Címlap

A régió uniós felkészüléséről

Hans Beck, a magyarországi régiók brüsszeli megbízottja április közepén több napot töltött a térségben, hogy megismerje az elmúlt évek során megvalósult fejlesztéseket, és tájékozódjon a régió uniós felkészüléséről. Fontos ugyanis, hogy Brüsszelben pontos információkat kapjanak a felkészülésről és a fogadókészségről is.

Zalában töltött napját Hans Beck Nagykanizsán kezdte, ahol részt vett azon a fórumon, amelynek témája a Dráva–Mura Eurégió tervezett megalakítása, valamint a horvát-magyar, illetve a horvát–szlovén határon átnyúló Phare–CBC program volt. Zalaegerszegre ebéd után érkezett a vendég, aki először a 74-es elkerülő út déli, majd északi szakaszát tekintette meg a város vezetőinek társaságában. A delegáció ezt követően a zalaegerszegi termálfürdőbe látogatott, majd a hamarosan átadásra kerülő regionális hulladékdepóniát tekintette meg. Programja során, a polgármesteri hivatalban kerekasztal- beszélgetésen vett részt a város vezetőinek, önkormányzati képviselőinek társaságában. A téma: Milyen szerepet kaphatnak a magyarországi régiók a csatlakozási folyamatban.
A vendéget és kíséretét dr. Gyimesi Endre polgármester köszöntötte. Utalt az 1996-os találkozóra, amikor Hans Beck Zalaegerszegen felavatta az Európa teret. Azóta – fogalmazott a polgármester – sokat változott, fejlődött a város, ezt mutatták be, erről tájékoztatták a képviselet vezetőjét az elmúlt órákban.
A brüsszeli szakember az Európai Unió és a régiók kapcsolatáról szólt elsősorban: hangsúlyozta, a csatlakozás a küszöbön áll, várhatóan 2004 elején meg is történik, már csak annak érdekében is, hogy Magyarország a 2004-es európai parlamenti választásokon már teljes joggal részt tudjon venni. A csatlakozás után megnyíló strukturális alapokból Magyarország mintegy 1,5 milliárd euróra számíthat, amely részben ágazati, részben pedig regionális programok megvalósítására szolgál. Negatívumként említette Hans Beck, hogy hazánk még nem rendelkezik az EU-normáknak megfelelő regionális intézményrendszerrel, és hiányoznak a támogatásokkal kapcsolatos döntések meghozatalára szolgáló szervezeti egységek is. A régiók szintjén már működő területfejlesztési tanácsok a jelenlegi formájukban nem alkalmasak. Ezért biztos, hogy 2004 után két éven belül valamennyi régió nem tudja felhasználni a támogatási összegeket. Ami pedig nem kerül elköltésre, az visszamegy Brüsszelbe. Ezért ki kellene alakítani egy ésszerű struktúrát. Azt javasolja, hogy a hat régió egyetlen közös program megvalósításán dolgozzon, ehhez kapna központi segítséget, míg a hetedik lehetőséget kapna arra, hogy saját elképzeléseit megvalósítsa. Dr. Gyimesi Endre hangsúlyozta: ha a nyugat-dunántúli régió kiválasztódna egy ilyen szerepre, Zalaegerszeg örömmel csatlakozna. A polgármester azt tudakolta Hans Becktől, hogy az uniós pénzek felhasználása kapcsán lát-e esélyt arra, hogy az adminisztrációs időt csökkentsék? Mint a brüsszeli szakember fogalmazott, szkeptikus ebben a kérdésben, és a közeljövőben nem lát lehetőséget a változásra. Felvetette azt is, hogy a jelenleg kialakított régióbeosztás valóban ideális-e? Úgy látja, ezeket „felülről” mesterségesen hozták létre. Elmondta továbbá, hogy a Zalát is magába foglaló nyugat-dunántúli, illetve a dél-alföldi régió közül az egyik lesz a „kiválasztott”.

Zalaegerszeg új építési szabályzatát 1998 júniusában fogadta el a város közgyűlése. A ZÉSZ több részletből áll: a településszerkezeti, területfelhasználási és városrendezési szabályozási tervet foglalja magába, valamint a építési szabályzatot, amely tulajdonképpen a helyi rendelet.

Már az elfogadáskor is természetes volt, hogy a meglévő szabályozási tervek felülvizsgálatra kerülnek bizonyos időszakonként. Nos, az új terv elkészült, április 18-tól közszemlén van négy héten át a polgármesteri hivatalban. Ezen túl még szakhatósági egyeztetésre is sor kerül. E folyamat befejezésével várhatóan júniusban közgyűlés elé kerül. Mi teszi szükségessé a változtatást? – érdeklődtünk Inkovics László főépítésztől.
– A ’98-as terv több olyan területet határozott el, ami alapján úgynevezett részletszabályozási terveket kellett alkotni. Több mint tíz ilyen tervről van szó, ezek most beépülnek egy egységes szabályozási tervbe azokkal a régről még életben lévő úgynevezett volt részletes rendezési tervekkel együtt, amik még a három évvel ezelőtti terv részeként futottak. Most Zalaegerszegnek egy helyi építési szabályzata lesz, ami megkönnyíti a hatósági munkát, a lakossági tájékoztatást és a tervezői munkát is – fogalmaz a főépítész. – Ezen túlmenően az élet mindig újabb kihívások elé állítja a várost, a városrendezőt és városfejlesztőt egyaránt. Részben önkormányzati, részben lakossági felvetésekből olyan változtatási szándékok jelentek meg, aminek a helyi építési szabályzatba illesztése meg kellett, hogy történjen.
– Például?
– Ilyen a Kertváros déli részén a tervezett egyházi központ területének a felülvizsgálata. Ott most lakóterület fejlesztésére nyílik lehetőség. Míg a kertvárosi templom az Átalszegett út és az Alsóerdei út közötti területen épülhet majd meg. Megtörténik a tervbe illesztése a Kiserdei út mentén lévő kisvállalkozói területnek, valamint az andráshidai repülőtér környékén tervezett logisztikai területnek is.
A lakosság köréből általában a meglévő tulajdonban lévő területek fejlesztési területté nyilvánítása a legnagyobb szándék. Ezek egy része figyelembe vehető, egy része pedig nem kerül beépítésre a tervbe. Köztudott, hogy a lakóterület-fejlesztésekre a város a részletes szabályozási elvek elfogadásával a volt zártkerti területek nagy részénél zöld utat adott. A fejlesztési területek szűkössége legalább olyan probléma, mint a túlzott „rendelkezésre állás”. A szűkösség amiatt gond, hogy nem tud megvalósulni egy zöldmezős fejlesztés, a bőség pedig amiatt, mert a kialakításnál a tervezett önkormányzati és lakossági pénzek is elaprózódnak, így igazából tisztességes fejlesztési terület kialakítása kevésbé biztosítható.
– A lakosság részéről milyen felvetésekkel találkozik?
– Megfogalmazódott, hogy a fejlesztési területnek szánt térségekbe keveslik a beépítési százalékot, vagy például az építhető építmény magasságát. Ezek a problémák feszítik a vállalkozói kereteket is, mert mindenhol mindenki intenzívebb beépítést szeretne elérni a fajlagos költségek csökkentése érdekében. A régi fejlesztési területek is természeten rendelkezésre állnak. Nem az okozza a gondot, hogy a Egerszegnek nincs hol fejlődnie, hanem, hogy a kijelölt fejlesztési területekből nagyon nehezen lesz építési telek, aminek oka például az infrastruktúra-építés, a területek feltárása. A kenyérgyár feletti térségben (Kaszaházi út és a Kiserdei út alkotta háromszög belsejében), ahol régóta lakásépítési lehetőség van, területelőkészítésbe fogott a város. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül várható az építési telkek értékesítés. Sajnos nagy gond, hogy a területek többsége elaprózódott magántulajdonban van, amiből vagy a tulajdonosok összefogásával és vállalkozók bevonásával lehet telket kialakítani, vagy az önkormányzat szervezőmunkájával.
Annak érdekében, hogy olyan városrendezési terv szülessen, ami a többség érdekével és akaratával egyezik, kérem a zalaegerszegieket, hogy ismerkedjenek meg a közszemlén lévő tervekkel, és észrevételeiket juttassák el nekünk. Erre május 16-ig van lehetőség – mondta Inkovics László.

Uniós vetélkedő a Kölcseyben

Európából Európába címmel szervezett műveltségi vetélkedőt általános és középiskolás tanulók részére a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Az első fordulót követően hat-hat csapat jutott be a középdöntőbe, melyet az elmúlt héten a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban rendeztek meg.

Pillanatkép az általános iskolások vetélkedőjéről.

– A vetélkedő egyik célja az, hogy még jobban megismertessük a tanulókat az Európai Unió témakörével. Tesszük ezt ebben az esetben kicsit kötetlenebb formában. Bár a vetélkedőnek tantárgyi kérdései vannak, nem merülünk el olyan mélyen a tananyagban, mint egy általános vetélkedő során – tájékoztat Magdics János, a Nemzeti Tankönyvkiadó zalai iskolareferense. – Fő célunk, hogy könnyed stílusban bizonyíthassák a gyerekek az Európai Unióhoz kapcsolódó tudásukat. Lehetőséget biztosít ez a vetélkedő ugyanakkor a pedagógiai intézetek és az iskolák közötti kapcsolat erősítésére is.
Az Európából Európába című regionális vetélkedő Zala megyei fordulója előadásokkal és kiállítással is kiegészült.
– Nagy hangsúlyt fektetünk iskolánkban arra, hogy megismertessük a gyerekeket az Európai Unióval, hiszen a mai fiatalok már a közösségen belül élik majd le életüket. Éppen ezért igyekszünk minél több területről ismereteket nyújtani számukra – mondja Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna, a gimnázium igazgatója. – Ezt a mostani vetélkedőt is kiegészítettük további ismeretekkel. A délelőtt folyamán előadásokat hallhattak a diákok az Unióról, majd a tagállamokról, valamint az EU szervezetéről nyílt kiállítás a galériában.