan végezzük az átalakítást. 15 főre csökkentettük a nálunk elhelyezett gyermekek számát, s néhány munkatársunktól is meg kellett válnunk.
Fontos célkitűzése a gyermekvédelmi törvénynek az is, hogy családias körülményeket teremtsen a különböző otthonokban élő gyerekek részére. Ennek értelmében előírás a botfai speciális gyermekotthon számára is, hogy családi házas formában működjön tovább. Egy nyolc, illetve egy hét fős, egymástól különálló családi ház megvásárlását tervezte a minisztérium Zalaegerszeg valamely peremkerületén a botfai intézetben élők számára, ám a fiúk kiköltöztetésének tervét mindenütt a lakosság heves tiltakozása fogadta.
– Fél éve próbálkozunk házat vásárolni a gyermekotthon számára Zalaegerszeg környékén. Körülbelül 20 eladó ingatlant néztünk meg ez idáig Csácsbozsok, Jánkahegy, Szenterzsébethegy, Ságod és Botfa területén, azonban Kiürül a botfai intézet. (Fotó: Zavilla)

Kiürül a botfai intézet. (Fotó: Zavilla)

mindenütt ellenállásba ütköztünk – idézi fel a történteket az igazgató. – Botfán aláírásgyűjtésbe kezdtek a lakók az intézetben élő, 70 százalékban roma származású, 10–20 év közötti fiatal kiköltöztetése ellen tiltakozva. Elküldték az aláírásokat intézetünkbe, a sajtóhoz, polgármester úrhoz, illetve fenntartónkhoz, a minisztériumba.
– 30 éve működik az intézet községünk határában. Ezen időtől kezdve élünk együtt a fiúkkal, akik korábban illegálisan, ma már legálisan távoznak onnan olykor-olykor – osztja meg velünk a lakosság véleményét Gecse László, a településrész önkormányzati képviselője. – Kóborolnak a gyerekek a településrészen, s sokszor pincebetörések, valamint egyéb garázdaságok kísérik útjukat. Kulturálatlanul viselkednek ugyanakkor az autóbuszon is, melyek mind-mind kiváltják a lakosság ellenérzését. Ez volt az alapja annak, hogy tiltakoztak a kiköltöztetés ellen. Elsősorban gyermekeiket féltik az itt lakók a rossz hatástól. Mindenképpen ragaszkodunk az egyeztetéshez, s ha szükséges, az önkormányzat is segíti az intézetet építési terület vásárlásában.
A botfai lakosok véleményüket írásba foglalták, s 400 aláírást gyűjtve elküldték azt az illetékeseknek. Úgy tűnik, sikerült eredményt elérniük.
– A botfaiak megkeresése arra a döntésre késztette végül a minisztérium vezetőit, hogy a gyerekek érdekében elálljanak a családi ház vásárlástól – tájékoztat Unyi János. – Az a határozat született, mely szerint építtetünk inkább két házat egy mindenki számára elfogadható területen. Én, és a kollégáim azt tartanánk a legjobb megoldásnak, ha az intézet területén épülne fel a két családi ház.
Habár új „otthont” egyelőre nem sikerült teremteni a 15 fiúnak, az új tanévtől új struktúra szerint foglalkoznak velük nevelőik. Az intézmény korábbi oktató és képző tevékenysége megszűnt, magántanulóként vesznek részt a képzésben a fiatalok. Az őket befogadó anyaiskola tanrendje szerint tanítják őket személyre szabottan a gyermekotthon fejlesztő pedagógusai, majd a tanév végén vizsgát tesznek.

A nekeresdi Virágzómező utcában a közelmúltban átadták azt a több mint egy kilométer hosszú vezetéket, amivel megoldódott Zalaegerszeg utolsó belterületi részének ivóvízellátása is.

A beruházáshoz szükséges több mint hétmillió forintot az önkormányzat által megpályázott pénzekből, céltámogatásból, illetve lakossági hozzájárulásból finanszírozták. A most elkészült vízvezeték 20 családhoz juttatja el a szolgáltatást – kaptunk tájékoztatást Kuti Józseftől, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársától.
Megkérdeztük a településrész közös képviselőjét Köcse Lászlót is, aki még elmondta:
– Eddig ásott kutakból jutottak ivóvízhez a lakók, aminek minőségét az ÁNTSZ rendszeresen vizsgálta. Főleg kisgyermekes családoknál fordult elő, hogy palackozott vizet itattak a gyerekekkel, de a kutakból merített víz miatt megbetegedés nem fordult elő. Jelenleg a szennyvíz-csatorna kiépítésének előkészítése folyik, és a tervek szerint 2001-re ez a beruházás is elkészül.

A Zrínyi úton, a rendelőintézettel szemben a Dózsa liget szélén már évek óta éktelenkedett az a nyilvános illemhely, amit a közelmúltban lebontottak. Hogy mi lesz a területen, arról a polgármesteri hivatal műszaki osztályán érdeklődtünk.

– Az illemhely évtizedekkel ezelőtt egy pinceszerűen kialakított föld alatti alépítmény volt – mondta Németh Miklós osztályvezető-helyettes. – Már abban az időben is sok volt vele a gond, gyakran elöntötte a víz. A későbbiek során ezért kellett föld feletti megoldást keresnie az illetékeseknek. Így került a régi csatornarendszer felhasználásával az illemhely tetejére egy konténer, ami betölthette eredeti funkcióját. Azonban ez a megoldás sem bizonyult véglegesnek, az építmény működésképtelenné vált, és esztétikailag is kifogásolható volt. Ráadásul a vandalizmus sem kerülte el a létesítményt.
– Ezért jutott a város vezetése arra az elhatározásra, hogy megoldást keres a problémára – tette hozzá Sziráki István osztályvezető. – Két alternatíva fogalmazódott meg. Az egyik szerint az épület teljes elbontása után földdel feltöltötték volna a területet, így minimális mértékben növekedett volna a park nagysága. A másik lehetőségnek – amit megvalósítunk – az első szakaszán vagyunk túl. Elbontattuk a felépítményt, de annak a lehetőségnek a megtartásával, hogy a helyszínen a későbbiekben újra nyilvános illemhely üzemelhessen. Nem kérdéses számunkra sem, hogy szükség van rá.

A zalaegerszegi Mindszenty Iskoláért Alapítvány kuratóriuma tájékoztatja mindazokat, akik 1998. évi személyi jövedelemadójuk 1%-át alapítványunk javára ajánlották fel, hogy az APEH által átutalt 1263.894 Ft-ot teljes egészében az iskolát fenntartó Notre Dame Tanítórend használatába visszakerült iskolaépület felújítási munkálataihoz használtuk fel.